16 találat a megadott elmaradt munkabér tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Ha az írásba foglalás elmaradt, a munkaviszony megszüntetése jogellenes ugyan, de az alább részletezendő munkáltatói kötelezettségek fennállását nem befolyásolja.A munkaviszony megszüntetésekor Ön köteles volt a munkakörét az előírt rendben átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani. Ezen túlmenően a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől - azaz az azonnali hatályú felmondás közlésétől - számított ötödik munkanapon köteles lett volna az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kellett volna adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (Mt. 80. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a munkáltató késedelembe esett mind a munkabér és az egyéb járandóságok (például ilyen lehetett a szabadságmegváltás) kifizetésével, mind a munkaviszony megszűnésekor esedékes igazolások kiadásával.Javasoljuk, hogy először írásban, igazolható módon (pl. tértivevényes küldeményben) rövid határidő tűzése mellett szólítsa fel a munkáltatóját az elmulasztott kifizetések[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőben történik-e. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben dolgozik, további 100%-os pótlék is megilleti [Mt. 143. § (5) bek.]. Ha Ön ezeket a díjazásokat nem kapta meg, igényét hároméves elévülési időn belül érvényesítheti a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 286. § (1) bek.], valamint a jogsértés miatt bejelentést tehet a munkaügyi felügyelőségen, amely a megyei (fővárosi) kormányhivatal részeként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részének kifizetésétől.A fizetési haladék ugyanakkor a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), továbbá többek között a végkielégítés, sérelemdíj, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények kifizetése alól nem mentesít [Cstv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ennek értelmében a munkabéreket a munkáltató a csődeljárás alatt is köteles fizetni, a kölcsöntartozások rendezését ez idő alatt azonban kifejezetten tiltja a törvény, mivel bizonyos tartozások kifizetésével az adós cég egyes hitelezőket (esetünkben a kölcsöntartozást követelő munkavállalókat) más hitelezőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozna.Felszámolás esetén a Cstv. pontos sorrendet állít fel, aszerint, hogy mely követeléseket milyen sorrendben kell kifizetni a cég felszámolási vagyonából [Cstv. 57. § (1) bek.]. E szerint a kielégítési sorrend szerint először az első, "a" kategóriás követeléseket kell kifizetni, a többi követelésre - szintén sorrend szerint - pedig csak akkor kerülhet sor, ha az első kategóriába tartozók kifizetésre kerültek. A munkabér-követelések, azaz az adós céget terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve- a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,- az adós cég által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és- az adós cég által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vevőjét terhelő díj 85%-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér és bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. A kérdés szerinti esetben ilyen jogcímen is van lehetőség munkabért követelni, onnantól számítva, hogy a munkáltató nem biztosítja a foglalkoztatást. Az Ön részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni [Mt. 155. § (1)-(2) bek.].Ön a munkaviszonyából származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Az elmaradt munkabér iránti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a döntés jogszabály értelmében hivatalból kötelező. Ilyen esetben a mulasztást a bíróság a hiányosság észlelését követően haladéktalanul köteles hivatalból pótolni [Pp. 225. § (6) bek.]. A régi Mt. szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fennállt a kérdéses két hónapban. Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálni, hogy munkaügyi per esetén bizonyítható-e a felek között ezen időszakban is fennállt munkaviszony. Tanúkkal, okirattal azt kell alátámasztani, hogy a munkáltató - esetünkben a munkáltatói jogokat gyakorló közös képviselő - tudott arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően Ön folytatta a korábbi munkát, ez ellen a munkáltató nem tiltakozott, hanem azt jóváhagyólag tudomásul vette. Amennyiben igazolható,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapkamattal megegyező mértékű kamatot is meg kell fizetnie a munkavállalónak (Mt. 160. §). Amennyiben a munkáltató nem teljesíti munkabér-fizetési kötelezettségét, mint a munkaviszonyból származó alapvető, lényeges kötelezettségét, a munkavállaló jogszerűen élhet azonnali hatályú felmondással. Emellett pedig a munkavállaló továbbra is jogosult marad elmaradt munkabér iránti igényének érvényesítésére.Általános szabály szerint a munkajogi igény három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bek.]. Ezen elévülési idő vonatkozik az elmaradt munkabér követelésére is, függetlenül attól, hogy a munkaviszony még fennáll, avagy időközben megszüntetésre került. A törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, mikor az általánostól eltérően, rövidebb keresetindítási határidőt biztosít a feleknek. E szerint a munkavállalónak a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjesztenie az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzés ellenértéke jogcímén tartozása áll fenn. Tehát az egyébként szabályosan elrendelt rendkívüli munkavégzést a munkavállalónak teljesítenie kell, nem tételezheti fel, hogy az újabb túlórákra sem fog fizetni a munkáltató.Ez természetesen nem érinti a munkavállaló jogát, hogy a munkáltató tartozását jogi úton követelje. Az elmaradt munkabér iránti követelés az általános, három­éves elévülési időn belül érvényesíthető azzal, hogy a munkáltató a késedelem idejére, a késedelembe esés időpontjától kezdve, a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni [Mt. 160. §, 286. § (1) bek.].A munkáltató bérfizetési kötelezettségének jelentős mértékű, súlyosan gondatlan vagy szándékos megszegése esetén a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azonban arra figyelemmel kell lenniük, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók [Mth. 7. § (2) bek.]. Tehát miután a felmondás közlése az új Mt. hatálybalépését megelőzően történt, a bíróság a perben nem alkalmazhatja az új Mt. jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseit. A bíróságnak az ítéletét az Mt. rendelkezéseinek megfelelően kellett meghoznia. A korábbi jogszabályi rendelkezések értelmében pedig, ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hároméves elévülési időn belül lehet megindítani, ami az igény esedékességétől kezdődik: minden ki nem fizetett havi munkabér esetén az adott fizetésnaptól [Mt. 11. § és 199. § (1) bekezdés].
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.