Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott személyi alapbér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
Részlet a válaszból: […]munkáltatónak nincs joga. Feltételezhetően idetartozik a műszakpótlék, amely a több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalókat a törvény alapján illeti meg [régi Mt. 146. § (2)-(3) bek.]. A munkáltató ezen túl egyoldalúan is biztosíthat olyan munkabér­elemeket, amelyek munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy munkaszerződés alapján egyébként nem illetik meg a munkavállalót. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg legalább szóban, illetve ezt követően 30 napon belül írásban is, a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkabér egyéb elemeiről [régi Mt. 76. § (7) bek. b) pont, 76. § (8) bek.]. A nem megállapodásokban szereplő, a munkáltató által egyoldalúan biztosított bérelemek a munkáltató által módosíthatók, illetve vissza is vonhatók; ugyanakkor ennek részletes szabályait a jelenleg hatályos törvény nem tartalmazza, azt a munkáltató belső szabályzatainak kell rendeznie. Az új Mt. viszont már kimondja, hogy a munkáltató által tett kötelezettségvállalás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1371

2. találat: Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a hatályba lépő új Munka Törvénykönyve szerint elegendő lesz az országot megjelölni a munkavégzés helyeként a munkaszerződésben. Helyesen járunk el, ha csak annyit írunk bele, hogy a munkavégzés helye: Magyarország?
Részlet a válaszból: […]új szabályok szerint nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a munkavégzés helyének megjelölése hiányában a munkaviszony nem jön létre. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy feleknek ne kellene megállapodniuk a munkavégzés helyében. A törvény szerint ugyanis a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi [új Mt. 45. § (3) bek.]. A munkavégzés helyével kapcsolatban további változás az új törvényben, hogy az új Mt. nem ismeri a "változó" munkahely fogalmát. Tehát ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1315

3. találat: Igazolt hiányzás - jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszból: […]dugóban bent rekedő munkavállaló tehát elháríthatatlan ok miatt van távol a munkahelyéről, ami - ahogy a kérdésében fogalmazott - valóban igazolt hiányzás, azaz nem kötelezettségszegés a munkavállaló részéről. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés idejére azonban csak a törvényben külön nevesített esetekben jár munkabér. Az elháríthatatlan ok miatti távollét nem tartozik ebbe a körbe. Így a késés miatt kiesett két órára nem kell munkabért (még személyi alapbért sem) fizetni a munkavállalónak. Érdemes hozzátenni, hogy a munkavállaló késése csak abban az esetben minősül elháríthatatlan okú távollétnek, ha kellő gondosság mellett valóban nem számolhatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1091

4. találat: Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszból: […]idézett szabályból megállapítható, hogy személyi alapbérként a távollét idején érvényes összeget kell figyelembe venni. A szabadság megváltásánál azonban nincs "távollét", hiszen a munkavállaló nem természetben kapja meg a rendes szabadságot, csak az annak idejére járó távolléti díjat kell kifizetni a részére. Ilyenkor az esedékesség ideje a munkaviszony megszűnése, amikor a megváltásra sor kerül, ezért a munkaviszony megszűnésekor érvényes munkabért kell a távolléti díj kiszámításánál figyelembe venni. Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, amely szerint a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek. a) pont] megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1067

5. találat: Munkaidő-beosztástól eltérő munka - díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség terhelte volna őket. A díjazást ebből a két szempontból szükséges megvizsgálnunk. Nem vitás, a munkavállalók 17-től 20 óráig terjedő időszakban az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően a munkaidő-beosztásuktól eltérő, olyan rendkívüli munkavégzést teljesítenek, amelynek ellenértéke az Mt. 147. § (2) bekezdésének megfelelően 50%-os bérpótlék. Megjegyezzük, munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. a kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. Mindezek mellett azonban arra is figyelemmel kell lennie a munkáltatónak, hogy a beosztás szerinti munkaidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 940

6. találat: Garantált bér és minimálbér a teljesítménybérezésben

Kérdés: Teljesítménybérezést kívánunk bevezetni, ahol azonban a teljesítménybér mellett garantált bért is szeretnénk adni a munkavállalóknak, mivel nem minden esetben csak rajtuk múlik a teljesítmény elérése. Ilyen esetben a garantált bért hogyan kell megállapítani? Mindenképpen ki kell fizetni legalább a minimálbért a munkavállalóknak minden hónapban, vagyis a garantált bérnek és a teljesítménybérnek legalább a minimálbért el kell érnie?
Részlet a válaszból: […]legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan elő­zetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 143. § (4) bek.]. Ha a vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező [Mt. 143. § (6) bek.]. A legkisebb munkabérnek megfelelő összegű munkabérre tehát akkor jogosult a teljes munkaidővel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 930

7. találat: Bérpótlékalap - a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszból: […]bérpótlék számítási alapjának megállapításakor is, állításunkat megerősíti a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is. Az EBH 2003.973 számú ítélet szerint a törvény a bérpótlék számítási alapjára vonatkozóan diszpozitív, eltérést engedő szabályt tartalmaz. Ezért ha a kollektív szerződés a személyi alapbérnél alacsonyabb összegű bért határoz meg számítási alapul, az nem ütközik az Mt. 13. § (3) bekezdésébe. Az Mt. 145. §-a szerint a bérpótlékszámítás alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A törvény e rendelkezése a bérpótlék számítási alapja tekintetében kifejezetten megengedi az eltérő megállapodást, amelyből az következik, hogy a kollektív szerződés vagy munkaszerződés a személyi alapbértől eltérő összeget is meghatározhat. Ehhez képest a kollektív szerződésnek az a rendelkezése, amely a személyi alapbértől eltérő, annál kisebb összeget határoz meg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 926

8. találat: Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszból: […]a többletmunkavégzés alkalomszerűen történik (EBH 2002. 788.). A határozat kifejti továbbá, hogy a munkavállalót a rendes munkaidejében végzett munkájáért a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg (Mt. 142. §). Az Mt. 147. §-a szerint a túlmunkáért a munkavállalót rendes munkabérén felül - esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalányként - ötvenszázalékos bérpótlék is megilleti. A túlmunka jellemzően a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó rendkívüli munkavégzés, így jellemzően alkalomszerű. Az előbbiekből következően egy olyan munkaszerződéses kikötés, amely szerint a személyi alapbér a "többletmunka és a többletmunkaidő" ellentételezését is magában foglalja - helyes értelmezés szerint -, az Mt. hivatkozott rendelkezéseibe ütközik és a munkabérre vonatkozó igényről való tiltott joglemondást jelent [Mt. 164. § (1) bekezdés],[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 430

9. találat: Minimálbérnél alacsonyabb személyi alapbér

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?
Részlet a válaszból: […]ellentétben sem munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, sem jogszabállyal. Az a munkaszerződés, amelyik munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik, semmisnek tekintendő [Mt. 8. § (1) bek.]. Figyelemmel arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét munkaviszonyra vonatkozó szabály, a 321/2008. Korm. rendelet határozza meg, a kérdésben vázolt esetben az Mt. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályainak alkalmazására kerülhet sor. E szabályok értelmében, amennyiben a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályban foglalt rendelkezést kell alkalmazni, feltéve hogy a felek az érvénytelen rész nélkül is megállapodtak volna a munkaviszony létesítésében (Mt. 9. §). A munkaszerződés személyi alapbérre vonatkozó kikötésének érvénytelensége ily módon "önmagától" is orvosolódik, hiszen a kötelező legkisebb munkabér [havibér alkalmazása esetén 71 500 Ft, hetibér esetén 16 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint (321/2008. Korm. rendelet 2. §)] szabálya a munkaszerződés érvénytelen kikötésének helyébe lép. A felek ezen túlmenően a saját és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül a munkaszerződés megfelelő módosításával is kiküszöbölhetik a részlegesen érvénytelen kikötést. Ehhez formálisan is szükség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 404