Pótlékok és bírságok

Késedelmi pótlék

Az adó késedelmes megfizetésekor az esedékesség napjától – a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtti igénybevételekor az esedékesség napjáig – késedelmi pótlékot kell fizetni. Az adóhatóság vezetőjének lehetősége van azonban arra, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a pótlékfizetés kezdő napját későbbi időpontban határozza meg.

A késedelmi pótlék alapja

A késedelmi pótlék felszámításakor a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve ha azokat egy számlán tartják nyilván. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanannál az adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

A késedelmi pótlék mértéke

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A késedelmi pótlék megállapítása

Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján megállapítja a késedelmi pótlékot.

Az adózó a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó igazolta a késedelmét. Igazolásnak azonban csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

A késedelmi pótlék után nem lehet késedelmi pótlékot felszámítani.

Utólagos adóellenőrzés

Az utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb három évre számítható fel. Ilyenkor a késedelmi pótlék felszámítása során azonban annak alapját nem lehet csökkenteni az ugyanannál az adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

A pótlék törlése

Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság dönt a kérdésben.

Önellenőrzési pótlék

Abban az esetben, ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, lehetősége van arra, hogy bevallását önellenőrzéssel módosítsa.

Figyelemmel arra, hogy az önellenőrzéssel lényegében az adóalany korábbi mulasztását pótolja, ezért amennyiben az adózó az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti az adót, illetőleg a költségvetési támogatást, úgy – az egyéb, az önellenőrzés során feltárt közterhek viselése mellett – önellenőrzési pótlék megfizetésére is köteles.

Az önellenőrzési pótlék megállapítása

Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja és fizeti meg.

Az önellenőrzési pótlék mértéke

Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50 százaléka, ugyanannak a bevallásnak az ismételt önellenőrzése esetén pedig 75 százaléka.

Amennyiben az önellenőrzés nem eredményezett pótlólagos adófizetési kötelezettséget – mert az adózó az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette az adóját –, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Amennyiben az önellenőrzés azért nem eredményez pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

A pótlékszámítás időszaka

A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba vételének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig terjedő időszakra kell felszámítani.

Az önellenőrzési pótlék alapjának mérséklése

Kérelemre az állami adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját (és nem a pótlék mértékét), ha több egymást követő elszámolási időszak általánosforgalmiadó-bevallását azért kellett önellenőrzéssel helyesbíteni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette. Az önellenőrzési pótlék alapja ilyenkor az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van.

Mentesülések

Ha az adózó a munkáltató vagy a kifizető hibás vagy késedelmes igazolása miatt helyesbíti önellenőrzéssel a bevallását, emiatt pótlékot nem kell felszámítania. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

 

Bejelentési kötelezettségek Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét; címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit; létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát, képviselőjét, vezető tisztségviselőinek és könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát; gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, létesítő okiratában megjelölt tevékenységi köreit (a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint), továbbá statisztikai számjelét; (jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesülésnél, közös vállalatnál) tulajdonosainak cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát; (magánszemélynél) levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá (Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személynél) magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát; (az önálló tevékenységet folytató magánszemélynél) tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység); az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, alanyi adómentességet választ, illetve az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni; átalányadózást; valamint naptári évtől eltérő üzleti évének mérlegfordulónapját.

Adóbírság

Adóhiány miatt adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

A bírság szempontjából adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet (önadózásnál csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve ha a költségvetési támogatást igénybe vették).

Amennyiben az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általánosforgalmiadó-hiány.

Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére az Art. 25. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai alapján kötelezhető, azaz az adózó örököse (örökösei), illetve a megajándékozott terhére.

Az adóbírság megállapítása a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségtől független.

Bírság a munkáltató terhére

Amennyiben az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

Mulasztási bírság

Abban az esetben, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az adóhatóság nem szabhat ki vele szemben mulasztási bírságot.

Késedelmes bevallás

Ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti, és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), önadózásnál a bevallásban megállapított, adókivetésnél a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illetéknél pedig a kiszabott illeték után, ha a késedelem

– a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék;

– a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék;

– a 30 napot meghaladja, 30 százalék,

de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírságot fizet.

Hibás bevallás

Hibásan benyújtott bevallásnál a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 forint, legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint, legfeljebb 10 000 forint. Ha a hiba az adó, illetve költségvetési támogatás összegében nem eredményezett különbözetet, a mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani.

A mulasztási bírság mellett – a bevallási késedelem miatt – nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.

Amennyiben a mulasztás a késedelemre és a hibás bevallásra tekintettel egyaránt bírságolható, a mulasztási bírságot csak a magasabb bírsággal járó mulasztás után kell megállapítani.

Feltöltési kötelezettség elmulasztása

Ha az adózó az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleget az adóév december 20. napjáig nem egészítette ki legalább a fizetendő adó 90 százalékának megfelelő összegre, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalék mulasztási bírságot fizet. Az adózó 20 százalékos mértékű bírságot fizet akkor is, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna.

A bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.

Adólevonási kötelezettség megszegése

Ha az adózó részben vagy egészben elmulasztotta az adólevonási kötelezettségét, avagy a megállapított és levont adót az esedékességéig nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 százalék mulasztási bírságot köteles fizetni. A bírság alapja ilyenkor a levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.

Bírság bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

Ha az adózó az Art.-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg vele szemben.

Mulasztási bírság adóhatósági megállapításkor

Amennyiben az adóhatóság állapítja meg, hogy az adózó nem teljesítette a bejelentési, változásbejelentési, valamint adatszolgáltatási, továbbá bevallási kötelezettségét, 200 ezer forintig, magánszemély esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg – határidő kitűzésével – hívja fel az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Az adóhatóság a fentiek szerint kiszabott bírság kétszeresét állapítja meg – újabb határidő kitűzésével – a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidő elmulasztása miatt. A kötelezettségnek a kitűzött határidőben való teljesítésekor az említett esetekben azonban a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása

Ha az adózó nem ad ki számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, ismételt bírságolás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.

Bírság egyéb mulasztások esetén

A magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

– elmulasztja a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, vagy azokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti;

– hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét;

– elmulasztja a nyilatkozattételt (jogosulatlanul megtagadja a tanúvallomást);

– a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, továbbá ha

– a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza az ellenőrzést.

Pótlék- és bírságtartozások mérséklése, elengedése Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg a bírság kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Nincs lehetőség azonban az adóbírság mérséklésére, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze