Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új - oltatlan - munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az Eütv. 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra [Vmt. 11. § (12) bek.]. Ez utóbbi rendelkezés azokat a szabályokat rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési idő valóban nem határidő, ugyanis a célja nem az, hogy annak tartama alatt a felek valamely jognyilatkozatot tegyenek meg, vagy egyéb magatartást tanúsítsanak. A felmentési idő olyan határidőnek nem minősülő időtartam, amelynek célja, hogy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő igény

Kérdés: Intézményünk három dolgozójával tanulmányi szerződést kötöttünk. A szükséges végzettséget a tanulmányi szerződésben kitűzött határidőn belül nem szerezték meg, ezért szerződésszegés okán felszólította őket a munkáltató a visszatérítésre. Az intézmény székhelye 2021-ben átadásra került az egyháznak, az egyik dolgozó - aki a tanulmányi szerződéssel érintett - munkáltatója így megváltozott. A másik két dolgozó a régi intézménynél maradt, tehát esetünkben a munkáltató személye nem változott meg. Az egyik dolgozó megkezdte a visszafizetést (ő az egyike azon dolgozóknak, aki a régi intézménynél maradt), a másik kettő nem teljesített. Az a két dolgozó, akinek esetében a munkáltató személye nem változott, mindketten munkában maradtak, állandó létszámhiány miatt a munkáltató nem akart megválni tőlük. 2022-ben ők ketten megszerezték a szükséges végzettséget. Követelheti-e a munkáltató továbbra is a tanulmányi szerződés megszegése miatt a visszatérítést azoktól a dolgozóktól, akik nála maradtak, de az idei évben - késve - megszerezték a végzettséget? Illetve megteheti-e azt, hogy a visszatérítéstől eltekint (amennyiben igen, szükséges-e ehhez egy különmegállapodás stb.)? Azon dolgozó esetében, aki a másik munkáltatóhoz került időközben, ki követelheti a visszatérítést, a régi vagy az új munkáltató (az átadásról szóló megállapodásban a tanulmányi szerződés nem lett külön nevesítve)? Átszállt-e a visszakövetelés joga az új munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogviszonyváltás - a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője - esetünkben a könyvtárvezető - közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait - eltérő rendelkezés hiányában - a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakult át, amennyiben a felek között e határidőt megelőzően munkaszerződés megkötésére került sor [Módtv. 2. § (8) bek.]. A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Köztisztviselő munkába állása a gyermekgondozási szabadság után

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyos (Kttv.), részmunkaidős kolléganőnek 2022. december 31. napján jár le a GYES, jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben legkésőbb mikor kell vele felvenni a kapcsolatot, hogy vissza kíván-e jönni dolgozni? Ha nem él a lehetőséggel, mik a teendők és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. A köztisztviselő a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 273. § (6) bek.].A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés: A munkavállaló részére teljesítendő tájékoztatónak kell-e tartalmaznia a munkaidő-beosztást, például azt, hogy egy nap mikortól meddig kell dolgoznia, ha például két nap 7 órától 15 óráig, három nap pedig 8 órától 16 óráig tart a munkaideje? Amennyiben igen, abban az esetben, ha ez a beosztás változik, kell-e módosítani a tájékoztatót emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanez a helyzet akkor is, ha a munkáltató a már közölt munkaidő-beosztást meg kívánja változtatni: azt a fent jelzett módon és határidőben szintén egyoldalúan módosíthatja. Ha pedig a munkaidő-beosztás eredetileg az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkanap-áthelyezés szombatra

Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a heti pihenőnap ne szombatra essen, hanem valamelyik hétköznapra. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a munkáltató - a törvényes határidő betartásával - közölje a munkavállalóval a munkaidő-beosztást. A munkáltató a munkaidő-beosztást - általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Öregséginyugdíj-jogosultság és a közszolgálati jogviszony megszűnése

Kérdés: Amennyiben egy köztisztviselő betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, melyik napon szűnik meg a jogviszonya a Kttv. alapján? AKttv. 60. §-ának (7) bekezdése csak a kérelem benyújtásának esetére vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a köztisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Versenytilalmi megállapodás - utólagos mentesítés

Kérdés: Munkavállalónkkal kötött versenytilalmi megállapodásban kikötöttük, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén írásban mentesítheti a munkavállalót a tilalom alól. Mivel a megállapodásunk nem tartalmazott erre vonatkozóan határidőt, jogszerű lehet-e ez alapján, ha a mentesítésre a munkaviszony megszűnését követően kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás alóli mentesítés valójában az attól való elállással azonos tartalmú. A felek a versenytilalmi megállapodásban jogszerűen kiköthetik az elállás jogát [Mt. 15. § (2) bek.], ám ez az elállás csak a munkaviszony megszűnéséig gyakorolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
36