300 cikk rendezése:
1. cikk / 300 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
2. cikk / 300 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
3. cikk / 300 Tanárhiány – egy lépéssel a tanulók előtt
Kérdés:
A Púétv. hatálya alá tartozó, egyházi fenntartású közoktatási intézményben egy, már rajzszakos diplomával rendelkező pedagógus taníthat-e földrajzot szeptembertől, amennyiben vállalja, hogy szeptembertől kezdődően gyorsított eljárással szerezhető képzésen megszerzi a földrajz másoddiplomáját? A fentiekben a tantárgyaknak itt érdemben talán nincsen jelentősége – a kérdés arra irányul, hogy a Púétv. és ennek végrehajtási rendelete tartalmazhat-e olyan rendelkezést (lehet-e valamelyiket így értelmezni), amely lehetőséget ad-e arra, hogy a kényszerítő körülményeket (pl. tanárhiányt) szabályosan lehessen kezelni oly módon, hogy egy pedagógus úgy tanítson egy más tantárgyat, hogy annak még csak végzi a szakképesítését?
4. cikk / 300 Jubileumi jutalom számítása
Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazottként dolgozó, ápoló munkakörben foglalkoztatott dolgozónak 30 éves jubileumi jutalma lesz. A 3 havi jubileumi kifizetésnél bele kell számolni a szociális ágazati pótlékot, az egészségügyi kiegészítő pótlékot, valamint a munkahelyi pótlékot?
5. cikk / 300 Szakemberek – csak szakképzettséggel
Kérdés: Lakatos és hegesztő munkakörökben a munkáltató alkalmazhat-e szakirányú végzettséggel nem rendelkező munkavállalókat (természetesen a garantált bérminimum megfizetése mellett)? Elegendő-e a munkáltató nyilatkozata, amelyben a végzettségtől való eltekintésről nyilatkozik, és így alkalmazza a munkavállalókat az említett munkakörökben?
6. cikk / 300 Munkaszerződés módosítása fegyelmi büntetésként
Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?
7. cikk / 300 Levonás havi több részletben kifizetett bérből
Kérdés: A munkavállaló munkabérét egy végrehajtói letiltás terheli. Február hónapban a munkavállaló 3 bérjegyzéket kapott: két hóközi számfejtőhelyi kifizetésről (II. 13. és II. 2., 21. napján) és egyhavi főszámfejtésről (II. 29. napján), mindhárom számfejtés külön-külön időpontban történt, külön-külön bérjegyzéken jelentek meg a tételek, és 3 különböző időpontban történt az utalás is a munkavállaló részére. A két hóközi számfejtés még a január hónapban igénybe vett egészségügyi szabadságra járó távolléti díj összegeit tartalmazta, azokból külön-külön letiltásra került a 33%, majd a fennmaradó nettó összegeket a munkáltató átutalta a munkavállaló részére két külön időpontban. A havi főszámfejtés a február havi munkabérre vonatkozott, amelyet a munkavállaló március elején kapott kézhez 335 Ft összegben. Ez utóbbi kifizetés összegét a munkáltató azzal indokolta, hogy összeadta a február hónapban számfejtésre került nettó összegeket, ezt követően – figyelembe véve a letiltás 33%-os és 200 ezer forinton felül korlátozásmentes részszabályát – megállapította, hogy a munkavállalónak a február hónapban számfejtett összegekből összesen nettó 200 ezer forint járna, így megnézte, hogy a két hóközi számfejtés során mennyit kapott kézhez a munkavállaló, és a február havi fizetéséből már csak annyit utalt el március elején, ami a 200 ezer forintból hiányzott, azaz 335 Ft-ot. A február havi munkabér 335 Ft-ot meghaladó részét (azaz majdnem a teljes február havi munkabért) pedig letiltás jogcímén átutalta a végrehajtónak. Tette mindezt úgy, hogy a számfejtések, az utalások külön-külön időpontban történtek, továbbá a hóközi számfejtéseken a 33% egyszer már levonásra került. A munkáltató jogszerűen járt-e el az említett esetben?
8. cikk / 300 Csoportos létszámcsökkentés – létszámkorlát, ütemezés és egyeztetés
Kérdés: Cégünk egy városban működik több telephelyen. Az egyik telephelyen folytatott tevékenységét befejezni kényszerül, ami tizenöt munkavállaló munkaviszonyát érinti. A csoportos létszámleépítés szabályai alapján, a leépítéssel érintett munkavállalói létszámkorlát meghatározásánál csak a megszüntetésre kerülő telephelyen dolgozók átlagos statisztikai létszámát kell figyelembe venni, vagy a cég összes telephelyén dolgozók létszámát? Amennyiben a társaságnál nincs üzemi tanács, a munkáltatónak kötelező-e az érintett munkavállalók képviselőivel tárgyalni? Mit jelent az, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni? Ha lehet, kérem, konkrét példán keresztül bemutassák be.
9. cikk / 300 Önkormányzati költségvetési szerv – a foglalkoztatás jogviszonya
Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
10. cikk / 300 Napi étkezési keretösszeg túllépése – a bérből történő levonhatóság
Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
