428 talált cikk az utasítás kifejezésre

Kérdés: Milyen dokumentációt kell a munkáltatónak vezetni, hogy eldönthető legyen, egy baleset munkavégzéssel kapcsolatban merült-e fel? Több telephelyen működünk, és meglátásunk szerint a munkavállalóra van bízva a dokumentálás, nincs előre elrendelt vagy vezető által jóváhagyott dokumentáció, amiből látni lehetne, hogy mit keresett a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített munkahelyen kívül, és azt a vezető engedélyezte-e vagy sem. Egy esetleges baleset és annak következményei szempontjából meglehetősen aggályosnak látjuk ezt. Mi a jó gyakorlat? Milyen formában kell elrendelni, hogy valaki a munkaszerződésében eltérő munkahelyen végezzen munkát? Nálunk lehet olyan telephely, ami közigazgatási határon belül van, de van olyan, ami 400 km-re.

Kérdés: A munkavállaló Budapestről 2026. március 17. napján repülővel utazott külföldre, majd 2026. március 21. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 5 naptári nap és 4 munkanap. Majd 2026. március 22. napján ismét elutazott külföldre, és 2026. március 27. napján érkezett vissza Budapestre, ez összesen 6 naptári nap és 5 munkanap. Mennyi napra számolható el napidíj? Mennyi összeg adható adómentesen? Ha a munkavállalónak az utazás előtt euróban napidíj kerül kifizetésre, akkor azt pontosan milyen árfolyammal, mennyi százalékban, és milyen határidőn belül kell elszámolnia?

Kérdés: Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?

Kérdés: A közszolgálati ügykezelő egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra (2025 decemberétől) táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Azt mondta, hogy akkor fog újra dolgozni, ha jobban lesz, azt azonban nem tudja előre, hogy mikor. A munkatárs egészségi állapotáról a munkáltató konkrét információkkal nem rendelkezik. A munkáltató általános tájékoztatást kizárólag akkor kapott és kap a mai napig a munkatársról, ha maga érdeklődik annak állapota felől, egyébként a munkatárs semmilyen tájékoztatást, információt önként nem szolgáltat(ott) a munkáltató felé. A táppénzes iratait időről időre valamelyik családtagja hozza be az önkormányzati hivatal illetékes munkatársának. Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő egyik napról a másikra – a munkáltató számára ismeretlen okból – hónapokig terjedő tartós táppénzre megy, és előre nem látható ideig távol marad? Jelen eset okán felmerül, hogy hasonló helyzetben mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező köztisztviselője a próbaidő lejártát követően, egyik napról a másikra, látszólag ok nélkül nem jelenik meg a munkahelyén, több hónapja tartósan távol van táppénzes állományban a munkáltató számára ismeretlen okból, úgy, hogy egészségi állapotáról a munkáltatót érdemben nem tájékoztatja (de időről időre háziorvos által kiállított táppénzes irattal igazolja távollétét), a munkába visszatérésének ideje bizonytalan, előre nem látható? Ilyen esetben milyen jogai és a munkáltatója felé fennálló kötelezettségei vannak a köztisztviselőnek? Meddig köteles a munkáltató a köztisztviselő jogviszonyát fenntartani úgy, hogy munkaköre ellátatlanul maradt a távolléte miatt, és az önkormányzati hivatal többi munkatársának leterheltsége olyan mértékű, hogy e távol lévő munkatárs tartós helyettesítése gyakorlatilag megoldhatatlan, a helyettesítő(k)re nehezedő többletfeladatok jelentős és túlzott mértékű terhet jelentenek, adott esetben a saját munkaköri feladataik ellátását veszélyeztetik, ellehetetlenítik? Amennyiben az önkormányzati hivatalnak nincs lehetősége újabb köztisztviselői státusz létrehozására és új köztisztviselő foglalkoztatására, úgy jelen esetben szakemberszükségletének biztosítása érdekében a munkáltató jogosult-e a hónapok óta táppénzen lévő köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére, hogy az adott ellátatlan munkakörbe jelen lévő köztisztviselőt alkalmazhasson? Milyen indokolással teheti ezt meg? Hasonló esetben – ide nem értve a várandósság miatt tartós táppénzen lévő munkatársat – tartós, több hónapig tartó táppénzes távollét ideje alatt megszüntethető-e a közszolgálati jogviszony jogszerűen? Ha igen, miképpen szükséges eljárnia a munkáltatónak? Hogyan bizonyosodhat meg róla a munkáltató, hogy a köztisztviselő nem visszaélésszerűen veszi igénybe a táppénzes állományt? Jogosult-e részletes tájékoztatást, felvilágosítást kérni adott esetben a táppénzes igazolást kiállító háziorvostól vagy más egészségügyi szolgáltatótól, ha a tartósan táppénzen lévő munkatárs részéről csak annyi információt kap, hogy „Nem tudok dolgozni menni, mert nem vagyok jól”?

Kérdés: A köztisztviselő közvetlenül a próbaidejének lejártát követően táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben időszakos táppénzként kommunikálta távollétét, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós távollét lett. Amennyiben az érintett jogviszonya nem szüntethető meg jogszerűen, és a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, milyen lehetőségei vannak arra, hogy szakemberszükségletét biztosítani tudja anélkül, hogy a hivatalra pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársakra pedig aránytalan munkaterhet róna? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a helyettesítendő munkakör jellegéből fakadóan nem tud helyettest kijelölni? Amennyiben a munkáltató a tartósan táppénzen lévő köztisztviselő helyettesítésére új státuszt hoz létre annak érdekében, hogy visszatéréséig a feladatai ne maradjanak ellátatlanok, hogyan alkalmazhat új köztisztviselőt helyettesítőként határozott időre, ha előre nem látható, mikor fog a táppénzes állományból visszatérni? Mit tehet a munkáltató, ha például egy köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő a tartósan több hónapja táppénzen távol lévő személy helyettesítésére kinevezésre kerül, majd ezt követően egy héten belül a helyettesített visszatér? Ebben az esetben hogyan és milyen indokolással szüntethető meg a helyettesítésre – határozott vagy határozatlan időre – felvett köztisztviselő jogviszonya? Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő fentebb részletezett magatartása ismétlődő jellegű, vagyis több hónap táppénzes állomány után visszatér egy rövid időre (pl. egy-két hétre), majd ismét táppénzre megy több hónapra, majd ismét visszatér? Tehát a feladatellátására tartósan számítani nem lehet.

Kérdés: A bérköltségek optimalizálása és a hatékonyabb munkaszervezés érdekében három- vagy négyhavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni. A cél, hogy a hétvégi munkavégzés a keret részévé váljon (szabadnapok hétközi kiadásával), ugyanakkor a nem önkormányzati (külsős) rendezvények esetén továbbra is fennmaradjon a túlóra-elszámolás lehetősége. A Kjt. hatálya alatti munkáltatónál milyen utasítás szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, mely tájékoztató kell? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a három- vagy négyhavi keretnek a mi esetünkben? Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, és jogszerűen közölni a munkaidő-beosztást, figyelemmel a hétvégi pótlékok és a pihenőnapok kiadásának szabályaira?

Kérdés: Amennyiben a kollégákat a munkáltató a munkaidőben, este 6 óra után elengedi egy kolléga céges búcsúztatójára, amit a munkáltató szervez a munkahelyen, az igazolt távollétnek, munkaidőnek, vagy munkaidő-kedvezménynek minősül?

Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott több telephellyel rendelkező intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Kinevezésében a munkavégzés helyeként az intézmény székhelye van feltüntetve. A munkáltató a kinevezéstől eltérő foglalkoztatáson túl milyen jogszerű munkáltatói intézkedéssel helyezheti át a közalkalmazottat véglegesen másik telephelyre ugyanazon helységen belül?

Kérdés: Miként célszerű feltüntetni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét? Intézményünknél a dolgozók gyermekfelügyelőként lakásotthonokban dolgoznak, mely lakásotthonok nagyobb szakmai egységekbe tömörülnek (ezek különböző városokban is vannak). Korábban a munkaszerződésben úgy tüntettük fel, hogy a munkavégzés helye például az I. számú szakmai egység, így az ehhez tartozó lakásotthonok munkavállalói munkáltatói utasítás nélkül dolgoztak a különböző otthonokban. A tavalyi évtől viszont a jogász javaslatára konkrétan a lakásotthont kellett megjelölnünk a szerződésben. Ez azonban azt jelenti, hogy a fenti esetben munkáltatói utasításra van szükség, hogy például a 7. számú lakásotthon dolgozója a 8. számúban helyettesítsen. Pedig ugyanahhoz a szakmai egységhez tartoznak.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi alapellátási intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó praxisjogos háziorvos helyettesítést vállalna az intézet egyik betöltetlen háziorvosi körzetében. A helyettesítés milyen módon történhet? Csak kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban – külön szerződéssel a helyettesítésre, plusz részmunkaidőben –, vagy vállalkozóként is végezheti a helyettesítést? Az érintett körzet ugyanabban az épületben van, mint a saját körzete.