Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott jogutódlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jogutódlás és illetménykiegészítés változása

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
Részlet a válaszból: […]kivételeket fogalmaz meg - többek között - a Kttv. 58. §-a, amely 2015. április 15-ével változott a Kttvm. alapján. A korábbi törvényszöveg értelmében nem kellett a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony, a feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény megváltozása nélkül, de ide nem értve a 134. § alapján járó illetménykiegészítés megváltozását - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolta a kinevezés módosítását. 2015. április 15-től akkor nem kell kérni a beleegyezést, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. Mind a régi, mind az új törvényszöveg azonosan szabályozza azt, hogy az illetménykiegészítés törvényen alapuló megváltozásához nem kell a kormánytisztviselő hozzájárulását kérni. Ha a kormánytisztviselőnek ez nem kedvező, akkor a kinevezés közlését követő négy napon belül kérheti felmentését, de csak abban az esetben, ha a csökkentés mértéke eléri a korábbi illetménye 20%-át [Kttv. 58. § (6) bekezdés a) pontja].Az április hónapra számfejtett korábbi illetmény miatti többlet a fentiek alapján jogalap nélkül kifizetett illetménynek minősül. A Kttv. 149. §-ának (7) bekezdése szerint a jogalap nélküli illetmény munkáltató általi visszakövetelésére általában a kifizetést követő hatvanadik napig van lehetőség. Ugyanakkor a jogalap nélkül kifizetett illetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2344

2. találat: Szabadság - megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszból: […]Tipikusan ilyen lehet például egy telephely-adásvételen alapuló átvétel, melyet követően ugyanaz a termelőtevékenység folyik tovább ugyanott, azzal a különbséggel, hogy megváltozik a telephely tulajdonosa. Amennyiben tehát jogutódlás következik be, a gazdasági egység átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át [Mt. 36. § (1) bek.]. Ebből következően az átvett munkavállalók munkaviszonya nem szűnik meg, hanem folyamatosan fennáll, változás csak a munkáltató személyében következik be. Így ebben az esetben a megszerzett szabadságnapokat is "továbbviszi" a munkavállaló, azokat megváltani nem lehet, hanem az Mt. rendelkezései szerint a szabadságnapokat ki kell adni a munkavállaló részére.Abban az esetben azonban, ha nem következik be munkáltatói jogutódlás, hanem megszüntetésre kerülnek a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2258

3. találat: Munkáltató személyében történő változás - a tevékenység "visszaszervezése"

Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Ennek értelmében, amennyiben egy munkavállaló vagy munkavállalók egy csoportja korábban ellátott egy meghatározott feladatot, amelynek ellátását egy új munkáltató veszi át, és ennek keretében a korábban a feladat ellátásában közreműködő munkavállalókat továbbfoglalkoztatja - ezúttal saját munkavállalójaként -, akkor az Mt.-ben meghatározott munkáltató személyében történő változás következik be. Ezért az érintett munkavállalók munkaviszonyát folytonosnak kell tekinteni. Az Mt. rendelkezései értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki [Mt. 45. § (5)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1971

4. találat: Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszból: […]munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről [régi Mt. 85/B. § (1) bek.]. <br> A tájékoztatási kötelezettség az új Mt. szerint is terheli az új munkáltatót, de némileg eltérő tartalommal. Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a munkafeltételek változásáról [új Mt. 38. § (1) bek.]. Új munkaszerződés kötésére azonban sem a régi, sem az új Mt. nem kötelezi a feleket. Abban az esetben azonban, ha változik a munkavállaló munkaköre, a feleknek módosítani - és nem újrakötni - kell a munkaszerződést. Ugyanígy kell eljárni a munkabér módosítása esetén is. A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják [új Mt. 58. §], így mind a munkakör, mind a munkabér módosításához mindkét fél egyező akarata szükséges. Amennyiben azonban maga a munkakör nem változik, csak a munkakörbe tartozó feladatok módosulnak vagy bővülnek - a munka­kör megváltozása nélkül -, akkor munkaszerződés-módosításra sincs szükség, mindössze új munkaköri leírásra.<br> Esetünkben, ha maga a munkakör nem változott, csak a feladatok bővültek, jogszerűen járt el a munkáltató azzal, hogy csak új munkaköri leírás készült. Ha azonban a munkakör is változott, akkor szükséges módosítani a munkaszerződést.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1501

5. találat: Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény

Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor - a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján - arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?
Részlet a válaszból: […]illetmény­eltérítés mértéke egyébként az általános szabályok szerint egy ízben megváltoztatható év közben is, akár a jog­utód munkáltató által is, de csak a korábbi eltérítéstől számított 6 hónap múlva, és csak teljesítményértékelés eredményétől függően [Kttv. 133. § (2) bek.]. A Kttv. 58. § (1) bekezdése értelmében a jogutódláshoz nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha bizonyos, a foglalkoztatásával kapcsolatos tényezők nem változnak. Idetartozik a kormányzati szolgálati jogviszony, a feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény is. Vagyis ha előre látható volt, hogy a jogutód szerv a Kttv. hierarchiájában más szintre - akár lejjebb, mint a példában, de akár feljebb is - fog tartozni, mint az eredeti munkáltató, akkor a kormánytisztviselő előzetes beleegyezését ki kellett kérni ahhoz, hogy jogviszonyára a jogutódlás kihasson. (Megjegyezzük, a közigazgatás nem tartozik a kérdésben említett irányelv hatálya alá.) Jelen esetben a kormánytisztviselő ehhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1365

6. találat: Jogutódlás - beolvadás a polgármesteri hivatalba

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?
Részlet a válaszból: […]beleegyezése nélkül is megtörténhet. A Ktv. 14. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében ugyanis nem kell a köztisztviselő beleegyezése, ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. A jogutódlás révén a munkáltató személye megváltozik, de a feleket terhelő jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak. A közszolgálati jogviszony folyamatosan fennáll. Új kinevezésre, áthelyezésre tehát nincs szükség, kinevezésmódosítás pedig lehetséges, de csakis a törvény szerint, a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt. A végkielégítésre jogosító szolgálati idő a közszolgálati jogviszony folytonosságára tekintettel szintén folytonosnak tekintendő. Ami a vezetői megbízásokat illeti: a Ktv. 31. §-a szerint a köztisztviselő osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztály-vezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. A vezetői megbízás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - határozatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1201

7. találat: Örökös személye - ha vitatott

Kérdés: Sajnálatos módon egyik munkavállalónk nemrég váratlanul elhunyt. A jogszabályoknak megfelelően szerettük volna kiadni a munkaviszony megszűnésekor őt, illetve már az örökösét megillető járandóságokat, azonban megtudtuk, hogy az elhunyt munkavállaló végrendeletét meg akarják támadni, ezért álláspontunk szerint vitás az örökös személye. Cégünk azonban nem akar további késedelembe esni. Hogyan járunk el jogszerűen, ha nem tudjuk, hogy ki lesz végül az örökös?
Részlet a válaszból: […]- kérdéses, hogy ki lesz az örökös, a munkáltató, hogy ne essen további késedelembe, a következőket teheti. Lehetősége van arra, hogy az esedékes munkabért és a járandóságokat az elhunyt munkavállaló bankszámlájára történő átutalással megfizesse. Mivel a bankszámlán szereplő összeg egyébként is a hagyatékhoz tartozik, az örökös személyének tisztázását követően át fogják adni az örökösnek. Az igazolások kiadása azonban ilyen módon nem történhet meg. A munkáltató másik lehetősége az, hogy mind a járandóságokat, mind az iratokat és igazolásokat, valamint a munkavállaló hagyatékába tartozó, munkáltató birtokában lévő egyéb tárgyakat bírósági letétbe helyezi [Ptk. 287. § (1) bek.]. Az elhunyt munkavállalót megillető pénzt, pénzhelyettesítő eszközt (pl. hitelkártyát, utalványt, valamint az értékpapírt, egyéb okiratot) teljesítés céljából teljesítési letétként; az egyéb tárgyakat, vagyis minden olyan dolgot, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, őrzési letétként lehet bírósági letétbe helyezni [IM rendelet 2. § (1)-(2) bek.]. A készpénzletétet a bíróság gazdasági hivatala a bírói letéti számlán kezeli. Az eredetben megőrzendő pénzt és minden egyéb tárgyat pedig az ítélőtábla és a megyei bíróság székhelyén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1080

8. találat: Jogutódlás - a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet a válaszból: […]másfél órával növekszik a munkahely és a lakóhely közötti napi oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel mérve, vagy pedig egy órával növekszik az utazási idő a tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében [Mt. 76/C. § (4) bek. a) pont]. Fentiek mellett ugyancsak módosítani kell a szerződést, ha a változás egy adott munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár [Mt. 76/C. § (4) bek. b) pont]. Az utazási idő meghatározása szempontjából egyébként megfelelően alkalmazandó az Mt.-nek a kiküldetés esetére vonatkozó rendelkezése, vagyis utazási időnek minősül tömegközlekedési eszköz indulásától a megérkezéséig tartó idő, az átszállással töltött idő, továbbá a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől az indulásáig eltelt idő [Mt. 105. § (7) bek.]. Figyelemmel arra, hogy Miskolc és Ózd tömegközlekedési eszközzel majdnem másfél óra távolságra van egymástól, az alkalmazottak napi munkába járási ideje összeszámítva közel 3 órával növekedne. Feltéve ha nem kívánják igénybe venni az Önök által kedvezményesen biztosított szállást (erre pedig nem kötelezhetők), illetve ha nem utaztak korábban is ilyen időtartamban munkahelyükre, majd onnan haza. Ez azt jelenti, hogy az új munkavégzési hely csak munkaszerződés-módosítással állapítható meg, amelyhez szükséges a felek közös megegyezése. Az Mt. azt is meghatározza, hogy a munkaszerződés módosítása során a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről meg kell egyeznie [Mt. 76/C. § (5) bek.]. Érvényes munkaszerződés-módosítás, illetve ideiglenes átirányítás hiányában a munkáltatók munkavégzésének megtagadása nem jogellenes, hiszen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 887

9. találat: Jogutód munkáltató - közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam április végéig egy minisztériumban. Április 30-án közös megegyezéssel megszűnt a közszolgálati jogviszonyom, és a megegyezésben egyúttal négyhavi illetmény kifizetéséről is megállapodtam a munkáltatómmal. Az említett illetmény kifizetésére máig nem került sor. A munkáltatóm megszűnt, és több új minisztérium is jogutódjaként került megjelölésre. Kérdésem, hogy kitől követelhetem elmaradt járandóságomat?
Részlet a válaszból: […]jogviszonnyal összefüggő jogvitában, a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult jogutódnak az Mftv. 2. § (2) bekezdésében megjelölt általános jogutódként megjelölt minisztérium jogosult. Az 5. § rendelkezését is figyelembe véve az Mftv. rögzíti, hogy az új jogutód minisztériumok a korábban működőknek mind az általuk ellátott feladatkörök vonatkozásában közjogi és magánjogi értelemben - ideértve a foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonya tekintetében beálló munkáltatói jogutódlást is - jogutódjai lesznek. Más kérdés, hogy a Ktv. alapján jogszerűen lehet-e egyáltalán a közös megegyezésben a köztisztviselő javára eltérni, és a közös megegyezésben meghatározott mértékű illetmény kifizetésében a munkáltatóval megállapodni?! A Ktv. 15. § (2) bekezdés a) pontja csak arról rendelkezik, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntethető közös megegyezéssel, míg arról nem szól, hogy a közös megegyezésben a felek megállapodhatnak meghatározott mértékű illetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 855
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Többletjuttatás kifizetése jogutódlás esetén

Kérdés: Munkavállalóink egy része 2009 novemberében továbbképzésen vett részt az egyik jogelőd cégünknél. A sikeres részvétel igazolását több munkavállaló esetében csak a 2010. január 1-jén végbement jogutódlást követően kaptuk kézhez. A továbbképzés sikeres elvégzéséért a jogelőd cég többletjuttatásban állapodott meg a munkavállalókkal, amelynek kifizetésére 2010 első félévében kell sort keríteni. Önök szerint melyik munkáltatónak kell kifizetnie a többletjuttatást: a jogelőd cégnek vagy nekünk?
Részlet a válaszból: […]egyértelműen arra a következtetésre lehet jutni, hogy amennyiben még eleddig nem került sor a szóban forgó többletjuttatás kifizetésére, e kötelezettség a jogutód munkáltatót, vagyis Önöket terheli. Ebből a szempontból annak a ténynek nincs jelentősége, hogy a továbbképzésre még a jogutódlást megelőzően került sor. Megjegyzendő, hogy a jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a jogutódlás időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogokról és kötelezettségekről. Noha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 685
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést