Nyugdíjasok foglalkoztatása nyugdíj-szüneteltetés nélkül

Kérdés: Kérdésünk azon új kormányrendeletekhez kapcsolódik, amelyek a nyugdíjasok nyugdíj-szüneteltetés nélküli továbbfoglalkoztatását részletezik. Egy kerületi gazdasági működtetésű központ (GMK) a kerület szociális és köznevelési intézményei részére gazdasági, pénzügyi és munkaügyi feladatokat lát el. A GMK mint ezen intézmények működtetője foglalkoztathat-e nyugdíjasokat nyugdíj-szüneteltetés nélkül a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...268/2022. Korm. rendelet látszólag általános jelleggel egyéves időtartamra elhárítja a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatottak egy része tekintetében, amikor kimondja, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Tanulmányi szerződés megszegése - a várandósság

Kérdés: Egy munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, azonban a képzés időtartama alatt várandós lett. A képzéshez tartozó kötelező gyakorlatot így már - orvosi tilalom okán, mivel várandós személy nem dolgozhat a gyakorlathoz tartozó munkakörülmények között - nem tudja teljesíteni, azaz a tanulmányi szerződésben előírt idő alatt a vállalt végzettséget nem fogja megszerezni. Ez tekinthető szerződésszegésnek?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?
Részlet a válaszából: […] ...is csak használja a fogalmat, de nem értelmezi. Mivel a társadalombiztosítási szabályokkal összefüggésben általában a heti 36 óra időtartamot elérő foglalkoztatási jogviszony (munkaviszony) és az ahhoz kapcsolódó járulékfizetés a meghatározó abban, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelent, amit a munkavállaló által megválasztott helyen kell teljesíteni, azzal, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre kell állnia [Mt. 110. § (4) bek.]. Mivel a készenlét fogalmilag a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeretben is mentesül, ami a gyakorlatban a fizetett ünnepen történő számfejtést jelenti [Mt. 93. § (3) bek.]. A mentesülés időtartamára- a havibéres munkavállalót a napi munkaszerződése szerinti munkaidőre az alapbére időarányos része [Mt. 136. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...a felek valamely jognyilatkozatot tegyenek meg, vagy egyéb magatartást tanúsítsanak. A felmentési idő olyan határidőnek nem minősülő időtartam, amelynek célja, hogy a felek felkészülhessenek a jogviszony megszűnésére. Annak teljes tartama a közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán - most már a munkáltató döntésénél fogva - fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozó idő számításánál külön kimondja, hogy abba nem lehet beszámítani a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, kivéve, ha annak célja a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] ...A 268/2022. Korm. rendelet látszólag általános jelleggel egyéves időtartamra elhárítja a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatottak tekintetében, hiszen kimondja, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Határozatlan helyett határozott időre szóló munkaszerződés

Kérdés: Lehet a határozatlan idejű munkaviszonyt úgy módosítani, hogy határozott idejűvé váljon? Ha igen, a határozott idejű munkaviszony 5 éves időtartamát hogyan kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...a felek a határozatlan idejű munkaviszony tartamát határozott időre szóló munkaviszonyra módosítsák. A határozott idő 5 éves maximális időtartamának kezdetét ekkor a módosító szerződés hatálybalépésétől kell számítani, azaz nem kell figyelembe venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Felmentés és a közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Óvónőként dolgozó, 1958. júliusban született közalkalmazottunk jövő évben, 2023-ban tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Szándéka szerint a 65. életéve betöltésének napján (tehát nem korábban, a "nők negyven" jogcímén) szeretné igényelni a nyugdíját a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése mellett. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben szeretnénk kérni a véleményüket.
1. Lehet-e úgy felmenteni, hogy annak vége a 65. születésnapjára essen? Véleményünk szerint nem, mert ez csak a "nők negyven" esetén kérhető.
2. Amennyiben a felmentés kezdete a 65. születésnapja, akkor a felmentési idő nyolc hónapjával plusz szolgálati időt is szerezhet, tehát ennek kedvező hatása lesz a nyugdíja összegének szempontjából? Ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének a napja a felmentési idő leteltének utolsó napja, tehát nagyjából 2024 márciusa lesz?
3. Közalkalmazott óvónő esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is foglalkoztatható a kolléganő? Véleményünk szerint igen, mert a kötelező jogviszonymegszűnést sem a Kjt., sem az 1700/2012. Korm. határozat nem írja elő önkormányzati fenntartású intézmény esetén.
4. A felmentési idő felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól, de mentesítheti-e a teljes felmentési idő tartamára is?
5. A felmentési idő kiszámítása során a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig eltelt idő vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjáig eltelt idő számítható be, vagy ha a "nők negyven" esetén a felmentés kezdete a jogviszony megszűnése előtti időpont, akkor a felmentés kezdetének napjáig eltelt idő számítható be? Összességében - véleményünk szerint - fenti esetben a közalkalmazott felmentése a 65. év betöltésének napján kezdődhet csak.
Részlet a válaszából: […] ...idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ezen belül a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni a munkavégzési kötelezettség alól [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
110