6 talált cikk a hallgatói munkadíj kifejezésre

Kérdés: Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának díjazásával kapcsolatban kérdezzük. A Társadalombiztosítási Levelek 482. számában a 8335. kérdés-válasz alapján jártunk el eddig, vagyis a szakmai gyakorlat idejétől függetlenül a hallgatóknak díjazást fizettünk. Idén felmerült egy olyan értelmezés, miszerint az Nftv. értelmében akkor jár díjazás a hallgatónak, ha gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatát tölti, valamint a duális képzés ideje alatt. Az Nftv. nem határozza meg a fogalmaknál, hogy mi minősül gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának, de a 15. § (3) bekezdése és 85. § (3) bekezdése szerint annak legalább hat hétig kell tartania. Amennyiben a szak nem minősül duális képzésnek, illetve nem gyakorlatigényes szak legalább hathetes gyakorlatigényes szakmai gyakorlata, akkor a hallgatónak nem kell díjazást fizetnünk. Ez alapján valóban előfordulhat olyan eset, ahol a hallgatóknak nem kell díjazást fizetni, ha a gyakorlati ideje a hat hetet nem éri el? Ha igen, honnan kaphatunk olyan tájékoztatást, hogy egy szak gyakorlatigényes szaknak minősül-e vagy sem? Az egyetem által küldött dokumentációkban erre semmilyen utalás nem található, mindössze annyi, hogy a kapott hallgatói munkaszerződésbe bele kell írni a díjazást, illetve, ha nincs, annak hiányát. Vagy ha a gyakorlat ideje nem éri el a hat hetet, akkor az nem lehet gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlata?

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.

Kérdés: Az Nftv., valamint a kapcsolódó 230/2012. Korm. rendelet előírása alapján hallgatói munkaszerződéssel egyetemi hallgatók nyári gyakorlatukat töltik társaságunknál, mely gyakorlat a 6 hét egybefüggő időtartamot meghaladja, ezért arra kötelezően díjazás jár. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ebben az esetben jár-e az első 6 hétre is a díjazás, vagy csak a hatodik hét letelte után kell díjazást fizetni (minimuma hetente a minimálbér 15%-a)?

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?

Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?