Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

65 találat a megadott levonás munkabérből tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4086

2. találat: Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4040

3. találat: Munkabérből levonás munkaadói kárigény esetén

Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?
Részlet a válaszból: […]munkáltató egyik fő kötelezettsége a munkabér megfizetése [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, ezért a munkabérből levonásnak szigorú szabályai vannak. Ezek alapján a munkabérből levonni kizárólag az alábbi esetekben lehet:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló hozzájárulása alapján,d) a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból eredt.A munkáltató kártérítési igényét tehát csak akkor érvényesítheti a munkabérből levonással, ha már végrehajtható határozat alapján köteles a munkavállaló a kártérítés megfizetésére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3990

4. találat: Fizetési moratórium és a bérből való levonás

Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
Részlet a válaszból: […]haladék. E rendelkezést a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A részletszabályokat a 62/2020. Korm. rendelet tartalmazza, kimondva egyebek mellett, hogy a munkáltatói kölcsönre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3896

5. találat: Munkaidőkeret kihasználatlan órái - a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget - az előlegnyújtásból eredő követelés alapján - az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár, amire nézve a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 156. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]. Az elszámolás a havibéres munkavállalót akkor érintheti, haa) a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaideje [Mt. 107. § b) pont] keletkezett, vagyb) olyan távolléte volt, amire az alapbérénél alacsonyabb összegű díjazás jár.Az utóbbi esetre nézve írja elő a törvény, hogy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (4) bek.], mivel ilyenkor előfordulhat, hogy a munkavállaló a havi alapbérét kapta az őt ténylegesen megillető díjazás helyett.A kérdésben leírt esetben viszont nem ez történt. Ha a munkáltató nem osztotta be a teljes munkaidőkeretben felhasználható munkaidőt (annak mértéke alapján), akkor a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, azaz állásidő keletkezett. Erre ilyenkor alapbért kell fizetni [Mt. 146. § (1) bek.], ami lényegében teljesült azzal, hogy a munkavállaló havonta megkapta a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3717
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Levonások a jubileumi jutalomból

Kérdés: Mennyi levonással fizetik ki a közszolgálati dolgozók 40 éves jubileumi jutalmát?
Részlet a válaszból: […]önálló tevékenységből származó bevétel [Szja-tv. 5. § (1) bek.]. Társadalombiztosítási szempontból pedig a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem, mivel e körbe tartozik az Szja-tv. szerinti nem önálló tevékenységből (pl. munkaviszony jellegű jogviszonyból) származó bevételből
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3630

7. találat: Eljárás szakszervezeti tagdíj levonásánál

Kérdés: Újonnan alakult munkáltató vagyunk, ahol már működik szakszervezet is, melynek vezetősége azt kérte, hogy 2019-től a tagjaik munkabéréből a szakszervezeti tagdíjakat a munkáltató vonja le és utalja át az ő számlájukra. Tudtommal a munkáltató csak a saját követelését vonhatja le a munkabérből, másnak a javára nem élhet levonással. Hogyan járhatunk el szabályosan?
Részlet a válaszból: […]érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. A munkavállaló a levonáshoz (átutaláshoz) való hozzájárulásában nem köteles pontos összeget meghatározni, az is jogszerű rendelkezésnek minősül, ha a munkavállaló a "mindenkori tagdíj" összegéről szóló nyilatkozatot tesz. A tagdíjat a munkáltatónak a bérfizetés esedékességekor kell levonnia és - a szakszervezet rendelkezése alapján - kifizetnie vagy átutalnia a megjelölt bankszámlára. Emellett a munkáltató évenként egy alkalommal - az érdekképviselet kérésére - köteles a kérelmező munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3527

8. találat: Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszból: […]és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékeként 50% vagy 100% bérpótlék illeti meg, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkabér iránti követelésének tehát bírósági úton szerezhet érvényt; a munkáltató dolgainak lefoglalására, elvitelére nincs joga, azokon zálogjoga vagy a követelésének egyéb biztosítéka nem áll fenn.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3524

9. találat: Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]után lehet csak a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha az összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni (Vht. 167-168. §). Fontos továbbá, hogy a tévesen kifizetett prémiumelőleget is csak akkor lehet levonni a bérből, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult [Mt. 161. § (2) bek. a) pont].Míg az előlegnyújtásból eredő követelést korlátozás nélkül lehet levonni, a végrehajtható határozaton és a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonás nem terjedhet túl a levonásmentes munkabérrészen (Mt. 161. §). A levonásmentes munkabérrész nem más, mint a Vht. szerint teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A jelen esetben a gyermektartásdíj és a jogalap nélkül felvett munkabér esetén a levonásmentes munkabérrész a nettó bér 50%-a [Vht. 65. § (2) bek.].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3468
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]annak átvételével bármilyen jognyilatkozatot tegyen, kifejezze egyetértését a bérszámfejtés szabályszerűsége iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni akként, hogy a levonás jogszerűségét utólag megerősítené [Mt. 5. § (2) bek.]. Az ilyen hozzájárulást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést