Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállaló oldalán is, azaz a bruttó munkabérből közterhek, adott esetben pedig végrehajtások alapján további követelések kerülnek levonásra [lásd Mt. 161. § (1) bek.]; a munkavállaló pedig csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 72-75. §-a tartalmazza.Figyelemmel arra, hogy az Mt. 73 §-ának (1) bekezdése értelmében a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
Részlet a válaszából: […] ...felszólítás alapján a munkáltatónak külön pert kellene indítania azért, hogy abban az eljárásban végül végrehajtható okirathoz (végrehajtási laphoz) jusson.A végrehajtási szabályok szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkabérből letiltás számítása

Kérdés:

A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?

Részlet a válaszából: […] ...valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap – így az egyéb jövedelmekre is [Vht. 66. §]. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Késedelmi kamat számítása fizetési felszólítás esetén

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?
Részlet a válaszából: […] ...mégpedig annak közlésétől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. A keresettel nem támadott fizetési felszólítást végrehajtási záradékkal lehet ellátni [Vht. 23. § (1) bek. a) pont], és az alapján végrehajtás foganatosítható.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Képzésen való részvétel

Kérdés:

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályban rögzített mértékét túllépi, a munkavállaló valóban megtagadhatja az ilyen utasítás teljesítését, mivel annak végrehajtása az Mt. 54. §-ának (2) bekezdése értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközne. Egyéb, Mt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] ...osztályokba való besoroláshoz. Fontos, hogy a besorolást mindig a foglalkoztatott által betöltendő konkrét munkakör, az ahhoz az ágazati végrehajtási jogszabály alapján társítható fizetési fokozatok, másfelől az érintett által bemutatott oklevél, bizonyítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a 2023. évben elrendelendő igazgatási szünetre vonatkozik kérdésünk. A Kttv. 232. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője – a kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a átmeneti szabályokat tartalmazott. E szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére azzal, hogy
a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,
b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,
c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.
A 2023. évi igazgatási szünet elrendelése esetén a 15 munkanap alapszabadságból, amellyel a munkáltató rendelkezik, le kell vonni a 2022. év végén, illetve 2023. év elején kiadott 2023. évi alapszabadság napjainak a számát? Ha igen, megállapodhat-e a munkáltató a köztisztviselővel, hogy az igazgatási szünet időtartamára a szabadságtervét úgy ütemezze, hogy a szünet időtartamára vesz igénybe azokból a napokból, amelyekkel már nem a munkáltató rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a három­ötödét [Kttv. 232. § (3) bek.]. Ettől a törvényi rendelkezéstől azonban eltérnek a veszélyhelyzetre hivatkozással alkotott végrehajtási szabályok. Eszerint, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett úgy, hogy 2022. december 22-től 2023. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei

Kérdés:

Technikum kollégiumában dolgozom nevelőtanárként (új nevünk kollégiumi oktató). A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szereztem földrajz–orosz nyelv szakos tanári diplomát. Ezzel a végzettséggel 1991 óta, azaz 31 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Betöltöttem az 54. életévemet. Munkáltatóm most, az új szakképzési jogszabályokra hivatkozva, arra kíván kötelezni, hogy egyetemi végzettséget szerezzek. Ezt rendkívül méltánytalannak érzem. A hatályos jogszabályok alapján tényleg kötelezhetnek rá?

Részlet a válaszából: […] ...technikum kollégiumában kollégiumi oktató munkakörben foglalkoztatott személyre az Szt., illetve az annak végrehajtásáról szóló 12/2020. Korm. rendelet vonatkozik. Ez utóbbi jogszabály 134. §-a rendelkezik arról, hogy a szakképzési ágazatban dolgozó oktatóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] ...gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelet, a 257/2000. Korm. rendelet 15. §-ának (10) bekezdése értelmében helyettesítési pótlék illeti meg a bölcsődei, minibölcsődei csoportban azt a kisgyermeknevelőt, aki a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
1
2
3
29