Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott szabadidő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hozzátartozó halála - a szabadidő igénybevétele

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Az együttműködés keretében a munkáltató és a munkavállaló köteles egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. A munkáltató továbbá a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.Mindezen szabályok együttes alkalmazása az eset összes körülményeire tekintettel lehetséges. A haláleset bejelentése értelemszerűen feltétele annak, hogy a munkaidő-kedvezményt a jogosult munkavállaló igénybe vehesse. A bejelentésnek azonban nincs határideje. Önmagában az a körülmény, hogy a halálesettől több mint három hónap eltelt, még nem zárja ki, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevétele a halálesettel összefüggő célból történjen (pl. hagyatéki tárgyaláson való részvétel céljából). Egyedi esetekben különféle[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4082

2. találat: Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni - hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni -, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszból: […]az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (2)-(3) bek.].Az Mt. fenti szabályát a Kjt. hatálya alatt álló munkáltatónál is alkalmazni kell, kizáró rendelkezés hiányában (lásd a Kjt. 80. §-át!). Ebből következően a munkáltató jogosult megállapodni a közalkalmazottakkal abban, hogy a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés ellenértékeként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2285

3. találat: Éjszakai pótlék - nem váltható meg szabadság kiadásával

Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?
Részlet a válaszból: […]legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §). A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár (Mt. 142. §). Ez utóbbi szabály értelmében, ha a munkavállaló a huszonkét és hat óra közötti időszakban végez munkát (Mt. 89. §), és műszakpótlékra nem jogosult, akkor az éjszakai munkavégzésért a törvényben meghatározott bérpótlék illeti meg. Az Mt. nem ad arra lehetőséget a munkáltatónak, hogy akár a műszakpótlékot, akár az éjszakai pótlékot szabadidő kiadásával "váltsa meg".Az éjszakai pótlék fizetése alól az Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1936

4. találat: Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszból: […]felhatalmazás, hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkáltató szabadidőt is biztosíthat. Ez a megoldás a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is alkalmazható, azzal, hogy ekkor 50% bérpótlék is jár még a másik heti pihenőnap (heti pihenőidő) mellett [Mt. 143. § (1)-(3) bek.].A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. Fontos lehetőség, hogy a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig kell kiadni. Ezt a megállapodást érdemes megkötni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1665
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében - szerinte -, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor - a munkavállalónk szerint - a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is meghatározható [Mt. 147. § (5) bek.]. Megállapítható tehát, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a napi munkaidőt meghaladóan túlmunkát rendelt el, és a rendkívüli munkavégzés időtartamának megfelelő szabadidőt biztosít a munkavállalónak, akkor a szabadidővel mindössze - amint az a jogszabályi megfogalmazásból is egyértelműen kiderül - csak a pótlékot váltja meg, a személyi alapbért nem. A kiadott szabadidőre pedig a munkavállalót munkabére illeti meg, miután a szabadidő jogi értelemben és a bérezés szempontjából is munka­időnek minősül, azaz a kiadott szabadidőt úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló munkában töltötte volna. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. rendelkezéseinek június elején elfogadott szövege szerint a munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén [új Mt. 143. § (1) bek.], tehát a rendkívüli munka helyett történő szabadidő biztosítása a továbbiakban nem a munkáltató egyoldalú döntésén, hanem a felek megállapodásán alapul majd. A szabad­idő mértéke továbbra sem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra vonatkozó szabályok pedig feltehetően nem változnak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1360