Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

62 találat a megadott illetmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Idegennyelv-tudási pótlék - több nyelvvizsga esetén

Kérdés: A Kttv. 141. §-a (8) bekezdésének értelmezése szerint, ha például angol nyelvből van egy középfokú komplex típusú nyelvvizsgám, és angolból egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, akkor a magasabb mértékű pótlékra vagyok jogosult: azaz az illetményalap 60%-a illet meg. Mennyi jár nekem, ha angolból van egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, majd szerzek mellé egy angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgát? A hivatkozott bekezdés második mondata szerint alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának megfelelő mértékű pótlékra vagyok jogosult. Kérdés, hogy nyelvvizsgánként (alapfokú komplex 20% + angol középfokú szóbeli 20%, összesen 40%) vagy a két nyelvvizsga alapján összesen 20% pótlék illet meg? Természetesen a nyelvvizsgák államilag elismert általános nyelvvizsgák. Amíg meg nem szerzem a középfokú szóbelit, addig az angol alapfokú komplex bizonyítványom alapján az illetményalap 15%-ának megfelelő pótlékra vagyok jogosult. Ha csak az angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgám lenne meg, az illetményalap 30%-ára lennék jogosult. A két nyelvvizsgára csak 20% jár?
Részlet a válaszból: […]angol nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselő részére összesen az illetményalap 20%-ának megfelelő illetménypótlék jár. Ugyanakkor, a Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből - így például angol nyelvből - szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra. Ebből következően, az államilag elismert angol szóbeli nyelvvizsga az illetményalap 30%-ára jogosítja az érintett köztisztviselőt.Ennek az ellentmondásos helyzetnek a kiküszöbölésére azt javasoljuk, hogy a köztisztviselő a munkáltató felé csak az angol középfokú szóbeli nyelvvizsgát mutassa be, amely alapján a fentiek szerint a magasabb összegű pótlékra válik jogosulttá. Megjegyezzük, hogy ez az ellentmondásos helyzet abból eredhet, hogy a Kttv. 141. § (8) bekezdése második mondatának a szabályai nincsenek teljesen összhangban a Kttv. 141.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4273

2. találat: Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése

Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
Részlet a válaszból: […]történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ha ezt a fokozatot Ön a 2021. minősítési évben szerezte meg, akkor 2022. január 1-jétől kell átsorolni, addig az egyházi iskola is Pedagógus I. fokozatba sorolhatja Önt. Ha viszont 2021 előtt szerezte meg ezt a fokozatot, akkor már szeptember 1-jétől tekintettel kell erre lenni a besoroláskor.Az Nkt. 7. melléklete határozza meg a pedagógusfokozatokhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában. A besorolási illetmény a teljes munkaidő ledolgozása esetén jár. Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor, ha az adott juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg, akkor az időarányosság elvét kell alkalmazni. Időbér esetén éppen erről van szó, tehát a besorolás szerinti havi munkabér a részmunkaidővel arányosan csökkentendő.A munkaidő nem tévesztendő össze az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése szerinti neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel. A teljes munkaidőben dolgozó pedagógus munkaidejéből heti 22-26 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, azaz a "kontaktóra", a munkaidő többi részét egyéb munkaköri feladataira fordítja (felkészülés, értékelés, adminisztráció, gyermekfelügyelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4245
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Közalkalmazotti illetmény - a felső határ

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
Részlet a válaszból: […]ha "alkalmatlan" vagy "kevéssé alkalmas" minősítést kapott, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni.A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése - melyet a 83/A. § (2) bekezdése szerint a közvetlenül az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazni kell - a következőket állapítja meg: "A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4160

4. találat: Integrált intézmény - a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet a válaszból: […]végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. Az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály alapján csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi tevékenységet végez, hanem szociális területen is nyújt szolgáltatásokat, sőt ez az intézmény fő tevékenysége. Arra nem tartalmaz a törvény iránymutatást, hogy a vegyes tevékenységű (integrált) szolgáltató esetén a vezető illetményét melyik ágazati szabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4142

5. találat: Egészségügyi szolgáltató - a vezető javadalmazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
Részlet a válaszból: […]valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Az új illetményeket az Eszjtv. 1. melléklete nem alsó és felső határok között, hanem konkrét összegben határozza meg, az elismerhető gyakorlati idő alapján. Az új illetmény a jogszabály változásán alapul, az érintett kinevezése ezért automatikusan módosul. A kinevezés módosítására vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön döntésére nincs szükség.A felsorolt munkaköröket betöltőknek 2021. január 1. és március 1. között az illetményükön felül jár az az illetménypótlék - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyukra irányadó szabályok szerint jogosultak. A pótlékokat azonban még a 2020. december 31-i illetmény, munkabér, illetve pótlékalap figyelembevételével kell megállapítani. Ezek a kedvezőbb illetményszabályok akkor is irányadóak, ha az érintett 2021. február 28-ig nem írja alá az új munkaszerződését, ilyen feltételt ugyanis az átmeneti szabályok nem támasztanak [530/2020. Korm. rendelet 1. § (7)-(8) bek.]. A munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4072

6. találat: Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem a pedagógus-előmenetel, hanem a Kjt. szabályai alapján sorolták be.A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (6) bekezdése szerint a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.Ebben az esetben az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, a jogosult munkaköréhez szükséges iskolai végzettségi szintjétől függő, középfokú, alapfokozatú vagy mesterfokozatú végzettségekhez kapcsolódó három illetményalap közül azt kell alkalmazni a pótlék alapjaként, amely az adott nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4043

7. találat: Csökkentett munkaidő - kevésbé csökkenő illetménnyel

Kérdés: Középiskolai pedagógus vagyok, a nyugdíjkorhatárt 2023-ban érem el. 2019. szeptember 1-jétől 60%-os csökkentett óraszámban dolgozom. A munkáltatótól heti 15 órát kértem. Kérdésem, hogy hogyan kell alkalmazni ez esetben az illetményem számítására vonatkozó szabályokat? Mennyi lesz a kötött munkaidőm?
Részlet a válaszból: […]választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben." A szabályban említett munkaidő fogalmán a kinevezés szerinti rendes munkaidő értendő, azaz a heti 40, napi 8 óra, a csökkentés erre vonatkozik. Az Nkt. lényegében részmunkaidős foglalkoztatást tesz lehetővé egyoldalú kérésre, és azzal a kedvezménnyel, hogy az illetmény nem a részmunkaidővel arányos, hanem annál magasabb arányú lesz.A 60%-os csökkentésnek a munkaidőre, és nem az azon belüli ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre kell vonatkoznia. Középiskolai pedagógus esetén teljes munkaidő (heti 40 óra) esetén heti 22-26 óra (55-65%) lehet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő [Nkt. 65. § (6) bek.]. Ha Ön kb. 60%-os terheléssel szeretne dolgozni, a heti 40 óra helyett heti 24 órás csökkentett munkaidőt kell a kinevezésmódosításába foglalni. Ennek 55-65%-a között állapíthatja meg a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, ami tehát heti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3719
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Rendkívüli munka ellenértéke - számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott illetménypótlékok vonatkozásában állapít meg (Kjt. 69. §); az Mt. alapján járó pótlékok alapjának, illetve az időarányos illetmény megállapításának tekintetében kizárólag az Mt. szabályait kell alkalmazni. Utóbbi vonatkozásában az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését, amely szerint a havi illetmény meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi illetménynek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3702

9. találat: Felmentés kérelemre - amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszból: […]felmenteni azt a közszolgálati tisztviselő nőt, aki kormányzati, illetve közszolgálati jogviszonyban áll, és a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételekkel rendelkezik. Azaz, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján legalább 40 éves (jogosultsági) szolgálati ideje van. Nyugdíjasnak minősül az a kormány- vagy köztisztviselő, aki a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján kérte felmentését, és aki legkésőbb a jogviszony utolsó napján nyugdíjasnak minősül. Részére nem jár végkielégítés [Kttv. 69. § (9) bek.]. A felmentési idejére - ideértve a munkavégzési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Illetményrész megvonása felmentési idő alatt

Kérdés: Közalkalmazott esetében kérdezem, hogy ha munkáltatói jóindulat alapján felmentéssel szüntetünk meg egy jogviszonyt (nem kötelező felmentési eset), a felmentési idő alatt meg lehet-e vonni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt? Ha igen, milyen indokkal szüntethető meg? Mivel távolléti díj jár, annak része vagy nem része a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész?
Részlet a válaszból: […]körülmény, ami a munkáltatót az illetmény összegének egyoldalú csökkentésére jogosítaná, ezért a felmentési idő alatt az illetménynek a Kjt.-től eltérő része nem vonható meg. A kérdésében eleve pontatlan "a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész" megfogalmazás, mert az illetmény
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3294

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést