Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

30 találat a megadott jogellenes munkaviszony-megszüntetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vezető állású munkavállaló - a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Kérdés: A vezető állású munkavállalónk munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondtuk. Ebbe nem törődött bele, keresetet indított a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt. Keresetében vagylagosan kéri megállapítani az Mt. 82. §-ában foglalt jogkövetkezményeket, illetve az Mt. 209. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben a jogellenes megszüntetés iránti keresete megáll a bíróság előtt, jogosult-e a választása szerinti, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alapján, tizenkét havi távolléti díj megfizetését kérni? Arra hivatkozik, hogy amennyiben ő szüntette volna meg jogellenesen a munkaviszonyát, ez lenne a szankció, ezért ennek az összegnek - legalábbis vagylagos - követelése a részéről azért indokolt, mert ezáltal kerül egyenlő pozícióba a munkáltató és a munkavállaló.
Részlet a válaszból: […]határozatában ugyanis kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható. Az Mt. erre a lehetőségre egyrészt egyáltalán nem utal, másrészt a rendelkezés alkalmazása még analógia alapján sem merülhet fel, hiszen ez utóbbira csak abban az esetben lenne lehetőség, ha joghézag áthidalása lenne szükséges. Mivel az Mt. egyértelműen szabályozza a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit az Mt. 82. és 83. §-ában, és azok a vezető állású munkavállalókra is általános szabályként irányadóak, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alkalmazásának e körben nincs helye. Amunkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló választási lehetősége csupán abban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4052

2. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040

3. találat: Eljárás a munkavállaló nem megfelelő azonnali hatályú felmondása esetén

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló azonnali hatályú felmondása megfelel ennek a kritériumnak, akkor a munkáltatótól követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmentési időre eső távolléti díját és a végkielégítését is [Mt. 78. § (3) bek.]. Ha azonban az indokolás nem felel meg a törvényben elő­írtaknak, jogellenes munkaviszony-megszüntetés valósul meg. A munkáltató ebben az esetben többféle lehetőség közül választhat. Az első, hogy bíróság előtt vitatja a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét, és kéri az Mt. 84. §-a szerinti jogkövetkezményeket (ami alapvetően a munkavállaló által okozott károk megtérítésére kötelezést jelenti). A második lehetőség, hogy elfogadja ugyan a munkavállaló munkaviszony-megszüntetésre irányuló szándékát, ám nem ért egyet az abban foglalt indokokkal, ezért a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4033

4. találat: Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszból: […]kérdésfeltevésben hivatkozott és az előbbiekben idézett BH1990.362. számú döntéssel lényegét tekintve ellentétes eredményre jutott az Mfv.I.10.564/2015/4. számon hozott határozatában. Erre tekintettel érdemesnek tartjuk felidézni röviden az említett kúriai ítélet részleteit. Az ítéletben foglaltak értelmében az alkalmassági vélemény szerint a munkavállaló felperes felügyelet mellett árufeltöltő munkakörre alkalmas volt, targoncavezetőnek azonban nem. A munkáltató ezt követően - hivatkozva az addig született orvosi véleményekre is - felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát azon indokkal, hogy őt semmilyen munkakörben nem tudja foglalkoztatni, az árufeltöltő munkakör ellátásához pedig nem tud felügyeletet biztosítani. A munkavállaló ezt követően keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását. A perben első fokon eljárt munkaügyi bíróság előtt az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapításra került, hogy a munkavállaló a korábbi vizsgálat idején is alkalmas volt önállóan a munkakör ellátására. Ezt a bíróság az ítélet meghozatalának alapjául elfogadta, és a felmondást jogellenesnek találta. Ezt követően a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben a munkáltató a jognyilatkozatát egy más által adott szakvéleményre alapítja, annak helyességéért, valóságáért, megalapozottságáért a munkavállalóval szemben helytállni köteles. A beszerzett szakvélemények alapján az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor az általa betöltött munkakör ellátására alkalmas volt, ennek megfelelően a munkáltató a felmondási ok valósságát nem bizonyította, így intézkedése jogellenes.A Kúria ítéletében kiemelte, hogy a felmondásában foglalt indok valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.], vagyis azt kellett igazolnia, hogy a munkavállaló a felmondás időpontjában nem volt alkalmas az árufeltöltő munkakör ellátására.Mivel a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló vélemény nem közigazgatási határozat, hanem szakvélemény, ezért ennek felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem munkaügyi per nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll a munkáltatónál, az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedés a munkaügyi perben vitatható (1/2004. Közigazgatási-polgári Jogegységi Határozat, LB.Mfv.I.10.908/2009/9.). A munkáltató helyesen hivatkozott arra, hogy a 33/1998. NM rendelet 3. §-a (4) bekezdésének e) pontjára figyelemmel a munkakörben való foglalkoztatás megállapítására a foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye az irányadó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3934

5. találat: Azonnali hatályú felmondás - a munkáltató felmondása után

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?
Részlet a válaszból: […]leírtakból, hogy az Önök felmondása valóban jogszerű volt-e, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a munkavállaló - ha a munkáltatói felmondás jogszerűségét vitatja - a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek érvényesítése iránt nyújthat be keresetet a bíróságon, ezzel orvosolva a jogsértést. A munkáltatói intézkedés jogszerűségét vagy jogellenességét a bíróság hivatott megítélni a jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítése iránti eljárásban. Általában véve nem tekinthető a munkáltató felmondása - mint megszüntetést eredményező jognyilatkozat - lényeges kötelezettségszegésnek [Mt. 78. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3886

6. találat: Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés - a lehetséges jogkövetkezmények

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
Részlet a válaszból: […]mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát a munkavállaló az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja (objektív határidő) [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változással összefüggésben mondja fel a munkaviszonyát, indokolni köteles: jogszerűen arra hivatkozhat, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszonyának fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna. A felmondás jogát a munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő harminc napon belül gyakorolhatja jogszerűen (Mt. 40. §).Az Mt. nem sorolja fel tételesen, hogy milyen esetekben minősül jogellenesnek a munkaviszony-megszüntetés, az alábbiakban erre vonatkozó jellemző eseteket vesszük sorra. A gyakorlat szerint jogellenes a megszüntetés többek között, ha a munkavállaló a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását a próbaidő elteltét követően közli, vagy ha a munkavállaló a megszüntető jognyilatkozatát nem foglalja írásba (pl. szóban mond fel, vagy jognyilatkozatot nem közöl, csupán otthagyja a munkahelyét, és nem megy be többet dolgozni). Ettől eltérően nem alkalmazható a jogellenesség jogkövetkezménye, ha a megszüntető jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bekezdés]: ha pl. a munkavállaló szóban közölte a felmondást, és azt a munkáltató "elfogadta", igényt vele szemben nem érvényesített, a munkaviszonyt megszűntnek tekintette. Jogellenes a megszüntetés akkor is, ha a munkavállaló megszüntető jognyilatkozatát nem személyesen tette meg, és az nem is volt összhangban a meghatalmazásra és a képviseletre vonatkozó rendelkezésekkel [Mt. 21. § (1)-(2) bek.]. Jogellenes a megszüntetés, ha a munkavállaló annak ellenére, hogy köteles lett volna megindokolni a megszüntető jognyilatkozatát, ezt elmulasztotta, vagy megindokolta ugyan, de az nem felelt meg a valós, világos és okszerű indokolás követelményének [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság MK 95. számú állásfoglalása]. A munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása jogellenes, ha annak közlésére az Mt. 78. §-ának (2) bekezdésében rögzített szubjektív vagy objektív határidők megsértésével került sor. A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor akkor is, ha a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3885

7. találat: Jogellenes munkavállalói kilépés jogkövetkezményei

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk egyik nap nem jelent meg a munkahelyén. Másnap felhívtuk telefonon, közölte, hogy kilépett, többet nem jön. A próbaideje már régen letelt. Mivel nem akarjuk, hogy a többi munkavállaló körében általánossá váljon ez az eljárás, "példát akarunk statuálni", és az ebből eredő valamennyi lehetséges igényünket érvényesíteni kívánjuk vele szemben. Van-e arra lehetőségünk, hogy rászorítsuk a munkaszerződés teljesítésére, azaz arra, hogy jöjjön vissza, és lássa el a munkakörét?
Részlet a válaszból: […]meg, a munkáltató követelheti tőle a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre - átalános szabály szerint 30 napra - járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetését [Mt. 69. § (1) bek., 84. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkáltató az ezt a mértéket meghaladó kárának megtérítését is követelheti tőle, ám az említett tételek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (2) bek.]. Ezeket az igényeket általános szabály szerint munkaügyi perben érvényesíthetik a munkavállalóval szemben. Emellett a munkaszerződés teljesítésére, a munkakörének ellátására nem kötelezhetik a munkavállalót.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3587

8. találat: Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
Részlet a válaszból: […]érvényesíthető. Az említett limitet el nem érő, és a munkaügyi perben még nem érvényesíthető kárigény ugyanis nem minősül ítélt dolognak. Ezt a kárigényt a bíróság csak akkor tudja elbírálni, ha az esedékessé vált. Ezek az igények eltérő időpontokban keletkeznek, és a munkavállaló által megkeresett jövedelmek függvényében az összegük is más és más lehet. Ha mindezek alapján Ön a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényét több perben érvényesíti, az egymástól elkülönülő időpontban esedékessé váló elmaradt jövedelemre vonatkozó igények elévülési ideje is más és más időpontban kezdődik. Az elévülési idők kezdete azokhoz az időpontokhoz igazodik, melyek a munkabér kifizetésének időpontjai lennének akkor, ha még fennállna a munkaviszony (azaz a bérfizetési napok).A törvény értelmében az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna [Mt. 83. § (4) bek.]. Az Mt. a kártérítési felelősség szabályai körében kimondja továbbá, hogy a kártérítés összegének számításánál le kell vonni a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást [Mt. 172. § (1) bek. a) pont]. A 3/2014.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3177

9. találat: Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló - megítélésünk szerint jogellenes - kilépését szankcionálni.
Részlet a válaszból: […]lehetetlenülés).Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. A munkavállaló által felhozott indok nem felel meg a hivatkozott törvényi feltételeknek. Ezért a munkavállaló hiába indokolta meg az azonnali hatályú felmondását, a számára kedvezőbb állás lehetősége nem tekinthető a megszüntetés jogszerű indokának, ugyanis az eleve nem valamely munkáltatói kötelezettségszegés, és egy jobb állásra szóló ajánlat nem tekinthető a munkaviszony lehetetlenülését előidéző körülménynek.A munkavállaló éppen ezért jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, tehát Önök munkáltatóként a hároméves elévülési időn belül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3022

10. találat: Fizetési felszólítás jogellenes munkavállalói felmondás okán

Kérdés: A télen elhelyezkedtem asszisztensként egy cégnél. Február 14-éig tartott a próbaidőm. Nagyon rossz volt a légkör, ezért úgy döntöttem, hogy február 17-én már nem megyek be dolgozni. A következő héten a munkáltatóm elküldte a kilépőpapírjaimat, és kaptam egy felszólító levelet is, amiben egyhavi munkabér megfizetésére hívott fel, mert nem szabályosan mondtam fel. Megteheti ezt a munkáltató, hogy azok után, amilyen légkört teremtett, még ő követel pénzt tőlem?
Részlet a válaszból: […]felmondással [Mt. 79. § (1) bek. a) pont], de ekkor is írásba kellett volna azt foglalnia. Ezt a lehetőséget elszalasztotta, hiszen kérdése szerint a próbaidő már 2017. február 14. napján letelt. Munkaviszonyát így csak indokolás nélkül felmondással szüntethette volna meg, az Mt. általános szabálya szerint harmincnapos felmondási idő mellett [Mt. 69. § (1) bek.]. Ennek tartama alatt Önt munkavégzési kötelezettség terhelte volna. A fentiek alapján megállapítható: jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.Az Mt. szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni [Mt. 84. § (1) bek.]. A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is azzal, hogy követelésének összessége nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 84. § (3) bek.]. A munkáltató követelését, amennyiben annak mértéke a kötelező legkisebb munkabér [Mt. 153. § (1) bek. a) pont] háromszorosának összegét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2903
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést