Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

82 találat a megadott pótlék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kisgyermeknevelő helyettesítési pótléka

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet január 1-jétől hatályos 15. §-ának (10) bekezdése rendelkezik a kisgyermeknevelők helyettesítési pótlékáról. Ajogszabály alapján helyettesítési pótlék illeti meg a kisgyermeknevelőt, aki a másik kisgyermeknevelő távolléte esetén egyedül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A helyettesítési pótlék mértéke az illetmény 30%-a. A pótlék elszámolása egész napra vonatkozik (a csoportban töltött idő 7 órára), vagy csak arra az időszakra, amikor együtt látnák el a feladatokat?
Részlet a válaszból: […]feladatokat. A pótlékok rendeltetése, hogy a munkaköri feladatok ellátásának valamely nehezítő, méltánylandó tényezőjét külön díjazási jogcímen honorálják, a munkaköri feladatok elvégzéséért járó illetményen, alapbéren felül. Tehát a fizetésük ehhez a körülményhez kötött, amiből következik, hogy csak arra az időre jár ez a pótlék, amíg a feladatok egyedül való ellátása fennáll. Ha ez nem teszi ki a munkanapra beosztott munkaidő teljes időtartamát, akkor csak azokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4087
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszból: […]pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért nem a pedagógus-előmenetel, hanem a Kjt. szabályai alapján sorolták be.A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-ának (6) bekezdése szerint a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott (pl. a dajka, pedagógiai asszisztens) is jogosult a 16. § (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint. Tehát akkor, ha az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.Ebben az esetben az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdésében felsorolt, a jogosult munkaköréhez szükséges iskolai végzettségi szintjétől függő, középfokú, alapfokozatú vagy mesterfokozatú végzettségekhez kapcsolódó három illetményalap közül azt kell alkalmazni a pótlék alapjaként, amely az adott nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltő személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4043

3. találat: Szociális gondozó besorolása - a pályakezdő előmenetele

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?
Részlet a válaszból: […]szabály alapján a pályakezdő közalkalmazottat az 1. fizetési fokozatba kell besorolni. Mivel a következő fizetési fokozatba január 1-jével sorolandó, annak az évnek az első napján kell előresorolni, amelyikben a három közalkalmazotti jogviszonyban töltött évet eléri. Tehát az első előresoroláskor kedvező helyzetbe kerül, mivel ekkor még ehhez nem szükséges a teljes három év megszerzése. Jelen esetben, ha a szociális gondozó közalkalmazotti jogviszonyának keletkezési és egyben besorolási időpontja 2020. október 1., akkor 2023. január 1-jén kell majd 2. fizetési fokozatba sorolni. Ezt követően, ha a jogviszonya folyamatosan fennáll, az előresorolás teljes háromévenként történik.A szociális ágazati összevont pótlékot a 257/2000. Korm. rendelet 15/A. §-a alapján a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell fizetni. Az 5. mellékletben szereplő táblázat - legalábbis kezdetben - a pótlékot évente rendeli emelni (külön sávok tartoznak pl. a 0-1 évhez, 1-2 évhez stb.). A15/A. § (4) bekezdése kimondja, hogy a szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4010
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Távolléti díj számítása szociális ellátóintézményben

Kérdés: Alapítványunk az Mt. hatálya alatt működik, de szociális ellátószervezetként a Kjt. 55-85. §-ait bekell tartanunk, ezért dolgozóinknak van rendszeresen kifizetett ágazati, munkahelyi (veszélyességi) és vezetői pótlék is. Dolgozóink több műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. Vasárnapi pótlék nincs nálunk, viszont készenléti és ügyeleti díj előfordul. A távolléti díj számításánál mit kellene figyelembe venni, a fent említett pótlékokat is?
Részlet a válaszból: […]munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.].A Kjt. hatálya alatt az Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj kiszámításakor a Kjt., valamint a végrehajtási rendeletek által megállapított illetménypótlékokat, továbbá a havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, az alapbérre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni,b) folyamatosan nem illetik meg, akkor kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamra illették meg a közalkalmazottat [Kjt. 80. § (2)-(3) bek.].A kérdés szerinti esetben tehát mindazokat a - nem az Mt. alapján járó - pótlékokat, amelyek a munkavállaló rendszeresen kap (pl. a vezetői pótlék,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4009
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Védőnői pótlék közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: 2020. augusztus 1-jétől területi védőnőt alkalmazunk közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapbért a 256/2013. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének az egészségügyi szakdolgozók, egészségügyben dolgozók, valamint védőnők bértáblája F/13 fizetési szint szerint megállapítottuk. Emellett a 43/1999. Korm. rendelet 21. §-ának (11) bekezdésében rögzített területi pótlékot is megkapja. Az alapbér + területi pótlék javadalmazáson felül jogosult-e a 43/1999. Korm. rendelet 76/A. §-ának (4) bekezdése, a 76/D. §-ának (4) bekezdése és a 76/L. §-ának (1) bekezdése szerinti pótlékra?
Részlet a válaszból: […]szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető alapbérének (alapilletményének) kiegészítésére köteles fordítani (a továbbiakban: védőnői kiegészítő pótlék)." Továbbá a 21. § (11) bekezdése kimondja: "A finanszírozási szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a a c)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató a magasabb összegű díjazásra jogosult. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék."E rendeletnek a Kjt. nem adott felhatalmazást arra, hogy a védőnők egyes illetményelemeit a Kjt. és végrehajtási jogszabályában foglaltakhoz képest - további pótlékot szabályozva -meghatározza, így felvetődik, hogy ez a rendelkezés a pótlékjogcímeket meghatározó részében alaptörvény-ellenes. Ráadásul a szabályozásra logikátlan módon került sor, hiszen a pótlékjogcímet a finanszírozás részeként határozta meg a jogalkotó, holott éppen fordítva, a munkajogi szabályokban található jogcímekhez kellett volna rendelni a finanszírozást.Az egészségügyi szolgáltató szempontjából, akinek az említett rendelkezéseket végre kell hajtania, természetesen mindez mindegy: a hatályos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3980

6. találat: Pótlékarányosítás részmunkaidős közalkalmazott esetében

Kérdés: Ha a közalkalmazott részmunkaidőben dolgozik, számára illetményén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A pótlékról rendelkező 257/2000. Korm. rendeletben nem találtam erre nézve semmit. Kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, ami az 5. számú mellékletben szerepel, függetlenül attól, hogy valaki például 4, illetve 6 órás?
Részlet a válaszból: […]illetményalap százalékában, hanem fix összegben határozza meg a rendelet. Nem tartalmaz olyan előírást, amely különbséget tenne a kifizetendő összeg tekintetében a teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak között.Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozás háttérszabályát képezi az Mt., amelynek 12. §-a szól az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvéről. E szerint az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, tehát a pótlékok is. Továbbá kimondja a törvény, hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3955
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Intézményvezetői pótlék - amivel számolni kell

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendeletbe 2020. július 1-jétől bekerül az intézményvezetők pótlékára vonatkozóan egy új szabályozás, amely alapján a tanulólétszámhoz igazodva, az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve, a pótlékalap 60-170%-a közötti mértékű pótlék fogja őket megilletni. Mit jelent, hogy "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve"? A 8. melléklet szerint ugyanis az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ennek beszámításával, vagy ezenfelül jár-e a rendelet szerinti pótlék? Továbbá: milyen jelentősége van annak, hogy míg a törvény illetményalapról, addig a rendelet pótlékalapról rendelkezik? Ez utóbbin a Kjt. szerinti pótlékalap értendő-e?
Részlet a válaszból: […]megállapított vezetői pótlékot a gyermek- vagy tanulólétszámtól függően kell kiegészíteni a 326/2020. Korm. rendeletben meghatározott százalékos összegre. Vagyis a rendelet szerinti pótlék összege nem "rárakódik" a törvény szerintire, hanem a törvény szerinti pótlékot abba be kell számítani.Ami a szóhasználat eltérését illeti: mivel az intézményvezetői pótlék köznevelési ágazati pótléknak minősül, vonatkozik rá az Nkt. 65. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlékokat a 8. melléklet állapítja meg. A 8. melléklet az ágazati pótlékok alapjaként a pedagógus-illetményrendszerben alkalmazandó illetményalapot jelöli meg, amelyet az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy a költségvetési törvény szerinti vetítési alappal kell számolni (2020-ban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3892

8. találat: Pótlékok hétvégére - alkalmi munka esetén

Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
Részlet a válaszból: […]napot dolgoznak, szerdától vasárnapig, napi nyolc órát, 10-18 óra között. Ez alapján megállapítható, hogy rendkívüli munkavégzés nem merül fel, éjszakai- és műszakpótlék a munkaidő-beosztás alapján szintén nem jár. Amennyiben a vasárnapi munkavégzésre kizárólag a több műszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör vagy a kereskedelmi ágazatba való tartozás miatt kerül sor, a munkavállalókat vasárnapi pótlék megilleti [Mt. 140. § (1) bek.]. A kérdés alapján a munkavállalók kiállításokon dolgoznak vasárnap. Ez azért fontos, mert ha a vasárnapra elrendelt rendes munkaidő indoka az, hogy a munkáltató olyan tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3827

9. találat: Munkabér - eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszból: […]eső rendes munkaidőt ossza be a munkáltató egyenlőtlenül (egyenlőtlen mértékben az egyes munkanapokra vagy hétvégére is), és elkerülje az azzal egyébként együtt járó rendkívüli munkavégzést. Ebből következően, ha a munkáltató a munkaidőt jogszerűen - az Mt. 97. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott előzetes közléssel - osztotta be hétvégére, az nem minősül rendkívüli munkaidőnek (túlórának), és így arra annak pótlékai (Mt. 143. §) sem illetik meg a munkavállalót. Ekkor a hétvégén teljesített munkaidő a munkaidőkeret elszámolásában is figyelembevételre kerül, azaz bekerül a "balanszba".Ha viszont a hétvégi munkavégzés eleve rendkívüli munkaidőben valósult meg, ez a munkaidő nem módosítja a "balanszot" (mivel az csak a rendes munkaidő elszámolására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3792

10. találat: Rendkívüli munka ellenértéke - számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott illetménypótlékok vonatkozásában állapít meg (Kjt. 69. §); az Mt. alapján járó pótlékok alapjának, illetve az időarányos illetmény megállapításának tekintetében kizárólag az Mt. szabályait kell alkalmazni. Utóbbi vonatkozásában az Mt. 136. §-ának (3) bekezdését, amely szerint a havi illetmény meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi illetménynek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Nincs tehát olyan törvényi előírás, hogy az illetményt a rendszeres illetménypótlékokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3702
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést