Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

58 találat a megadott illetmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egészségügyi szolgáltató - a vezető javadalmazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
Részlet a válaszból: […]valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Az új illetményeket az Eszjtv. 1. melléklete nem alsó és felső határok között, hanem konkrét összegben határozza meg, az elismerhető gyakorlati idő alapján. Az új illetmény a jogszabály változásán alapul, az érintett kinevezése ezért automatikusan módosul. A kinevezés módosítására vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön döntésére nincs szükség.A felsorolt munkaköröket betöltőknek 2021. január 1. és március 1. között az illetményükön felül jár az az illetménypótlék - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyukra irányadó szabályok szerint jogosultak. A pótlékokat azonban még a 2020. december 31-i illetmény, munkabér, illetve pótlékalap figyelembevételével kell megállapítani. Ezek a kedvezőbb illetményszabályok akkor is irányadóak, ha az érintett 2021. február 28-ig nem írja alá az új munkaszerződését, ilyen feltételt ugyanis az átmeneti szabályok nem támasztanak [530/2020. Korm. rendelet 1. § (7)-(8) bek.]. A munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4072

2. találat: Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem a pedagógus-előmenetel, hanem a Kjt. szabályai alapján sorolták be.A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (6) bekezdése szerint a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.Ebben az esetben az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, a jogosult munkaköréhez szükséges iskolai végzettségi szintjétől függő, középfokú, alapfokozatú vagy mesterfokozatú végzettségekhez kapcsolódó három illetményalap közül azt kell alkalmazni a pótlék alapjaként, amely az adott nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4043

3. találat: Csökkentett munkaidő - kevésbé csökkenő illetménnyel

Kérdés: Középiskolai pedagógus vagyok, a nyugdíjkorhatárt 2023-ban érem el. 2019. szeptember 1-jétől 60%-os csökkentett óraszámban dolgozom. A munkáltatótól heti 15 órát kértem. Kérdésem, hogy hogyan kell alkalmazni ez esetben az illetményem számítására vonatkozó szabályokat? Mennyi lesz a kötött munkaidőm?
Részlet a válaszból: […]választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben." A szabályban említett munkaidő fogalmán a kinevezés szerinti rendes munkaidő értendő, azaz a heti 40, napi 8 óra, a csökkentés erre vonatkozik. Az Nkt. lényegében részmunkaidős foglalkoztatást tesz lehetővé egyoldalú kérésre, és azzal a kedvezménnyel, hogy az illetmény nem a részmunkaidővel arányos, hanem annál magasabb arányú lesz.A 60%-os csökkentésnek a munkaidőre, és nem az azon belüli ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre kell vonatkoznia. Középiskolai pedagógus esetén teljes munkaidő (heti 40 óra) esetén heti 22-26 óra (55-65%) lehet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő [Nkt. 65. § (6) bek.]. Ha Ön kb. 60%-os terheléssel szeretne dolgozni, a heti 40 óra helyett heti 24 órás csökkentett munkaidőt kell a kinevezésmódosításába foglalni. Ennek 55-65%-a között állapíthatja meg a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, ami tehát heti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3719
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Rendkívüli munka ellenértéke - számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott illetménypótlékok vonatkozásában állapít meg (Kjt. 69. §); az Mt. alapján járó pótlékok alapjának, illetve az időarányos illetmény megállapításának tekintetében kizárólag az Mt. szabályait kell alkalmazni. Utóbbi vonatkozásában az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését, amely szerint a havi illetmény meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi illetménynek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3702

5. találat: Felmentés kérelemre - amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszból: […]felmenteni azt a közszolgálati tisztviselő nőt, aki kormányzati, illetve közszolgálati jogviszonyban áll, és a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkezik. Azaz, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján legalább 40 éves (jogosultsági) szolgálati ideje van. Nyugdíjasnak minősül az a kormány- vagy köztisztviselő, aki a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján kérte felmentését, és aki legkésőbb a jogviszony utolsó napján nyugdíjasnak minősül. Részére nem jár végkielégítés [Kttv. 69. § (9) bek.]. A felmentési idejére - ideértve a munkavégzési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Illetményrész megvonása felmentési idő alatt

Kérdés: Közalkalmazott esetében kérdezem, hogy ha munkáltatói jóindulat alapján felmentéssel szüntetünk meg egy jogviszonyt (nem kötelező felmentési eset), a felmentési idő alatt meg lehet-e vonni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt? Ha igen, milyen indokkal szüntethető meg? Mivel távolléti díj jár, annak része vagy nem része a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész?
Részlet a válaszból: […]körülmény, ami a munkáltatót az illetmény összegének egyoldalú csökkentésére jogosítaná, ezért a felmentési idő alatt az illetménynek a Kjt.-től eltérő része nem vonható meg. A kérdésében eleve pontatlan "a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész" megfogalmazás, mert az illetmény
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3294

7. találat: Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő újraszámolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetén, amennyiben az alkalmazásában álló dolgozó magasabb képesítést szerez, melyet a munkáltató figyelembe kíván venni a besorolás szempontjából, akkor az átsorolás alkalmával az új, magasabb képesítésnek megfelelően kell-e figyelembe venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt (Kjt. 87/A. §)? Tehát úgy jár el helyesen a munkáltató, ha újraszámolja a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt a magasabb végzettséget alapul véve? Így a fizetési fokozat - mely a korábban az alacsonyabb végzettségnek megfelelően került megállapításra, azaz a munkaviszonynak az az időtartama is beszámításra került, melyben rendelkezett az alacsonyabb képesítéssel - az új számítás szerint csökken, hiszen a magasabb képesítés alapján történik a fizetési fokozat megállapítása. Összességében az a kérdés, hogy az átsorolás alkalmával a fizetési osztály módosításával egyidejűleg a fizetési fokozat is változtatható-e, vagy annak módosítása jogszerűtlen? Fontos tudnivaló, hogy konkrét helyzetben a közalkalmazott illetménye az átsorolás következtében magasabb lenne, mint jelenleg, de nem lenne olyan magas, mint a fizetési fokozat megtartásával.
Részlet a válaszból: […]szakképzettséget szerzett. Így ebben az esetben, miközben egyfelől a fizetési osztályok tekintetében előre kell sorolni, másfelől a közalkalmazotti átsorolás után a fizetési fokozata csökkenhet, mivel csak az új végzettsége megszerzése óta eltelt idő vehető figyelembe.Más kérdés az illetmény összege: a Kjt. ugyanis garantált (alsó határos) illetményrendszert határoz meg. A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése szerint a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. Az eltérítés mértékét illetően pedig a Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése fogalmaz meg korlátot: "a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3260

8. találat: Illetménykülönbözet-fizetés AB határozatra tekintettel

Kérdés: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján azok, akik korábban sikertelen minősítést tettek, nem voltak előresorolhatók Pedagógus II. fokozatba. Az egyik volt pedagógusunk, akinek 2017. december 31-ével szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, most jelentkezett nálunk az illetménykülönbözetét kérve. Ki kell-e fizetnünk neki, tekintettel arra, hogy már nem dolgozik nálunk?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb hét évvel az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése előtt álló, Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusokat minősítési eljárás nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni 2017. január 1-jén. Az AB határozat révén azokra is vonatkozik az előresorolási kötelezettség, akik korábban, saját kezdeményezésükre minősítési eljárásban vettek részt, ám az sikertelenül végződött. Így e pedagógusok esetében most utólag, visszamenőleges hatállyal kell elvégezni az átsorolást, és a 2017. január 1. utáni időszakra az illetménykülönbözetet is ki kell fizetni. Erre a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó szabályai szerint a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3197

9. találat: Nevelést-oktatást segítők illetménye 2018-tól

Kérdés: Fennmarad-e 2018. január 1-jétől a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők (pl. iskolatitkár) részére járó 107, illetve 110%-os emelés lehetősége? Ha igen, lehet-e újból és másként differenciálni az illetménymegállapításnál, mint a tavalyi évben, figyelemmel arra is, hogy január 1-je a tanév közepére esik?
Részlet a válaszból: […]bekezdésben foglalt legalább 107%-os mértéket a 2018. január 1-jétől megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanez vonatkozik a (2) bekezdésben foglalt, átlagosan +10%-os, egyes nevelést és oktatást segítő munkakörben foglalkoztatottakra differenciáltan vonatkozó eltérítési lehetőségre is. A szabály nem írja elő, hogy az eltérítésnek a tanév egészére kell szólnia, ezért nincs akadálya annak, hogy a differenciálás mértékét a 2018. januári illetménymegállapításkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3195

10. találat: Dajka nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékának alapja

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó dajkáknak 2017. január 1-jétől a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot fizetünk, melynek összege az Nkt. 8. számú melléklete alapján és a 65. § (3) bekezdése, illetve a Költségtv. 60. §-a alapján az illetményalap 10%-a. Az illetményalap összege az Nkt. 8. melléklete szerint 20 000 Ft. Ez az eljárás helyes-e, mert több helyen olvastuk, hogy a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti vetítési alapot kellene alkalmaznunk, azonban ezen paragrafust már hatályon kívül is helyezték?
Részlet a válaszból: […]A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék mértékét az Nkt. 8. számú melléklete határozza meg: a pótlék az illetményalap 10-30%-a között lehet. Az illetményalapot 2017. szeptember 1-je óta az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése szabályozza. Az illetményalap a Költségtv. 61. §-ában meghatározott vetítési alap (101 500 Ft) 120%-a középfokú végzettség (121 800 Ft), 180%-a alapfokozatú főiskolai végzettség (182 700 Ft) és 200%-a egyetemi végzettséget igénylő mesterfokozat esetén (203 000 Ft). Ezt megelőzően a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti mértékek 2017. augusztus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3165
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 58 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést