Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időt kell számolni. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A Kjt. 87/A. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony mellett be kell számítani az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszonyt, az ezt követők közül pedig azokat, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi közalkalmazotti munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Jelen esetben tehát a munkaviszonyok közül a 2016. június 7-ét, az óvodapedagógus-szakképzettség megszerzésének időpontját követő munkaviszony-időtartamok vehetők csak figyelembe, továbbá a 2016. október 10-től kezdődő közalkalmazotti jogviszony ideje.Bár az egyes jogviszonyok pontos időtartama a levélből nem derül ki (pl. állt-e fenn munkaviszony a 2016. június 7. és október 10. közötti időszakban), jó eséllyel megállapítható, hogy az érintett óvodapedagógus[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt.-ben meghatározott - alapszabadság, valamint - a jogosultság fennállása esetén - jár valamennyi pótszabadság.A közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §). Önkormányzatnál foglalkoztatott munkavállaló esetében a pótszabadságok az Mt. alapján különösen a következők: életkor alapján, gyermekek után járó vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Mt. 117-120. §).Lényeges utalni arra, hogy a szabadság mértéke nem arányosítható a részmunkaidő mértékével. Eszerint ugyanannyi munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időket. Ezek közül a kérdést érintően be kell számítani:- az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát, és- az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A Kftv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel a Kjt.-ben felsoroltak között, ez tehát a besorolásnál nem vehető figyelembe. A munkaviszonyok közül (ideértve a szövetkezet részére munkaviszonyban végzett munkát is) csak azok időtartama számítható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]való részvételt a termelőszövetkezet minden tagjának kötelességeként határozta meg, ahol a közös munka végzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag külön írásbeli megállapodásba foglalta (munkamegállapodás) (58-60. §). A munkamegállapodás munkaviszonyt nem keletkeztetett, a munkavégzés alapja a tagsági jogviszony volt. A Szöv.tv. (1) szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagja a szövetkezet részére vállalkozási vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében végezhetett munkát (63. §). Ez utóbbi szintén nem minősült munkaviszonynak (noha az Mt. szabályai részben irányadóak voltak rá). 2001-ben lépett hatályba a Szöv.tv. (2), amely szerint, ha a tag a szövetkezet részére munkát végzett, a szövetkezet a taggal munkaszerződést kötött (59. §). A Szöv.tv. (3) hasonló szabályt tartalmazott, amikor kimondta, hogy a szövetkezet alapszabálya a tag személyes közreműködése egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat, ekkor a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést kell kössön egymással (56. §). A 2014-ben hatályba lépő Ptk. szabályai irányadók, amelyek szerint a szövetkezeti tagok kötelezettsége a szövetkezettel szemben - többek között - az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki [Ptk. 3:325. § (1) bek.].Mindezekből a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](tanácsi) fenntartású munkáltatóknál, azaz a költségvetési intézményeknél fennállt munkaviszonyok a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. (Ez történt az Ön tanácsi fenntartású bölcsődével fennállt munkaviszonyával is.)A Kjt. 78. §-a alapján a jubileumi jutalom a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján jár. A Kjt. 87/A. §-a értelmezi a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő fogalmát. Idetartozik a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő is [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bekezdés]. Ha tehát a kistarcsai kórház 1987-1988-ban állami vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végkielégítés, akár más, munkajogi szempontból releváns körülmény tekintetében (pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - általában eltérhetnek a munkavállaló javára. Ebből következően jogszerű, ha az új munkaszerződés a munkavállalóra nézve kedvezőbb,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]volna el". Így az áthelyezéstől kezdődően ez az idő az áthelyezés helye szerinti fogadó munkáltatónál jogviszonyban töltött idő része. Amikor pedig a fogadó munkáltató egy későbbi, Mt. hatálya alá való átkerülésnél átadó munkáltatói pozícióba kerül, a nála eltöltött idő nem rövidül le erre tekintettel, hiszen nincsen olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezt előírná.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§ (3) bek. d) pont]. Ez a szabály bármelyik jubileumijutalom-fokozatra vonatkozik. A másik szabály csak a 40 év után járó jubileumi jutalom kifizetését írja elő, legalább 35 év jogosító idő esetén.Jelen esetben tehát az első szabály alkalmazhatósága a kérdés. Az ebben hivatkozott Kjt. 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Megítélésünk szerint viszont ez a szabály a kérdéssel érintett közalkalmazottra nem vonatkozik, ugyanis nem minősül nyugdíjasnak az Mt. hivatkozott szabálya alapján. Így a 25 éves jubileumi jutalmára csak akkor lesz jogosult, ha 2021. július 6-án még fennáll a közalkalmazotti jogviszonya. A Kjt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot[…] részlet vége a válaszból.