Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. A felek azonban olyan megállapodást is köthetnek, amely alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (6)-(7) bek.].(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Agora területe és annak határai

Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e - ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a -, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek - csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének -, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...tudunk kiindulni a válaszadás során. A tényállás szerint az intézmény a kulturális tevékenységen túlmenően többek között sport- és szabadidő-tevékenységet is ellát. Mindezek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kérdésben szereplő intézmény ("agora"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőnapon (pihenőidőben) dolgozik, akkor az rendkívüli munkaidő lesz, amiért a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. Munkaszüneti napon végzett túlóra esetén a munkaidő háromszorosának megfelelő mértékű szabadidőt kell biztosítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállalót a rendkívüli munkaidőért 50% bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő illeti meg. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Pihenőnapi túlórák és díjazás

Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)-(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor - számításunk szerint - igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...teszi függővé a rendkívüli munkaidőért járó kompenzációt, hanem erről a munkáltató jogosult egyoldalúan dönteni. A szabadidővel való ellentételezéshez a törvény csak az alapesetben (nem pihenőnapi túlóra esetére) követeli meg a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Hozzátartozó halála - a szabadidő igénybevétele

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló két munkanapra mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor, amely időre távolléti díj illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. f) pontja, 146. § (3) bek. b) pont]. A törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Óvodapedagógus munkakör képzettségi feltételei

Kérdés: Óvodapedagógusok esetében az egyetemi végzettség (mesterszak) figyelembe vehető-e a besorolásuknál? Ha igen, milyen mesterszak esetében (fejlesztő pedagógus, okleveles pedagógiatanár és okleveles játék- és szabadidő-szervező tanári végzettség stb.)?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok képzettségi követelményei 2020. szeptember 1-jétől a 326/2013. Korm. rendelet 6. mellékletébe kerültek át. Az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez továbbra is óvodapedagógus szakképzettség szükséges. Ez jelenleg alapfokozatként (korábbi terminológiával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...- az alapbéren felül - 50%-os bérpótlék is jár; ehelyett munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján fizetett szabadidő illeti meg a munkavállalót, amit legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni [Mt. 142. § (2), (4)-(5) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét - beosztása és elszámolása

Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
Részlet a válaszából: […] ...erre az időre az alapbérén felül 50% bérpótlék is megilleti, vagy - a felek megállapodása alapján - alapbérrel díjazott szabadidő is biztosítható [Mt. 143. § (1)-(2) bek.]. Ez a pótlék a tárgyhavi bérrel együtt esedékes, azaz a tárgyhónapot követő 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Pihenőnapi túlóra ellenértéke - pótlék és másik pihenőnap

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?
Részlet a válaszából: […] ...mennyi volt. Ez utóbbinak csak a munkanapon teljesített rendkívüli munkavégzés ellentételezésénél lenne szerepe, ha a munkavállaló szabadidőt kapna; ott ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz a jogszabály, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
1
2
3
14