Bizonyítási teher rendeltetésellenes joggyakorlás esetén
Kérdés
2010-ben keresetet nyújtottam be a bíróságra, mert 2010. október 26-án a kormánytisztviselői jogviszonyomat indokolás nélkül megszüntették. Rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásra hivatkoztam. A per még jelenleg is folyamatban van. Eddig meghallgatták a főnökeimet tanúként. Én is tudnék olyan személyt hozni, aki az állításaimat alátámasztja, de nem tudom, hogy mekkora a tanúk szerepe a munkaügyi perekben. Önök szerint milyen esélyeim vannak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 2-án (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1366
[…] zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult, vagy erre vezetett [Mt. 4. § (2) bek.]. Amennyiben azonban rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik a perben, a fent felsoroltak bizonyítása Önt és nem a munkáltatót terheli. Ki kell emelni továbbá, hogy a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli, a bíróság külön nem fogja kötelezni egyik felet sem, hogy akár okirattal, akár tanú vagy szakértő útján bármit bizonyítson. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége pedig a bizonyításra kötelezett felet terheli majd. A bíróság mindössze arra köteles, hogy a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztassa. Ez bizonyára a kérdésben megjelölt perben is megtörtént [Pp. 3. § (3) bek.]. Azt javasoljuk, hogy amennyiben a per eldöntéséhez bármilyen további, akár okirati bizonyítékra, akár tanúbizonyítási indítványa lenne, akkor azt minél előbb tegye meg. A bíróság ugyanis a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő [Pp. 3. § (4) bek.]. Azt általánosságban nem lehet megállapítani, hogy az egyes perekben mekkora a tanúk […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 2-án (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1366
[…] zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult, vagy erre vezetett [Mt. 4. § (2) bek.]. Amennyiben azonban rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik a perben, a fent felsoroltak bizonyítása Önt és nem a munkáltatót terheli. Ki kell emelni továbbá, hogy a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli, a bíróság külön nem fogja kötelezni egyik felet sem, hogy akár okirattal, akár tanú vagy szakértő útján bármit bizonyítson. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége pedig a bizonyításra kötelezett felet terheli majd. A bíróság mindössze arra köteles, hogy a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztassa. Ez bizonyára a kérdésben megjelölt perben is megtörtént [Pp. 3. § (3) bek.]. Azt javasoljuk, hogy amennyiben a per eldöntéséhez bármilyen további, akár okirati bizonyítékra, akár tanúbizonyítási indítványa lenne, akkor azt minél előbb tegye meg. A bíróság ugyanis a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő [Pp. 3. § (4) bek.]. Azt általánosságban nem lehet megállapítani, hogy az egyes perekben mekkora a tanúk […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
