9 találat a megadott személyi alapbér tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]munkáltatónak nincs joga. Feltételezhetően idetartozik a műszakpótlék, amely a több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalókat a törvény alapján illeti meg [régi Mt. 146. § (2)-(3) bek.]. A munkáltató ezen túl egyoldalúan is biztosíthat olyan munkabér­elemeket, amelyek munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy munkaszerződés alapján egyébként nem illetik meg a munkavállalót. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg legalább szóban, illetve ezt követően 30 napon belül írásban is, a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkabér egyéb elemeiről [régi Mt. 76. § (7) bek. b) pont, 76. § (8) bek.]. A nem megállapodásokban szereplő, a munkáltató által egyoldalúan biztosított bérelemek a munkáltató által módosíthatók, illetve vissza is vonhatók; ugyanakkor ennek részletes szabályait a jelenleg hatályos törvény nem tartalmazza, azt a munkáltató belső szabályzatainak kell rendeznie. Az új Mt. viszont már kimondja, hogy a munkáltató által tett kötelezettségvállalás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]új szabályok szerint nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a munkavégzés helyének megjelölése hiányában a munkaviszony nem jön létre. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy feleknek ne kellene megállapodniuk a munkavégzés helyében. A törvény szerint ugyanis a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi [új Mt. 45. § (3) bek.]. A munkavégzés helyével kapcsolatban további változás az új törvényben, hogy az új Mt. nem ismeri a "változó" munkahely fogalmát. Tehát ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dugóban bent rekedő munkavállaló tehát elháríthatatlan ok miatt van távol a munkahelyéről, ami - ahogy a kérdésében fogalmazott - valóban igazolt hiányzás, azaz nem kötelezettségszegés a munkavállaló részéről. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére azonban csak a törvényben külön nevesített esetekben jár munkabér. Az elháríthatatlan ok miatti távollét nem tartozik ebbe a körbe. Így a késés miatt kiesett két órára nem kell munkabért (még személyi alapbért sem) fizetni a munkavállalónak. Érdemes hozzátenni, hogy a munkavállaló késése csak abban az esetben minősül elháríthatatlan okú távollétnek, ha kellő gondosság mellett valóban nem számolhatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]idézett szabályból megállapítható, hogy személyi alapbérként a távollét idején érvényes összeget kell figyelembe venni. A szabadság megváltásánál azonban nincs "távollét", hiszen a munkavállaló nem természetben kapja meg a rendes szabadságot, csak az annak idejére járó távolléti díjat kell kifizetni a részére. Ilyenkor az esedékesség ideje a munkaviszony megszűnése, amikor a megváltásra sor kerül, ezért a munkaviszony megszűnésekor érvényes munkabért kell a távolléti díj kiszámításánál figyelembe venni. Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, amely szerint a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettség terhelte volna őket. A díjazást ebből a két szempontból szükséges megvizsgálnunk. Nem vitás, a munkavállalók 17-től 20 óráig terjedő időszakban az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a munkaidő-beosztásuktól eltérő, olyan rendkívüli munkavégzést teljesítenek, amelynek ellenértéke az Mt. 147. § (2) bekezdésének megfelelően 50%-os bérpótlék. Megjegyezzük, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. a kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Mindezek mellett azonban arra is figyelemmel kell lennie a munkáltatónak, hogy a beosztás szerinti munkaidő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 143. § (4) bek.]. Ha a vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 143. § (6) bek.]. A legkisebb munkabérnek megfelelő összegű munkabérre tehát akkor jogosult a teljes munkaidővel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapjának megállapításakor is, állításunkat megerősíti a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is. Az EBH 2003.973 számú ítélet szerint a törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést engedő szabályt tartalmaz. Ezért ha a kollektív szerződés a személyi alapbérnél alacsonyabb összegű bért határoz meg számítási alapul, az nem ütközik az Mt. 13. § (3) bekezdésébe. Az Mt. 145. §-a szerint a bérpótlékszámítás alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A törvény e rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. Ehhez képest a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a személyi alapbértől eltérő, annál kisebb összeget határoz meg a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a többletmunkavégzés alkalomszerűen történik (EBH 2002. 788.). A határozat kifejti továbbá, hogy a munkavállalót a rendes munkaidejében végzett munkájáért a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg (Mt. 142. §). Az Mt. 147. §-a szerint a túlmunkáért a munkavállalót rendes munkabérén felül - esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalányként - ötvenszázalékos bérpótlék is megilleti. A túlmunka jellemzően a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó rendkívüli munkavégzés, így jellemzően alkalomszerű. Az előbbiekből következően egy olyan munkaszerződéses kikötés, amely szerint a személyi alapbér a "többletmunka és a többletmunkaidő" ellentételezését is magában foglalja - helyes értelmezés szerint -, az Mt. hivatkozott rendelkezéseibe ütközik és a munkabérre vonatkozó igényről való tiltott joglemondást jelent [Mt. 164. § (1) bekezdés],[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellentétben sem munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, sem jogszabállyal. Az a munkaszerződés, amelyik munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik, semmisnek tekintendő [Mt. 8. § (1) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét munkaviszonyra vonatkozó szabály, a 321/2008. Korm. rendelet határozza meg, a kérdésben vázolt esetben az Mt. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályainak alkalmazására kerülhet sor. E szabályok értelmében, amennyiben a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályban foglalt rendelkezést kell alkalmazni, feltéve hogy a felek az érvénytelen rész nélkül is megállapodtak volna a munkaviszony létesítésében (Mt. 9. §). A munkaszerződés személyi alapbérre vonatkozó kikötésének érvénytelensége ily módon "önmagától" is orvosolódik, hiszen a kötelező legkisebb munkabér [havibér alkalmazása esetén 71 500 Ft, hetibér esetén 16 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint (321/2008. Korm. rendelet 2. §)] szabálya a munkaszerződés érvénytelen kikötésének helyébe lép. A felek ezen túlmenően a saját és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül a munkaszerződés megfelelő módosításával is kiküszöbölhetik a részlegesen érvénytelen kikötést. Ehhez formálisan is szükség[…] részlet vége a válaszból.