Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ha megszegi a végrehajtási szabályokat, és a kötelezettsége akkor válik esedékessé, amikor a teljesítésre a jogosult felszólítja [Ptk. 6:422 § (1) bek.]. Ha ez a felszólítás azt követően érkezik, hogy az alapkövetelés (azaz a munkavállalóval szembeni követelés) már elévült, akkor a munkáltató kézfizető kezessége alapján sem köteles helytállni. Az alapkövetelés azonban nyugodhat, illetve meg is szakadhat, amely tényről a munkáltatónak nem lesz információja, vagyis a mentesülésével nem tud számolni. A kezes ezért köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről [Ptk. 6:422 § (2) bek.].A Vht. nem határozza meg, hogy a munkáltató meddig köteles megőrizni a letiltások foganatosításával kapcsolatos dokumentumait, így azokat - a bennük szereplő személyes adatokra tekintettel - egyéb jogalapon lehet megőrizni. Ilyen lehet a munkáltatónak az esetleges kezességi felelősség alóli mentesüléshez fűződő jogos érdeke [GDPR 6. § (1) bek. f) pont], amely alapján az alapkövetelés megszűnéséig vagy elévüléséig tarthat a megőrzési idő (amely viszont bizonytalan, és a kérdés szerinti esetben feltehetően fenn sem áll, mivel a végrehajtás még mindig folyamatban van). Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a kezességi felelősség beálltát a követelés jogosultjának kell bizonyítania. A fentiek alapján az tanácsolható, hogy legkésőbb az alapkövetelés megszűnéséig lehet indokolt megőrizni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják a levonások teljesítését, és mentesíthetik a munkáltatót a kezességi felelősség beállta[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartozása nincs [Vht. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni, és a végrehajtást folytatni. Amennyiben a munkavállaló az előző munkáltatójától tartozásigazolást nem kapott, annak hiányáról a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (3)-(4) bek.]. A munkáltatónak tehát mindenképpen nyilatkoztatnia kell a munkavállalót a tartozásigazolás hiányáról, illetve célszerű arról is nyilatkoztatni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen [47/2020. Korm. rendelet 1. § (1), (3) bek.].Az 57/2020. Korm. rendelet alapján meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani - szűk kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Eljárási cselekménynek minősül a munkabér végrehajtói lefoglalása letiltás útján [Vht. 58. § (1) bek.], de nem tekintendő annak a letiltás foganatosítása, a munkáltató általi levonása és elutalása [Vht. 58.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartásdíj fejében (Vht. 72. §). A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál az ún. "nettósított munkabért" kell alapul venni, azaz azt az összeget, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad [Vht. 61. § (1) bek.]. Az ilyen levonás után fennmaradó összegből azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (Vht. 63. §).Azt, hogy a gyermektartásdíj fejében pontosan milyen módon kell a letiltást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére [Ptk. 6:48. § (1), (3) bek.].A késedelmi kamatot tehát naptári félévenként, a naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével kell kiszámítani (forintban meghatározott tartozás esetén). Így például, ha a tartozás 100 000 Ft, a késedelem 2019. január 1-jétől áll fenn, és 2019. július 31-én kerül sor a teljes összeg kifizetésére, akkor a késedelmi kamatot az alábbiak szerint kell meghatározni:- 2019. január 1. és június 30. közötti időszakban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 2019-ben 142 500 Ft-ot (Vht. 63. §; 168/1997. Korm. rendelet 11. §).Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a Vht. 165. §-ában meghatározott sorrendben kell levonni [Vht. 64. § (1) bek.], azaz a letiltások során a sorrendben előbb álló jogcímen fennálló tartozás kifizetése után lehet csak a sorrendben hátrébb következő jogcímen fennálló tartozást kifizetni (Vht. 167. §). Az ugyanazon jogcímen fennálló több követelés (pl. két gyermektartásdíj) egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz - ettől eltérően azonban a bíróság úgy is rendelkezhet, hogy ilyenkor arányosan kell a kifizetést teljesíteni [Vht. 64. § (3) bek.]. Például a munkavállaló "nettósított" munkabére 300 000 Ft. Több követelés esetén 50% vonható végrehajtás alá, ami 150 000 Ft lenne; azonban a 142 500 Ft-ot meghaladó részre ez nem vonatkozik, azaz a végrehajtás alá vonható összeg 157 500 Ft lesz. Ha a munkavállalónak egy régebbi 100 000 Ft-os és egy újabb 80 000 Ft-os gyermektartásdíj-tartozása van, valamint egy 50 000 Ft-os egyéb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (1) bek.].A végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre szintén a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azaz a kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [Ptk. 6:549. § (2) bek.]. A törvényben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]után lehet csak a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha az összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni (Vht. 167-168. §). Fontos továbbá, hogy a tévesen kifizetett prémiumelőleget is csak akkor lehet levonni a bérből, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult [Mt. 161. § (2) bek. a) pont].Míg az előlegnyújtásból eredő követelést korlátozás nélkül lehet levonni, a végrehajtható határozaton és a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonás nem terjedhet túl a levonásmentes munkabérrészen (Mt. 161. §). A levonásmentes munkabérrész nem más, mint a Vht. szerint teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A jelen esetben a gyermektartásdíj és a jogalap nélkül felvett munkabér esetén a levonásmentes munkabérrész a nettó bér 50%-a [Vht. 65. § (2) bek.].[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elévülését figyelembe kell venni, elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni [Vht. 57. § (1)-(3) bek.].Ha az adós arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Amennyiben az elévülést a végrehajtást kérő nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat [Vht. 41. § (1), (5) bek.].A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tiszteletdíj is e munkabér-fogalom alá tartozik. Mivel pedig az e jogcímen kapott jövedelem nem mentes a végrehajtás (letiltás) alól (Vht. 74. §), ezért arra végrehajtás vezethető.A kérdésre adandó válaszhoz a teljeskörűség érdekében hozzátesszük: a képviselő az e jogviszonyból eredő feladatait nem a saját költségén köteles ellátni. Egyfelől, a képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti:a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselő választása szerint pénzben is kifizethető,b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes[…] részlet vége a válaszból.