Munkaszüneti napi pótlék - a naptári napon átnyúló műszak

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor - szerintünk - 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.
Részlet a válaszából: […] ...08.00-ig, a május 1. 07.00-től kezdődő időszak munkaszüneti napnak minősül. Ezért erre az időszakra jár a 100%-os munkaszüneti napi pótlék is [Mt. 140. § (2) bek.]. A fenti szabályokból azonban az már nem következik, hogy a reggel 8-tól másnap reggel 8-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szolgálati elismerés alapja egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Segítségüket szeretnénk kérni védőnő szolgálati elismerése kifizetéséhez. Az Eszjtv. 9. §-ának (2) bekezdése szerint, a szolgálati elismerés 30 év jogviszony esetén háromhavi illetménynek megfelelő összeg. Az Eszjtv. nem határozza meg egyértelműen az "illetmény" fogalmát. Illetményen kizárólag az alapilletményt kell érteni a szolgálati elismerés kifizetésekor, vagy figyelembe kell venni a területi pótlékot és a védőnői kiegészítő díjazás összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...illetményt kell figyelembe venni [Eszjtv. 8. § (1) bek.]. Az illetményen felüli további juttatásokat, így a védőnői kiegészítő pótlékot és területi pótlékot nem lehet az illetmény összegébe beszámítani [43/1999. Korm. rendelet 21. § (10a) és (11) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban - egyoldalú szerződésmódosítással - napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és a munkarend keretei között, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. E jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...(pihenőidőt) újra be kellene osztani. A munkavállalót ugyanakkor megilleti a pihenőnapi rendkívüli munkaidőre járó 100%-os bérpótlék, a munkavégzés idejére. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában) ledolgozza, mintha az rendes munkaidő lenne, akkor két jogcímen nem kap bért; egyrészt a rendkívüli munkavégzés bérpótlékát [Mt. 143. § (2)-(5) bek.], másrészt a távolléti díjat (vagy havibéreseknél az alapbér arányos részét) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Kisgyermekes munkavállaló éjszakai munkavégzése

Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?
Részlet a válaszából: […] ...lehetetlenné tenné a munkába való visszatérést a gyermek hároméves kora előtt. Emellett az éjszakai munkavégzés kötelező bérpótlékkal is jár (Mt. 142. §), ezért a kisgyermekes munkavállaló anyagilag kifejezetten ösztönzött lehet arra, hogy - ha egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Áthelyezés és díjazás

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel történő átvétele esetén az illetménye megállapításánál mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az áthelyező intézménynél részesül olyan pótlékban (pl. idegennyelv-tudási pótlék, munkaközösség-vezetői pótlék stb.), amely az átvevő intézményben nem releváns? Átvehető-e a közalkalmazott alacsonyabb illetménnyel, mint amelyben az áthelyező intézménynél részesült?
Részlet a válaszából: […] ...illetményében és az áthelyezés időpontjában is [Kjt. 26. § (1)-(3) bek.].Fontos tudni, hogy az illetménynek nem része az illetménypótlék, ez utóbbi díjazás önálló jogcímen járhat. Áthelyezés esetében a törvényi szabályozás nem teszi kötelezővé azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Intézményvezetői pótlék megállapításának időpontja

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében 2020. július 1-jétől a köznevelési intézmény intézményvezetőjét a tárgyévet megelőző tanév, nevelési év október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapján meghatározott pótlék illeti meg. Mikor kell felülvizsgálni az intézményvezetők intézményvezetői pótlékának mértékét, szeptember elsejei hatállyal?
Részlet a válaszából: […] ...326/2013. Korm. rendelet 2020. július 1-jétől hatályos 16. §-ának (5d) bekezdése szabályozza a magasabb vezetőket megillető pótlékokat. Az (5a) bekezdés szerint a nevelési-oktatási intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bérpótlék számítási alapja - eltérés a munkavállaló hátrányára

Kérdés: Élelmiszerboltban foglalkoztatunk bolti eladó munkakörben alkalmazottakat. Cégünknél a bérpótlékok számítási alapja az alapbér 25%-a. Ez a számítás megfelel a jelenlegi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az általános szabályoktól eltérően, ami szerint munkaszerződés, illetve a felek megállapodása csak a munkavállaló számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Műszakpótlékra jogosultság - távollétek esetén

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)
Részlet a válaszából: […] ...időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
71