64 találat a megadott jogszerző idő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]és (5) bekezdéseiben rögzített rendelkezéseket kell figyelembe venni. Így például a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni - többek között - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. A felvetett kérdés szempontjából különös a jelentősége, hogy a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt időszakokat, így például az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyokat általános szabály szerint csak a fizetési fokozat megállapítása során kell figyelembe venni, a jubileumi jutalomnál nem. Az 1992. július 1-je előtti létesített munkaviszonyok így általánosságban csak abban az esetben számíthatók be a jubileumi jutalomra való jogosultság alapjául szolgáló időtartamokba, ha a munkaviszonyt a közalkalmazott olyan munkáltatónál töltötte el, amely a Kjt. hatálybalépését követően is a közszférába tartozott (pl. költségvetési szerv volt a munkáltató).Az áthelyezésekre ugyanakkor a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak. A régi, 1992. évi Mt. 209. §-a, amely az 1992. július 1-jét megelőző áthelyezésekről rendelkezett, ugyan ma már nincs hatályban, de a Kjt. mögöttes szabályaként funkcionáló Mt. hatálybalépé­sével kapcsolatos kérdéseket rendező Mth. kifejezetten rendezi ezt a kérdést. Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben a munkavállaló (jelen esetben közalkalmazott) munkaviszonya az 1992. évi Mt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya (jelen esetben közalkalmazotti jogviszonya) nem szűnik meg - a végkielégítésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]87/A. §-ának (1) bekezdése a költségvetési intézményeknél, államhatalmi, igazságszolgáltatási, rendvédelmi szerveknél ledolgozott különféle közszolgálati jogviszonyokat rendeli beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közalkalmazotti jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt. Munkaviszony beszámítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha az költségvetésből működő intézménnyel, illetve szervvel állt fenn, jellemzően 1992. július 1. előtt.A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaságként működött, melynek részvényeit államosították. Államosított gazdasági szervezetként, de nem költségvetési szervként működött. 1991 óta ismét részvénytársasági formában, tehát gazdasági társaságként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időt kell számolni. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A Kjt. 87/A. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony mellett be kell számítani az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszonyt, az ezt követők közül pedig azokat, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi közalkalmazotti munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Jelen esetben tehát a munkaviszonyok közül a 2016. június 7-ét, az óvodapedagógus-szakképzettség megszerzésének időpontját követő munkaviszony-időtartamok vehetők csak figyelembe, továbbá a 2016. október 10-től kezdődő közalkalmazotti jogviszony ideje.Bár az egyes jogviszonyok pontos időtartama a levélből nem derül ki (pl. állt-e fenn munkaviszony a 2016. június 7. és október 10. közötti időszakban), jó eséllyel megállapítható, hogy az érintett óvodapedagógus[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Mt.-ben meghatározott - alapszabadság, valamint - a jogosultság fennállása esetén - jár valamennyi pótszabadság.A közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §). Önkormányzatnál foglalkoztatott munkavállaló esetében a pótszabadságok az Mt. alapján különösen a következők: életkor alapján, gyermekek után járó vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Mt. 117-120. §).Lényeges utalni arra, hogy a szabadság mértéke nem arányosítható a részmunkaidő mértékével. Eszerint ugyanannyi munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időket. Ezek közül a kérdést érintően be kell számítani:- az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát, és- az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A Kftv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel a Kjt.-ben felsoroltak között, ez tehát a besorolásnál nem vehető figyelembe. A munkaviszonyok közül (ideértve a szövetkezet részére munkaviszonyban végzett munkát is) csak azok időtartama számítható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]való részvételt a termelőszövetkezet minden tagjának kötelességeként határozta meg, ahol a közös munka végzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag külön írásbeli megállapodásba foglalta (munkamegállapodás) (58-60. §). A munkamegállapodás munkaviszonyt nem keletkeztetett, a munkavégzés alapja a tagsági jogviszony volt. A Szöv.tv. (1) szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagja a szövetkezet részére vállalkozási vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében végezhetett munkát (63. §). Ez utóbbi szintén nem minősült munkaviszonynak (noha az Mt. szabályai részben irányadóak voltak rá). 2001-ben lépett hatályba a Szöv.tv. (2), amely szerint, ha a tag a szövetkezet részére munkát végzett, a szövetkezet a taggal munkaszerződést kötött (59. §). A Szöv.tv. (3) hasonló szabályt tartalmazott, amikor kimondta, hogy a szövetkezet alapszabálya a tag személyes közreműködése egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat, ekkor a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést kell kössön egymással (56. §). A 2014-ben hatályba lépő Ptk. szabályai irányadók, amelyek szerint a szövetkezeti tagok kötelezettsége a szövetkezettel szemben - többek között - az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki [Ptk. 3:325. § (1) bek.].Mindezekből a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](tanácsi) fenntartású munkáltatóknál, azaz a költségvetési intézményeknél fennállt munkaviszonyok a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. (Ez történt az Ön tanácsi fenntartású bölcsődével fennállt munkaviszonyával is.)A Kjt. 78. §-a alapján a jubileumi jutalom a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján jár. A Kjt. 87/A. §-a értelmezi a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő fogalmát. Idetartozik a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő is [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bekezdés]. Ha tehát a kistarcsai kórház 1987-1988-ban állami vagy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végkielégítés, akár más, munkajogi szempontból releváns körülmény tekintetében (pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - általában eltérhetnek a munkavállaló javára. Ebből következően jogszerű, ha az új munkaszerződés a munkavállalóra nézve kedvezőbb,[…] részlet vége a válaszból.