386 cikk rendezése:
1. cikk / 386 Közös megegyezés – a munkavállalói megtámadás
Kérdés: A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás munkavállaló általi megtámadásával kapcsolatban kérdezzük.
1. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó megállapodás írásbeli megtámadását május 23. napján adta postára, melyet a munkáltató május 25. napján vett kézhez, míg a keresetlevél munkavállaló általi benyújtása május 26. napján postai úton megtörtént (melyről a munkáltatónak ekkor még nincs tudomása), indokolt lehet-e munkáltatói oldalról az Mt. 287. §-a (3) bekezdésének értelmében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését kérni a bíróságtól időelőttiségre hivatkozva? Az indok: a munkavállaló a tizenöt nap kivárása nélkül, azelőtt nyújtotta be a keresetét, hogy bármiféle visszajelzést kapott volna a munkáltatójától, és érdemben megállapíthatta volna, hogy a megtámadása eredménytelen. Hivatkozunk az Mt. 287. §-ának (3) bekezdésére, mely kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
2. Ha a felek május 29. napján, azaz már a kereset előterjesztését követően, de még a megtámadásra vonatkozó válaszadási határidőn belül telefonon értekeznek a megtámadásról, egy ilyen – rövid úton történő – megkeresés a beszélgetés tartalmától függően értékelhető-e a munkáltató részéről a megtámadás el nem fogadásának, vagy kötelező az indokolt írásbeli válasz, mint az Mt. 28. §-ának (8) bekezdése alapján a munkavállaló általi megtámadásnál? Igenlő válasz esetén, a rövid úton történő egyeztetés ellenére, továbbra is kérhető-e a keresetlevél visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a peres eljárás megindítására nyitva álló harmincnapos anyagi-jogi határidő szabályszerű – azaz az Mt. 28. §-ának (7) és 287. §-ának (3) bekezdései szerinti – megtámadás hiányában nem indul el?
3. Szabályszerűnek tekinti-e a joggyakorlat a megtámadási nyilatkozatot, amennyiben az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg?
1. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó megállapodás írásbeli megtámadását május 23. napján adta postára, melyet a munkáltató május 25. napján vett kézhez, míg a keresetlevél munkavállaló általi benyújtása május 26. napján postai úton megtörtént (melyről a munkáltatónak ekkor még nincs tudomása), indokolt lehet-e munkáltatói oldalról az Mt. 287. §-a (3) bekezdésének értelmében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését kérni a bíróságtól időelőttiségre hivatkozva? Az indok: a munkavállaló a tizenöt nap kivárása nélkül, azelőtt nyújtotta be a keresetét, hogy bármiféle visszajelzést kapott volna a munkáltatójától, és érdemben megállapíthatta volna, hogy a megtámadása eredménytelen. Hivatkozunk az Mt. 287. §-ának (3) bekezdésére, mely kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
2. Ha a felek május 29. napján, azaz már a kereset előterjesztését követően, de még a megtámadásra vonatkozó válaszadási határidőn belül telefonon értekeznek a megtámadásról, egy ilyen – rövid úton történő – megkeresés a beszélgetés tartalmától függően értékelhető-e a munkáltató részéről a megtámadás el nem fogadásának, vagy kötelező az indokolt írásbeli válasz, mint az Mt. 28. §-ának (8) bekezdése alapján a munkavállaló általi megtámadásnál? Igenlő válasz esetén, a rövid úton történő egyeztetés ellenére, továbbra is kérhető-e a keresetlevél visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a peres eljárás megindítására nyitva álló harmincnapos anyagi-jogi határidő szabályszerű – azaz az Mt. 28. §-ának (7) és 287. §-ának (3) bekezdései szerinti – megtámadás hiányában nem indul el?
3. Szabályszerűnek tekinti-e a joggyakorlat a megtámadási nyilatkozatot, amennyiben az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg?
2. cikk / 386 Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele
Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
3. cikk / 386 Eltűnt közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja 2023. augusztus 15. óta munkavégzés céljából a munkahelyén nem jelent meg. Távollétének okáról és várható időtartamáról sem a közvetlen munkahelyi felettesét, sem a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem tájékoztatta. Írásbeli felszólítás után adott le keresőképtelenségéről igazolást, amelyen az orvos 2023. október 29-ig igazolt folyamatos keresőképtelenséget. Azóta szintén nem kommunikál, nem tudunk róla semmit. Írásban többször felszólítottuk, de az ajánlott, tértivevényes levelet nem veszi át.
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
1. Melyik jogszabályi hivatkozás alapján lehetne jogszerűen a közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni és mikortól?
2. Mit tudunk tenni abban az esetben, ha kiküldjük részére a jogviszony megszüntetéséről a dokumentumokat, de azokat – ugyanúgy, mint a korábbi leveleket – nem veszi át? Kiküldhető-e kézbesítési megbízott által?
3. Mi a teendő abban az esetben, ha megszüntetjük a jogviszonyát, kiküldjük a jogviszony megszüntetéséről a papírjait, azokat nem veszi át, és közben beküld részünkre ismételten egy keresőképtelenségi igazolást?
4. cikk / 386 Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő öt munkanapon belül?
5. cikk / 386 Bérjegyzék megküldése e-mailben
Kérdés: Cégünknél szeretnénk folyamatosan átállni az elektronikus ügyintézésre a HR-területen is. Megfelelő-e a bérjegyzék elektronikus úton történő küldéséhez, ha a munkavállaló a beleegyező nyilatkozatában a céges e-mailt adja meg, vagy ilyen nyilatkozattal sem fogadható el a céges e-mail?
6. cikk / 386 Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése
Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?
7. cikk / 386 Bérfizetési határidő megváltoztatása
Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
8. cikk / 386 Szabadságátvitel az új jogviszonyba
Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.
9. cikk / 386 Közigazgatási szakvizsga letételének határideje és a szülési szabadság
Kérdés: A vezető köztisztviselő közigazgatási szakvizsgája letételére nyitva álló határidőbe beleszámít-e a szülési szabadság időtartama?
10. cikk / 386 Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján
Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?