Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott utasítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkakörtől eltérő feladat ellátása - utasításra vagy szerződés/kinevezés módosítással

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy éven belül 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Jelen esetben "átirányításról" lenne szó. Ha lejár a 44 beosztás szerinti munkanap, van-e lehetőség rá, hogy közös megegyezéssel az átirányítást a felek meghosszabbítsák, esetleg a veszélyhelyzet idejére?
Részlet a válaszból: […]jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat egyoldalú utasítás alapján a kinevezésében foglaltaktól eltérő munkakörben egy naptári éven belül 44 beosztás szerinti munkanapot már foglalkoztatta, semmi akadálya nincs annak, hogy ezen időtartam elteltével a felek közös megegyezéssel határozott időre - például a járványügyi veszélyhelyzet idejére vagy általuk meghatározott más időtartamra - meghosszabbítsák az eltérő munkakörben történő munkavégzés kötelezettségét. Megjegyzendő, a felek a kinevezésben foglalt munkakört akár határozatlan időre is módosíthatják. Az Mt. 53. §-a ugyanis a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3887

2. találat: Bérfizetés esedékessége utalásnál - az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet a válaszból: […]is kell érkeznie az összegnek a munkavállaló számlájára. Azt már a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy e határidőig pontosan mikor teljesít. Más a helyzet azonban, ha a munkaszerződés tartalmazza a bérfizetés napját. A törvényi bérfizetési határidőtől a felek a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára térhetnek el, azaz a határidő nem hosszabbítható meg [Mt. 165. §, 43. § (1) bek.]. Az Mt. szerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja (Mt. 58. §). Ebből fakadóan, a kérdés szerinti esetben akkor is közös megegyezésre van szükség a bérfizetési nap módosításához, ha az egyébként továbbra is a törvényi határidőn belül maradna. A törvény nem ad felmentést a határidő alól önmagában azért, mert a bérfizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3768
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Személygépkocsi vezetésére utasítás - ha nem munkaköri feladat

Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
Részlet a válaszból: […]munkakörrel. Például, a kérdésben szereplő pénztáros munkavállaló utasítható arra, hogy a bankból készpénzt hozzon el, de arra már nem, hogy a konyhásoknak segítsen a megvásárolt élelmiszert elhozni a piacról. Ugyanakkor a munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy a munkavállalót olyan feladatra kötelezze, ami nem része a munkakörének. Ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §). Ennek lényege az, hogy a munkáltató egyoldalú utasítással kötelezi a munkavállalót a szerződés (kinevezés) szerinti munkakörtől eltérő feladatra, amely évente nem haladhatja meg a 44 munkanapot. Ha tehát a munkavállaló munkaköre eredetileg nem pénztáros, de a munkáltató e munkakör ideiglenes helyettesítésére utasítja, az e munkakörrel összefüggően elvárhatja tőle az autóvezetést is.A fent kifejtetteknek a méltányosság elve állít korlátot. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató utasításával nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bek.]. A gépkocsivezetésre utasításnál ez akkor merülhet fel például, ha a munkavállalónak van ugyan jogosítványa, de évek óta nem vezetett, vagy még nagyon gyakorlatlan sofőr, aki ezért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3695

4. találat: Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszból: […]utasítást ad, fegyelmez, munkaidőt oszt be stb.). Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a két cég között van valamilyen erre irányuló megállapodás, így különösen a munkavállaló kirendeléséről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (Mt. 53. §). Ha emellett az eredeti munkáltató ellenszolgáltatásban részesül a másik cég részéről a munkaerő átengedéséért - de nem csak a foglalkoztatási költségek megtérítése tekintetében -, akkor az csak munkaerő-kölcsönzés keretében valósulhat meg (Mt. 214. §). Önmagában azonban álláspontunk szerint nem utal a másik céggel fennálló, közvetlen munkaviszonyra, ha a munkavállaló e másik szervezet számára is értékesít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3070

5. találat: Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Részlet a válaszból: […]dést ő l eltér ő foglalkoztatás lehet a megoldás (Mt. 53. §). A törvény ugyanis megengedi, hogy a munkáltató munkavállalóját naptári évenként 44 munkanapot (352 órát) nem meghaladóan más munkáltatónál foglalkoztassa (kirendelés). Ebben az esetben a két munkáltató megállapodik egymással abban, hogy ideiglenesen a munkavállaló a másik munkáltatónál végez munkát, ezért cserébe a szerz ő dés szerinti munkáltatónak megtéríthet ő k a foglalkoztatással járó költségek. Ha a " B " cégnél is tartósan van szükség a munkavállaló munkájára, és felette a " B " cég is munkáltatói jogkört kíván gyakorolni, akkor ez megoldható a több munkáltatóval fennálló munkaviszony létesítésével (Mt. 195. §). Ebben az atipikus munkaviszonyban a munkavállaló feladatait több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Azaz, a kérdés szerinti eladó egyszerre állna munkaviszonyban " A " és " B " céggel is, egy munkaszerz ő dés alapján. A két cégnek meg kell állapodnia abban, hogy a munkáltatói jogkört hogyan fogják megosztani egymás között. Például kiköthet ő , hogy bármelyik munkáltató jogosult utasítást adni, de csak úgy, hogy a munkavállaló a másik munkáltató által adott utasításokat is teljesíteni tudja. A munkaszerz ő désben kötelez ő en meg kell állapodni arról is, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Például egyez ő mértékben vagy a munkavállaló által teljesített munkaid ő arányában írható el ő a bérfizetési kötelezettség.Ettől függetlenül, a munkáltatók a munkavállaló bármely munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Tehát a munkavállaló akkor is bármelyik munkáltatójától követelheti elmaradt munkabérét, egyéb juttatását, szabadságát stb., ha a munkaszerződés alapján a bérfizetés vagy a szabadság kiadása csak az egyikük kötelezettsége. A két munkáltató egymás között rendezheti, hogy a "közös" munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3008

6. találat: Utasítás további feladatra - többletbér nélkül

Kérdés: Munkahelyemen folyamatos műszakban dolgozom 12 órában. CNC-marógépen egyedi gyártásban 10-15 darabos munkákat végzek, ezek átlagosan 5-15 percesek. Kötelezhetnek-e másik CNC-marógép kezelésére is úgy, hogy azért külön bért nem kapok?
Részlet a válaszból: […]hatáskörében dönti el, hogy a munkavállaló mely géppel dolgozzon. Annak sincs akadálya, hogy a munkavállaló több gép kezelésére kapjon utasítást. Mindazonáltal a munkavállaló a munkakörbe tartozó feladatok ellátására csak a szerződése szerinti mértékű munkaidőben köteles. Ha a munkáltató utasítása szerinti további feladat már csak a közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben látható el, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ennek megfelelően, külön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2947
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Munkaidőhiány a munkáltató által kiadott feladat teljesítéséhez

Kérdés: Kaptam egy feladatot a munkahelyemen a munkámmal kapcsolatban, de nem sikerült teljesítenem, mert nem fért bele a munkaidőmbe. Akkor nem ellenőrizték, de most utólag fegyelmit akarnak adni. Megtehetik?
Részlet a válaszból: […]§-ának (4) bekezdése szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége alapján Önnek indokolt lett volna tájékoztatnia a munkáltatóját: a feladat ellátása "nem fér bele" a beosztás szerinti munkaidejébe. Másrészt - tájékoztatás hiányában, vagy ha a munkáltató egyébként ragaszkodik a feladat ellátásához - Ön a beosztás szerinti munkaidején túl is köteles lett volna a kiadott feladat teljesítése miatt dolgozni. Mindez - külön, a rendkívüli munkaidőt elrendelő munkaadói utasítás nélkül is - a bírói gyakorlat által elismerten rendkívüli munkavégzésnek minősült volna.Ha a fenti követelményeknek nem felelt meg, a munkáltató szóban vagy írásban figyelmeztetheti Önt. Amennyiben a kérdése szerinti "fegyelmi" alatt nem munkáltatói figyelmeztetést, hanem egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását érti, ilyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2856

8. találat: Munkáltatói utasítás jogellenessége

Kérdés: A főnökünk kiadta, hogy menjünk el a népszavazásra, és azt is megmondta, hogyan szavazzunk. Azzal fenyegetett minket, hogy ha nem tesszük, akkor emiatt szankciót fog alkalmazni. A következő héten kikérdezte, hogy megtettük-e. Utasíthat minket erre egyáltalán, illetve alkalmazhat velünk szemben szankciókat?
Részlet a válaszból: […]utasítható a munkáltató által. A munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló ezen alapjoga gyakorlásának mikéntjét. Az Mt. is kiemeli, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete pedig egyáltalán nem ellenőrizhető [Mt. 11. § (1) bek.]. Ebből következően a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt sem állapíthat meg jogszerűen a munkavállalóval szemben. A törvény is egyértelműen rögzíti, hogy hátrányos jogkövetkezményt a kollektív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2799

9. találat: Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén [Mt. 143. § (1)-(3) bek.]. A bírói gyakorlat alapján, ha a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult (EBH2006. 1443). Egy újabb, idén született bírói döntés alapján azonban, ha a munkáltató kifejezett utasítást ad arra vonatkozóan, hogy kik jogosultak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, és a munkavállaló ennek ellenére (ezt az utasítást nem megtartva) végez beosztás szerinti munkaidején felül munkát, akkor az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2454

10. találat: Rendkívüli munkavégzés - nem a munkaszerződés alapján rendelhető el

Kérdés: Cégünknél néha szükség van arra, hogy túlórát is beiktassunk a heti munkarendbe. Lehetőségünk van arra, hogy a munkaszerződésben szerepeltessük: a munkavállaló kötelezi magát a cég érdekeinek megfelelően a túlóra vállalására?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját a munkájára vonatkozó utasítások szerint végezni [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pontok].A törvény a fentiekben ismertetett szabályokon keresztül biztosítja a munkáltatónak azt a lehetőséget, hogy a munkavállaló munkaidejét beossza, és szükség esetén munkáltatói utasításban rendkívüli munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2337