Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem a pedagógus-előmenetel, hanem a Kjt. szabályai alapján sorolták be.A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (6) bekezdése szerint a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.Ebben az esetben az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, a jogosult munkaköréhez szükséges iskolai végzettségi szintjétől függő, középfokú, alapfokozatú vagy mesterfokozatú végzettségekhez kapcsolódó három illetményalap közül azt kell alkalmazni a pótlék alapjaként, amely az adott nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabály alapján a pályakezdő közalkalmazottat az 1. fizetési fokozatba kell besorolni. Mivel a következő fizetési fokozatba január 1-jével sorolandó, annak az évnek az első napján kell előresorolni, amelyikben a három közalkalmazotti jogviszonyban töltött évet eléri. Tehát az első előresoroláskor kedvező helyzetbe kerül, mivel ekkor még ehhez nem szükséges a teljes három év megszerzése. Jelen esetben, ha a szociális gondozó közalkalmazotti jogviszonyának keletkezési és egyben besorolási időpontja 2020. október 1., akkor 2023. január 1-jén kell majd 2. fizetési fokozatba sorolni. Ezt követően, ha a jogviszonya folyamatosan fennáll, az előresorolás teljes háromévenként történik.A szociális ágazati összevont pótlékot a 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-a alapján a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell fizetni. Az 5. mellékletben szereplő táblázat - legalábbis kezdetben - a pótlékot évente rendeli emelni (külön sávok tartoznak pl. a 0-1 évhez, 1-2 évhez stb.). A15/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy a szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.].A Kjt. hatálya alatt az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj kiszámításakor a Kjt., valamint a végrehajtási rendeletek által megállapított illetménypótlékokat, továbbá a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni,b) folyamatosan nem illetik meg, akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra illették meg a közalkalmazottat [Kjt. 80. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti esetben tehát mindazokat a - nem az Mt. alapján járó - pótlékokat, amelyek a munkavállaló rendszeresen kap (pl. a vezetői pótlék,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető alapbérének (alapilletményének) kiegészítésére köteles fordítani (a továbbiakban: védőnői kiegészítő pótlék)." Továbbá a 21. § (11) bekezdése kimondja: "A finanszírozási szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a a c)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató a magasabb összegű díjazásra jogosult. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék."E rendeletnek a Kjt. nem adott felhatalmazást arra, hogy a védőnők egyes illetményelemeit a Kjt. és végrehajtási jogszabályában foglaltakhoz képest - további pótlékot szabályozva -meghatározza, így felvetődik, hogy ez a rendelkezés a pótlékjogcímeket meghatározó részében alaptörvény-ellenes. Ráadásul a szabályozásra logikátlan módon került sor, hiszen a pótlékjogcímet a finanszírozás részeként határozta meg a jogalkotó, holott éppen fordítva, a munkajogi szabályokban található jogcímekhez kellett volna rendelni a finanszírozást.Az egészségügyi szolgáltató szempontjából, akinek az említett rendelkezéseket végre kell hajtania, természetesen mindez mindegy: a hatályos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetményalap százalékában, hanem fix összegben határozza meg a rendelet. Nem tartalmaz olyan előírást, amely különbséget tenne a kifizetendő összeg tekintetében a teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak között.Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozás háttérszabályát képezi az Mt., amelynek 12. §-a szól az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvéről. E szerint az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát a pótlékok is. Továbbá kimondja a törvény, hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapított vezetői pótlékot a gyermek- vagy tanulólétszámtól függően kell kiegészíteni a 326/2020. Korm. rendeletben meghatározott százalékos összegre. Vagyis a rendelet szerinti pótlék összege nem "rárakódik" a törvény szerintire, hanem a törvény szerinti pótlékot abba be kell számítani.Ami a szóhasználat eltérését illeti: mivel az intézményvezetői pótlék köznevelési ágazati pótléknak minősül, vonatkozik rá az Nkt. 65. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlékokat a 8. melléklet állapítja meg. A 8. melléklet az ágazati pótlékok alapjaként a pedagógus-illetményrendszerben alkalmazandó illetményalapot jelöli meg, amelyet az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy a költségvetési törvény szerinti vetítési alappal kell számolni (2020-ban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napot dolgoznak, szerdától vasárnapig, napi nyolc órát, 10-18 óra között. Ez alapján megállapítható, hogy rendkívüli munkavégzés nem merül fel, éjszakai- és műszakpótlék a munkaidő-beosztás alapján szintén nem jár. Amennyiben a vasárnapi munkavégzésre kizárólag a több műszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör vagy a kereskedelmi ágazatba való tartozás miatt kerül sor, a munkavállalókat vasárnapi pótlék megilleti [Mt. 140. § (1) bek.]. A kérdés alapján a munkavállalók kiállításokon dolgoznak vasárnap. Ez azért fontos, mert ha a vasárnapra elrendelt rendes munkaidő indoka az, hogy a munkáltató olyan tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eső rendes munkaidőt ossza be a munkáltató egyenlőtlenül (egyenlőtlen mértékben az egyes munkanapokra vagy hétvégére is), és elkerülje az azzal egyébként együtt járó rendkívüli munkavégzést. Ebből következően, ha a munkáltató a munkaidőt jogszerűen - az Mt. 97. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott előzetes közléssel - osztotta be hétvégére, az nem minősül rendkívüli munkaidőnek (túlórának), és így arra annak pótlékai (Mt. 143. §) sem illetik meg a munkavállalót. Ekkor a hétvégén teljesített munkaidő a munkaidőkeret elszámolásában is figyelembevételre kerül, azaz bekerül a "balanszba".Ha viszont a hétvégi munkavégzés eleve rendkívüli munkaidőben valósult meg, ez a munkaidő nem módosítja a "balanszot" (mivel az csak a rendes munkaidő elszámolására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározott illetménypótlékok vonatkozásában állapít meg (Kjt. 69. §); az Mt. alapján járó pótlékok alapjának, illetve az időarányos illetmény megállapításának tekintetében kizárólag az Mt. szabályait kell alkalmazni. Utóbbi vonatkozásában az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését, amely szerint a havi illetmény meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi illetménynek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bek. a) pont]. A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagyb) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható [Mt. 90. § a) pont].Jól látszik a törvényi szabályokból, hogy a megszakítás nélküli tevékenységben történő foglalkoztatásnak nincs köze a munkavállaló munkaidő-beosztásához (és megjegyezzük, hogy egyébként a több műszakos tevékenységben történő foglalkoztatásnak sem), az attól teljesen független. Így akkor is történhet a foglalkoztatás megszakítás nélküli tevékenység keretében, ha a munkavállaló kizárólag "nappalos" beosztásban dolgozik. A beosztásról a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.