66 találat a megadott levonás munkabérből tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]is azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell [Mt. 56. § (2), (5) bek.].Az alapbér 10%-os csökkentését 3 hónapra megállapító határozat tehát jogszerű lehet. A határozat kérdésben leírt tartalmából viszont egyértelműen következik, hogy itt nem kötbér vagy pénzbírság jellegű szankcióról van szó, hanem az alapbér csökkentéséről. Ennek végrehajtását így semmilyen formában nem lehet a baleseti táppénz terhére megtenni (ami egyébként sem munkabér). A munkavállalónak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését munkaügyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltató egyik fő kötelezettsége a munkabér megfizetése [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, ezért a munkabérből levonásnak szigorú szabályai vannak. Ezek alapján a munkabérből levonni kizárólag az alábbi esetekben lehet:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a levonásmentes munkabérrészig a munkavállaló hozzájárulása alapján,d) a munkáltató saját követelését, ha az előlegnyújtásból eredt.A munkáltató kártérítési igényét tehát csak akkor érvényesítheti a munkabérből levonással, ha már végrehajtható határozat alapján köteles a munkavállaló a kártérítés megfizetésére,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]haladék. E rendelkezést a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A részletszabályokat a 62/2020. Korm. rendelet tartalmazza, kimondva egyebek mellett, hogy a munkáltatói kölcsönre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár, amire nézve a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 156. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]. Az elszámolás a havibéres munkavállalót akkor érintheti, haa) a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaideje [Mt. 107. § b) pont] keletkezett, vagyb) olyan távolléte volt, amire az alapbérénél alacsonyabb összegű díjazás jár.Az utóbbi esetre nézve írja elő a törvény, hogy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 156. § (4) bek.], mivel ilyenkor előfordulhat, hogy a munkavállaló a havi alapbérét kapta az őt ténylegesen megillető díjazás helyett.A kérdésben leírt esetben viszont nem ez történt. Ha a munkáltató nem osztotta be a teljes munkaidőkeretben felhasználható munkaidőt (annak mértéke alapján), akkor a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, azaz állásidő keletkezett. Erre ilyenkor alapbért kell fizetni [Mt. 146. § (1) bek.], ami lényegében teljesült azzal, hogy a munkavállaló havonta megkapta a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önálló tevékenységből származó bevétel [Szja-tv. 5. § (1) bek.]. Társadalombiztosítási szempontból pedig a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja alapján járulékalapot képező jövedelem, mivel e körbe tartozik az Szja-tv. szerinti nem önálló tevékenységből (pl. munkaviszony jellegű jogviszonyból) származó bevételből
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. A munkavállaló a levonáshoz (átutaláshoz) való hozzájárulásában nem köteles pontos összeget meghatározni, az is jogszerű rendelkezésnek minősül, ha a munkavállaló a "mindenkori tagdíj" összegéről szóló nyilatkozatot tesz. A tagdíjat a munkáltatónak a bérfizetés esedékességekor kell levonnia és - a szakszervezet rendelkezése alapján - kifizetnie vagy átutalnia a megjelölt bankszámlára. Emellett a munkáltató évenként egy alkalommal - az érdekképviselet kérésére - köteles a kérelmező munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékeként 50% vagy 100% bérpótlék illeti meg, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkavállaló a munkabér iránti követelésének tehát bírósági úton szerezhet érvényt; a munkáltató dolgainak lefoglalására, elvitelére nincs joga, azokon zálogjoga vagy a követelésének egyéb biztosítéka nem áll fenn.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]után lehet csak a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha az összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni (Vht. 167-168. §). Fontos továbbá, hogy a tévesen kifizetett prémiumelőleget is csak akkor lehet levonni a bérből, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult [Mt. 161. § (2) bek. a) pont].Míg az előlegnyújtásból eredő követelést korlátozás nélkül lehet levonni, a végrehajtható határozaton és a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonás nem terjedhet túl a levonásmentes munkabérrészen (Mt. 161. §). A levonásmentes munkabérrész nem más, mint a Vht. szerint teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A jelen esetben a gyermektartásdíj és a jogalap nélkül felvett munkabér esetén a levonásmentes munkabérrész a nettó bér 50%-a [Vht. 65. § (2) bek.].[…] részlet vége a válaszból.