10 találat a megadott utasítás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jogviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató a közalkalmazottat egyoldalú utasítás alapján a kinevezésében foglaltaktól eltérő munkakörben egy naptári éven belül 44 beosztás szerinti munkanapot már foglalkoztatta, semmi akadálya nincs annak, hogy ezen időtartam elteltével a felek közös megegyezéssel határozott időre - például a járványügyi veszélyhelyzet idejére vagy általuk meghatározott más időtartamra - meghosszabbítsák az eltérő munkakörben történő munkavégzés kötelezettségét. Megjegyzendő, a felek a kinevezésben foglalt munkakört akár határozatlan időre is módosíthatják. Az Mt. 53. §-a ugyanis a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is kell érkeznie az összegnek a munkavállaló számlájára. Azt már a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy e határidőig pontosan mikor teljesít. Más a helyzet azonban, ha a munkaszerződés tartalmazza a bérfizetés napját. A törvényi bérfizetési határidőtől a felek a munkaszerződésben csak a munkavállaló javára térhetnek el, azaz a határidő nem hosszabbítható meg [Mt. 165. §, 43. § (1) bek.]. Az Mt. szerint a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja (Mt. 58. §). Ebből fakadóan, a kérdés szerinti esetben akkor is közös megegyezésre van szükség a bérfizetési nap módosításához, ha az egyébként továbbra is a törvényi határidőn belül maradna. A törvény nem ad felmentést a határidő alól önmagában azért, mert a bérfizetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkakörrel. Például, a kérdésben szereplő pénztáros munkavállaló utasítható arra, hogy a bankból készpénzt hozzon el, de arra már nem, hogy a konyhásoknak segítsen a megvásárolt élelmiszert elhozni a piacról. Ugyanakkor a munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy a munkavállalót olyan feladatra kötelezze, ami nem része a munkakörének. Ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §). Ennek lényege az, hogy a munkáltató egyoldalú utasítással kötelezi a munkavállalót a szerződés (kinevezés) szerinti munkakörtől eltérő feladatra, amely évente nem haladhatja meg a 44 munkanapot. Ha tehát a munkavállaló munkaköre eredetileg nem pénztáros, de a munkáltató e munkakör ideiglenes helyettesítésére utasítja, az e munkakörrel összefüggően elvárhatja tőle az autóvezetést is.A fent kifejtetteknek a méltányosság elve állít korlátot. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató utasításával nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet [Mt. 6. § (3) bek.]. A gépkocsivezetésre utasításnál ez akkor merülhet fel például, ha a munkavállalónak van ugyan jogosítványa, de évek óta nem vezetett, vagy még nagyon gyakorlatlan sofőr, aki ezért[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utasítást ad, fegyelmez, munkaidőt oszt be stb.). Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a két cég között van valamilyen erre irányuló megállapodás, így különösen a munkavállaló kirendeléséről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (Mt. 53. §). Ha emellett az eredeti munkáltató ellenszolgáltatásban részesül a másik cég részéről a munkaerő átengedéséért - de nem csak a foglalkoztatási költségek megtérítése tekintetében -, akkor az csak munkaerő-kölcsönzés keretében valósulhat meg (Mt. 214. §). Önmagában azonban álláspontunk szerint nem utal a másik céggel fennálló, közvetlen munkaviszonyra, ha a munkavállaló e másik szervezet számára is értékesít,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]dést ő l eltér ő foglalkoztatás lehet a megoldás (Mt. 53. §). A törvény ugyanis megengedi, hogy a munkáltató munkavállalóját naptári évenként 44 munkanapot (352 órát) nem meghaladóan más munkáltatónál foglalkoztassa (kirendelés). Ebben az esetben a két munkáltató megállapodik egymással abban, hogy ideiglenesen a munkavállaló a másik munkáltatónál végez munkát, ezért cserébe a szerz ő dés szerinti munkáltatónak megtéríthet ő k a foglalkoztatással járó költségek. Ha a " B " cégnél is tartósan van szükség a munkavállaló munkájára, és felette a " B " cég is munkáltatói jogkört kíván gyakorolni, akkor ez megoldható a több munkáltatóval fennálló munkaviszony létesítésével (Mt. 195. §). Ebben az atipikus munkaviszonyban a munkavállaló feladatait több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Azaz, a kérdés szerinti eladó egyszerre állna munkaviszonyban " A " és " B " céggel is, egy munkaszerz ő dés alapján. A két cégnek meg kell állapodnia abban, hogy a munkáltatói jogkört hogyan fogják megosztani egymás között. Például kiköthet ő , hogy bármelyik munkáltató jogosult utasítást adni, de csak úgy, hogy a munkavállaló a másik munkáltató által adott utasításokat is teljesíteni tudja. A munkaszerz ő désben kötelez ő en meg kell állapodni arról is, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Például egyez ő mértékben vagy a munkavállaló által teljesített munkaid ő arányában írható el ő a bérfizetési kötelezettség.Ettől függetlenül, a munkáltatók a munkavállaló bármely munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Tehát a munkavállaló akkor is bármelyik munkáltatójától követelheti elmaradt munkabérét, egyéb juttatását, szabadságát stb., ha a munkaszerződés alapján a bérfizetés vagy a szabadság kiadása csak az egyikük kötelezettsége. A két munkáltató egymás között rendezheti, hogy a "közös" munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatáskörében dönti el, hogy a munkavállaló mely géppel dolgozzon. Annak sincs akadálya, hogy a munkavállaló több gép kezelésére kapjon utasítást. Mindazonáltal a munkavállaló a munkakörbe tartozó feladatok ellátására csak a szerződése szerinti mértékű munkaidőben köteles. Ha a munkáltató utasítása szerinti további feladat már csak a közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben látható el, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ennek megfelelően, külön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (4) bekezdése szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége alapján Önnek indokolt lett volna tájékoztatnia a munkáltatóját: a feladat ellátása "nem fér bele" a beosztás szerinti munkaidejébe. Másrészt - tájékoztatás hiányában, vagy ha a munkáltató egyébként ragaszkodik a feladat ellátásához - Ön a beosztás szerinti munkaidején túl is köteles lett volna a kiadott feladat teljesítése miatt dolgozni. Mindez - külön, a rendkívüli munkaidőt elrendelő munkaadói utasítás nélkül is - a bírói gyakorlat által elismerten rendkívüli munkavégzésnek minősült volna.Ha a fenti követelményeknek nem felelt meg, a munkáltató szóban vagy írásban figyelmeztetheti Önt. Amennyiben a kérdése szerinti "fegyelmi" alatt nem munkáltatói figyelmeztetést, hanem egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását érti, ilyen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]utasítható a munkáltató által. A munkáltató nem ellenőrizheti a munkavállaló ezen alapjoga gyakorlásának mikéntjét. Az Mt. is kiemeli, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete pedig egyáltalán nem ellenőrizhető [Mt. 11. § (1) bek.]. Ebből következően a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt sem állapíthat meg jogszerűen a munkavállalóval szemben. A törvény is egyértelműen rögzíti, hogy hátrányos jogkövetkezményt a kollektív[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén [Mt. 143. § (1)-(3) bek.]. A bírói gyakorlat alapján, ha a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult (EBH2006. 1443). Egy újabb, idén született bírói döntés alapján azonban, ha a munkáltató kifejezett utasítást ad arra vonatkozóan, hogy kik jogosultak a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, és a munkavállaló ennek ellenére (ezt az utasítást nem megtartva) végez beosztás szerinti munkaidején felül munkát, akkor az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját a munkájára vonatkozó utasítások szerint végezni [Mt. 52. § (1) bek. a)-c) pontok].A törvény a fentiekben ismertetett szabályokon keresztül biztosítja a munkáltatónak azt a lehetőséget, hogy a munkavállaló munkaidejét beossza, és szükség esetén munkáltatói utasításban rendkívüli munkaidőben[…] részlet vége a válaszból.