10 találat a megadott rendeltetésellenes joggyakorlás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]néhány napon belül az érintett munkavállaló munkakörére a munkáltató munkaviszonyt létesít egy harmadik személlyel. Ehhez hasonlóan - ha Ön a kérdésben foglaltak folytán keresetet indít a munkáltatóval szemben jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt - a bíróság vizsgálni fogja azt a körülményt is, hogy a munkáltató milyen okból duzzasztotta fel korábban az állományt, ha nem sokkal ezt követően "kénytelen" lett létszámcsökkentést végrehajtani. Amennyiben ugyanis a létszámnövelés és annak csökkentése között nem következett be a munkáltató működésében olyan gazdasági esemény, vagy egyéb olyan, rajta kívül álló, előre nem látott változás, mely a felmondásokat indokolta, a munkavállalók felvételét követő létszámcsökkentéssel rendeltetésellenes a munkáltatói joggyakorlás.Ez az Mt.-be ütközik, miután tilos a joggal való visszaélés [Mt. 7. § (1) bek.]. Esetünkben felmerülhet: a munkáltató korábban azért növelte az állományt, hogy valamely munkavállalójával létszámcsökkentésre alapítva közölhesse a felmondást. A bírói gyakorlat szerint az ilyen körülmények között végrehajtott létszámcsökkentésnél vizsgálni kell az állomány felduzzasztására okot adó körülményeket is. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]intézkedéssel (felmondással) kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.E szabály célja, hogy a szakszervezeti tisztségviselő ne legyen "kiszakítható" abból a munkavállalói körből, amelynek az érdekképviseletét ellátja. Amennyiben azonban ez a munkavállalói kör már nem létezik - mivel megszűnt az e körbe tartozó munkavállalók munkaviszonya, és a tisztségviselők más munkavállalói csoportban nem dolgoznak -, akkor a védettség is okafogyottá vált. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezet nehezen találhat alapos indokot a felmondással szembeni kifogásra. Amennyiben a szakszervezet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket szabályozzák [Kttv. 12. § (4)-(6) bekezdés].Az új Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, ún. sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezzel összefüggésben az eddigi nem vagyoni sérelmeket ellensúlyozó kártérítés helyett megjelenik a Kttv.-ben is a sérelemdíj [Kttv. 169. § (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1. pont], a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat csak hagyományos írásbeli formában közölhető, elektronikusan nem [Kttv. 20. § (3) bek.]. A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére - bizonyos eltérésekkel - a fegyelmi eljárásra meghatározott szabályokat kell alkalmazni [Kttv. 11. § (5) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben a közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság bírálja el [Kttv. 190. § (2) bek. f) pont], ám ha a jogviszony már megszűnt, közvetlenül bírósághoz lehet fordulni [Kttv. 11. § (6) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani [Kttv. 238. § (3) bekezdés].Ami a kamatot illeti: a Kttv. 147. §-a szerint a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, hanem a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetni. A Kttv. 149/A. §-a pedig lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ugyanis, hogy tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. A Kttv. alkalmazásában rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet [Kttv. 10. § (1) bek.]. Abban az esetben, ha ugyanazon felek között több közszolgálati jogviszony jön létre, ez megvalósíthat rendeltetésellenes joggyakorlást. Azonos felek között több jogviszony létesítésével ugyanis lehetővé válna például a munkaidőre vonatkozó szabályok vagy a társadalombiztosítási jogszabályok megkerülése.Mindezekre tekintettel, ha a vezetőt a GYES tartama alatt részmunkaidőben más munkakörben kívánják foglalkoztatni, javasoljuk, hogy a köztisztviselő kinevezése határozott időre kerüljön módosításra,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult, vagy erre vezetett [Mt. 4. § (2) bek.]. Amennyiben azonban rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozik a perben, a fent felsoroltak bizonyítása Önt és nem a munkáltatót terheli. Ki kell emelni továbbá, hogy a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli, a bíróság külön nem fogja kötelezni egyik felet sem, hogy akár okirattal, akár tanú vagy szakértő útján bármit bizonyítson. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége pedig a bizonyításra kötelezett felet terheli majd. A bíróság mindössze arra köteles, hogy a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztassa. Ez bizonyára a kérdésben megjelölt perben is megtörtént [Pp. 3. § (3) bek.]. Azt javasoljuk, hogy amennyiben a per eldöntéséhez bármilyen további, akár okirati bizonyítékra, akár tanúbizonyítási indítványa lenne, akkor azt minél előbb tegye meg. A bíróság ugyanis a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő [Pp. 3. § (4) bek.]. Azt általánosságban nem lehet megállapítani, hogy az egyes perekben mekkora a tanúk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve ha ezt jogszabály határozza meg - a munkaszerződés megkötésével egy­idejűleg szóban, illetve legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles tájékoztatni [Mt. 76. § (5), (7)-(8) bek.]. Amennyiben a munkakör betöltéséhez a munkáltató vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály - jogszabály vagy kollektív szerződés - legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget ír elő, akkor a munkakört betöltő munkavállaló személyi alapbérként legalább a garantált bérminimumra lesz jogosult. Álláspontunk szerint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségre vonatkozó követelményt a munkakör betöltése folyamán a munkáltató nem változtathatja meg egyoldalúan. Amennyiben ugyanis ilyen változás következik be, akkor mindez lényegében már egy másik munkakör betöltését jelentené, a munkaköri leírás ugyanis[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, mivel a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Mt. 4. §) ütközött, és a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezését nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a) térítse meg a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá b) térítse meg a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát, valamint c) fizessen meg - az eset összes körülményeinek, különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a közalkalmazott számára legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeget [Kjt. 34. § (3) bek.], továbbá d) fizesse meg a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet és a felmentés esetén járó végkielégítést is, ha a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnt meg [Kjt. 34. § (6) bek.]. Nem kell megtéríteni viszont az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaszerződést munkavállalóikkal, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontját nem naptárilag határozzák meg, hanem más alkalmas módon, tehát egy jövőbeli esemény bekövetkezéséhez kötik. Ugyanakkor a terhesség megállapításához kötött időpont egyéb problémákat vet fel, ugyanis a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy erre vezet [Mt. 4. § (2) bek.]. Azzal pedig, hogy a munkavállalónak akkor szűnne meg a jogviszonya, amikor megállapítják a terhességét, egyértelműen a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből, illetve kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.]. Ezen jogával a munkavállaló a hároméves elévülési időn belül bármikor élhet [Mt. 11. § (1) bek.], annak ellenére, hogy szóban megállapodtak vele, hogy nem tart majd igényt a végkielégítésre. Hiszen egy esetleges per során nem tudják majd alátámasztani, hogy a munkavállaló lemondott a végkielégítésre vonatkozó igényéről [Mt. 164. § (1) bek.]. Ezen túlmenően aggályos azon cselekedetük is, hogy a munkaviszony megszűnésének napját követő naptól új munkaszerződést kötöttek. Az a tény, hogy más munkakörben foglalkoztatják a továbbiakban a munkavállalót, nem teszi kevésbé[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkavállaló rendkívüli munkavégzését követően még ugyanazon a munkanapon ismét szükségessé válik a munkája, és őt ismételten munkavégzésre kötelezi. Megítélésünk szerint ilyenkor valóban nem kell kifizetni a köztes időt, hiszen az a munkavállaló szabadideje. Mindazonáltal az Ön által vázolt eset a rendeltetéssze­rű joggyakorlás szempontjából aggályos [Mt. 4. § (1)-(2) bek.], hiszen abból arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkáltató előre tudja azt, hogy a munkavállalóra reggel 8-tól délután 13 óráig szüksége van azzal, hogy 10 és 11 között nem fog munkát végezni. Ezzel együtt mégis úgy jár el, mintha 10 óra után már nem lenne szükség a munkavégzésére, hazaengedi őt, de ekkor "váratlanul" ismét munkavégzésre kötelezi. Mindezt nyilvánvaló módon azért teszi, hogy a köztes egy órára mentesüljön a munkabér kifizetése alól. Mivel a rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos[…] részlet vége a válaszból.