Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

64 találat a megadott jogszerző idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jubileumi jutalomra való jogosultság - nem minden jogviszony számít

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszból: […]és (5) bekezdéseiben rögzített rendelkezéseket kell figyelembe venni. Így például a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni - többek között - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. A felvetett kérdés szempontjából különös a jelentősége, hogy a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt időszakokat, így például az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyokat általános szabály szerint csak a fizetési fokozat megállapítása során kell figyelembe venni, a jubileumi jutalomnál nem. Az 1992. július 1-je előtti létesített munkaviszonyok így általánosságban csak abban az esetben számíthatók be a jubileumi jutalomra való jogosultság alapjául szolgáló időtartamokba, ha a munkaviszonyt a közalkalmazott olyan munkáltatónál töltötte el, amely a Kjt. hatálybalépését követően is a közszférába tartozott (pl. költségvetési szerv volt a munkáltató).Az áthelyezésekre ugyanakkor a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak. A régi, 1992. évi Mt. 209. §-a, amely az 1992. július 1-jét megelőző áthelyezésekről rendelkezett, ugyan ma már nincs hatályban, de a Kjt. mögöttes szabályaként funkcionáló Mt. hatálybalépé­sével kapcsolatos kérdéseket rendező Mth. kifejezetten rendezi ezt a kérdést. Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben a munkavállaló (jelen esetben közalkalmazott) munkaviszonya az 1992. évi Mt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya (jelen esetben közalkalmazotti jogviszonya) nem szűnik meg - a végkielégítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4108

2. találat: Jubileumi jutalom - a jogszerző idők

Kérdés: Közalkalmazottunk jubileumi jutalomra jogosító éveiben van olyan jogviszony, aminél nem vagyunk biztosak benne, hogy a jogosultságba beletartozik-e. A Magyar Nemzeti Bank és egy külkereskedelmi vállalatnál történő foglalkoztatás az 1983 és 2004 közötti években jogosít-e jubileumi időre?
Részlet a válaszból: […]87/A. §-ának (1) bekezdése a költségvetési intézményeknél, államhatalmi, igazságszolgáltatási, rendvédelmi szerveknél ledolgozott különféle közszolgálati jogviszonyokat rendeli beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közalkalmazotti jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt. Munkaviszony beszámítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha az költségvetésből működő intézménnyel, illetve szervvel állt fenn, jellemzően 1992. július 1. előtt.A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaságként működött, melynek részvényeit államosították. Államosított gazdasági szervezetként, de nem költségvetési szervként működött. 1991 óta ismét részvénytársasági formában, tehát gazdasági társaságként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4088

3. találat: Óvodapedagógus besorolása - korábbi jogviszonyok figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus besorolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Dolgozónk 2016. június 7-én szerezte meg az óvodapedagógusi szakképzettségét. Közalkalmazottként 2016. október 10-től dolgozik, előtte 2001 szeptemberétől a versenyszférában, rt.-nél, kft.-nél állt munkaviszonyban. Jelenleg Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába van besorolva, a következő soros előrelépése 2022-ben lesz. Kérem szíves válaszukat, hogy a leírtak alapján helyesen történt-e a besorolása.
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időt kell számolni. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A Kjt. 87/A. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony mellett be kell számítani az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszonyt, az ezt követők közül pedig azokat, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi közalkalmazotti munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. Jelen esetben tehát a munkaviszonyok közül a 2016. június 7-ét, az óvodapedagógus-szakképzettség megszerzésének időpontját követő munkaviszony-időtartamok vehetők csak figyelembe, továbbá a 2016. október 10-től kezdődő közalkalmazotti jogviszony ideje.Bár az egyes jogviszonyok pontos időtartama a levélből nem derül ki (pl. állt-e fenn munkaviszony a 2016. június 7. és október 10. közötti időszakban), jó eséllyel megállapítható, hogy az érintett óvodapedagógus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4011
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Párhuzamos jogviszonyok - a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszból: […]Mt.-ben meghatározott - alapszabadság, valamint - a jogosultság fennállása esetén - jár valamennyi pótszabadság.A közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében a szóba jöhető pótszabadságok a Kttv. alapján különösen a következők: besorolástól függő, vezetői, gyermekek után járó pótszabadság, vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Kttv. 101-102. §). Önkormányzatnál foglalkoztatott munkavállaló esetében a pótszabadságok az Mt. alapján különösen a következők: életkor alapján, gyermekek után járó vagy apának a gyermeke születése esetén járó pótszabadság (Mt. 117-120. §).Lényeges utalni arra, hogy a szabadság mértéke nem arányosítható a részmunkaidő mértékével. Eszerint ugyanannyi munkanap alap- és pótszabadság jár a részmunkaidős munkaviszonyban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3984

5. találat: Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő - ami beszámít

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális gondozót és falugondnokot általános iskolai végzettséggel vesszük fel. A besorolásukhoz minden munkaviszonyt - ahol eddig dolgoztak - figyelembe kell venni, ami nem a Kjt. alá tartozott (pl. kft.-nél és téesznél munkaviszony, közfoglalkoztatott)? Az érintettek eddig sosem dolgoztak közalkalmazottként, de egyébként 15-19 éves jogviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időket. Ezek közül a kérdést érintően be kell számítani:- az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát, és- az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A Kftv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel a Kjt.-ben felsoroltak között, ez tehát a besorolásnál nem vehető figyelembe. A munkaviszonyok közül (ideértve a szövetkezet részére munkaviszonyban végzett munkát is) csak azok időtartama számítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3979

6. találat: Közalkalmazotti besorolás - a jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti besorolásnál a mezőgazdasági szövetkezeti tagi jogviszonyt figyelembe lehet-e venni, mint munkaviszonyban töltött időt?
Részlet a válaszból: […]való részvételt a termelőszövetkezet minden tagjának kötelességeként határozta meg, ahol a közös munka végzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag külön írásbeli megállapodásba foglalta (munkamegállapodás) (58-60. §). A munkamegállapodás munkaviszonyt nem keletkeztetett, a munkavégzés alapja a tagsági jogviszony volt. A Szöv.tv. (1) szerint a mezőgazdasági szövetkezet tagja a szövetkezet részére vállalkozási vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében végezhetett munkát (63. §). Ez utóbbi szintén nem minősült munkaviszonynak (noha az Mt. szabályai részben irányadóak voltak rá). 2001-ben lépett hatályba a Szöv.tv. (2), amely szerint, ha a tag a szövetkezet részére munkát végzett, a szövetkezet a taggal munkaszerződést kötött (59. §). A Szöv.tv. (3) hasonló szabályt tartalmazott, amikor kimondta, hogy a szövetkezet alapszabálya a tag személyes közreműködése egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat, ekkor a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést kell kössön egymással (56. §). A 2014-ben hatályba lépő Ptk. szabályai irányadók, amelyek szerint a szövetkezeti tagok kötelezettsége a szövetkezettel szemben - többek között - az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki [Ptk. 3:325. § (1) bek.].Mindezekből a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3953

7. találat: Közszolgálati jogviszony létesítésével kapcsolatos kérdések

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni. Itt azonban fontos utalni arra, hogy ez a b) pont együtt alkalmazandó és értelmezendő az azt megelőző a) ponttal, amely szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. §-a szerint új közszolgálati jogviszonyt létesít, amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére köteles visszafizetni. Vagyis ez a jogszabályhely csak abban az esetben alkalmazandó, ha a köztisztviselő korábbi jogviszonya olyan jogcímen szűnt meg/került megszüntetésre (pl. felmentéssel átszervezése miatt), amely alapján végkielégítésben részesült. Ha viszont a köztisztviselő nem szerzett végkielégítésre való jogosultságot (pl. lemondással, vagy a felek közös megegyezéssel szüntették meg a jogviszonyt, illetve átszervezéssel indokolt felmentés esetén nem volt meg a végkielégítésre való jogosultsághoz szükséges minimális hároméves jogszerző idő), a Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése nem alkalmazandó. Ebben az esetben a korábbi jogviszonyban töltött idő az általános szabályok szerint adódik hozzá az új közszolgálati jogviszony tartamához a végkielégítésre való jogosultság tekintetében.4. Az illetményeltérítéssel kapcsolatban is igennel válaszolunk. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő a Kttv. 62/A. § szerint év közben létesít új jogviszonyt, a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál ebben az esztendőben akkor jogosult, ha az új munkáltató a közszolgálati jogviszony létesítését követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján azt részére megállapítja.5. A közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidővel kapcsolatban: egyrészt sem a Kttv., sem annak 62/A. §-ához kapcsolódó végrehajtási rendelet (98/2018. Korm. rendelet) nem tartalmaz speciális szabályt a közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára vonatkozóan, így e tekintetben nem tudjuk a két jogviszony közötti folyamatosságot megállapítani. Másrészt a Kttv. 122. §-a új jogviszony létesítésekor - ideértve az áthelyezés esetét is - újraindítja az e vizsgák letételére nyitva álló határidőket. Mindebből következően - megítélésünk szerint - a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételére előírt határidők az új közszolgálati jogviszony létesítésének napjával újrakezdődnek. A határidők újraindulása miatt pedig a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti "átsorolásstop" sem érvényesül az új jogviszony létesítésekor.6. A köztisztviselők kötelező továbbképzésére - a "Probono rendszerre" - vonatkozó részletszabályokat a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. Ennek 10. §-a (1)-(2) bekezdése alapján a köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a köztisztviselő a közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. A köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. Ezen időszak időtartama négy év, a jelenlegi továbbképzési időszak 2018. január 1-jétől 2021. december 31-éig tart. A 273/2012. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3940

8. találat: Jubileumi jutalomra való jogosultság és a Kjt. életbelépése előtti jogviszonyok beszámítása

Kérdés: A közalkalmazotti szolgálati időm helyes beszámításával kapcsolatban a következő lenne a kérdésem: 1987. augusztus 3-tól 1988. december 14-ig a kistarcsai kórházban dolgoztam (1 év 4 hó 12 nap). 1988. december 15-től 1992. február 28 ig tanácsi bölcsődében (3 év 2 hó 14 nap), majd passzív állományú GYES-en voltam 1992. március 1-jétől 1995. szeptember 3-ig, amely nem számít bele. Ezután 1995. szeptember 4-től 2018. március 10-ig önkormányzati bölcsődében dolgoztam (22 év 6 hó). 2016. februárban megkaptam a 25 éves jubileumi jutalmamat. 2018. április 12-től önkormányzati óvodában helyezkedtem el. Itt nem vették figyelembe a kórházban eltöltött időszakot. Mindegyik munkáltatóm állami, illetve önkormányzati volt. Az óvodai munkáltatómnak be kell-e számítani a kórházi időszakot, mert 2021 februárjában a 30 éves jubileumi jutalom esedékes lenne?
Részlet a válaszból: […](tanácsi) fenntartású munkáltatóknál, azaz a költségvetési intézményeknél fennállt munkaviszonyok a törvény erejénél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakultak át. (Ez történt az Ön tanácsi fenntartású bölcsődével fennállt munkaviszonyával is.)A Kjt. 78. §-a alapján a jubileumi jutalom a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján jár. A Kjt. 87/A. §-a értelmezi a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő fogalmát. Idetartozik a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő is [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki [Kjt. 1. § (1) bekezdés]. Ha tehát a kistarcsai kórház 1987-1988-ban állami vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3933

9. találat: Felmondás a szakképzésben - végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]tekintetében be kell számítani a szakképző intézmény jogelődjében közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. Fontos kiemelni, hogy az előző, a két törvényi szabály közül a kedvezőbb norma alkalmazására vonatkozó előírást érintően az Szkt. nem fogalmaz meg eltérő különös szabályt, azt tehát az Önnek történő felmondás esetén irányadónak kell tekinteni.Ez a felmondási idő tekintetében azt jelenti, hogy az Mt. 69. § (1)-(3) bekezdései szerint a felmondási idő 30 nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött 3 év után öt nappal, és legfeljebb 20 év után 60 nappal meghosszabbodik [lásd részletesen a 69. § (2) bekezdését!]. A munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időbe a Kjt. alapján be kell számítani a szakképző intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is. A felek az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (kivéve, ha a felmentés oka nem egészségügyi okkal összefüggő alkalmatlanság), mely a közalkalmazotti és munkaviszonyban töltött idő alapján 5 év után 1 hónappal; és végül 30 év után 6 hónappal hosszabbodik meg [lásd részletesen a Kjt. 33. §-ának (2) bekezdését!].A kérdés arra irányult, hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos. Ha ezen azt érti, hogy az azóta eltelt 29 évet a jelenlegi munkáltatójánál töltötte el, akkor azt a fenti szabályok alkalmazásánál be kell számítani, azaz Önt a Kjt. alapján 7 hónapos (és nem az Mt. szerinti 90 napos) felmondási idő illeti meg, ha munkáltatója 2020. július 1-jét követően felmondja a munkaviszonyát. Ami a végkielégítést illeti, az Mt. 77. §-a szerint munkáltatói felmondás esetén a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalót a munkaviszonya - amelybe be kell számítani a szakképző intézménynél, valamint jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is - hossza alapján legalább 3 év esetén 1 havi, és végül legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege illeti meg végkielégítésként [lásd részletesen az Mt. 77. §-ának (3) bekezdését!].A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli munkáltatói felmondás esetén ezek a mértékek emelkednek, az a)-b) pontokban meghatározott mértéke 1 havi, a c)-d) pontokban meghatározott mértéke 2 havi, az e)-f) pontokban meghatározott mértéke 3 havi távolléti díj összegével. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3931

10. találat: Visszatérő munkavállaló - a korábbi munkaviszony elismerése

Kérdés: Munkavállalóink egy részének a járványügyi veszélyhelyzet kezdetén felmondtunk. Most, hogy változik a helyzet, egyre több munkavállaló munkájára lenne szükségünk. Megtehetjük-e, hogy ha az egykori munkavállalónkat visszavesszük, a munkaszerződésében a korábban munkaviszonyban töltött éveit elismerjük? Nem volt olyan munkavállalónk, akinek a leépítéssel összefüggésben végkielégítést kellett volna fizetnünk, de ha visszatérnek hozzánk, a jogszerző idő elismerésével is szeretnénk jutalmazni a hűségüket.
Részlet a válaszból: […]végkielégítés, akár más, munkajogi szempontból releváns körülmény tekintetében (pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - általában eltérhetnek a munkavállaló javára. Ebből következően jogszerű, ha az új munkaszerződés a munkavállalóra nézve kedvezőbb,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3927

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést