Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezet egy különös formájú egyesület [Civiltv. 4. § (1) bek.], amelyre nézve a tagsági jogviszony létesítésének feltételeit a Ptk. és a szakszervezet alapító okirata határozza meg. A Ptk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely értelmében egy szakszervezet tagja ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkaközi szünetek későbbi ledolgoztatása

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A kérdésben leírt beosztás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató egy munkanapra a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél (8 óra) kevesebbet, csak 7 óra 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően

Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Nincs kifejezett törvényi tilalom arra, hogy a munkáltató próbaidő kikötésében állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban nála dolgozott mint kölcsönzött munkavállaló. Ez az eljárás azonban valóban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet [Mt. 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Első számú vezető munkaviszonyának megszüntetése nyugellátás érdekében

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja - mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik -, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra - a hatáskörében illetékes testület egyetértésével - munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki - egyéb feltételek mellett - munkaviszonyban, illetve az azzal létrejövő biztosítási jogviszonyban nem áll azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2) bek.]. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Létszámcsökkentés munkavállalók felvételét követően

Kérdés: Egy kereskedelmi vállalatnál dolgoztam közel két évig, a munkáltatóm azonban felmondott nekem, arra hivatkozva, hogy a cégnél létszámcsökkentést kell végrehajtani. Rajtam kívül másnak is megszüntette a munkaviszonyát. Azt viszont nagyon furcsának találom, hogy most hirtelen csökkenteni kellett a létszámot, mivel a múlt hónapban hét új embert is felvett ugyanerre a munkakörre, melyet én is elláttam. Ilyen esetben alappal hivatkozhat a munkáltató létszámcsökkentésre? Fontolgatom, hogy keresetet indítok, mert szerintem ez nem volt jogszerű. Sikeresen perelhetem emiatt a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A létszámcsökkentés mint felmondási ok a munkáltató működésével összefüggő indokok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a védett szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. Ez a védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidő megállapításához azt is tisztázni kell, hogy mennyi a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaideje. Ha ugyanis az általános teljes napi munkaidőre szerződik, azaz napi nyolc órára [Mt. 92. § (1) bek.], akkor természetesen az e felett elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] A Kttv.-t ettől az időponttól az egyes törvényeknek az új Ptkmódtv. módosítja. Az egyik lényeges módosítás, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás helyett az új Ptk. a joggal való visszaélés fogalmát vezeti be; ezzel összefüggésben a Kttv. 10. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Azonos felek között létesítendő több köztisztviselői jogviszony tilalma

Kérdés: A vezetői kinevezéssel rendelkező, GYES-en lévő köztisztviselőt kinevezheti-e a munkáltató más, nem vezetői munkakörbe úgy, hogy a vezetői kinevezése sem kerül módosításra? Az új kinevezés határozott idejű lenne, heti 20 órás munkavégzési kötelezettséggel, azzal, hogy a határozott idő lejár a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az azonos felek között létesítendő több közszolgálati jogviszony vonatkozásában. Ugyanakkor a többi munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony stb.) mellett a köztisztviselők esetén is levezethető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
1
2
3