80 cikk rendezése:
1. cikk / 80 Munkaidő-kedvezmény egyetemi vizsgára
Kérdés: A munkavállaló egyetemen tanul, most az államvizsgához szeretne igénybe venni szabadságot. Kötelesek vagyunk kiadni a részére? Ha igen, ez fizetett vagy fizetés nélküli? Nincs tanulmányi szerződése a munkáltatóval.
2. cikk / 80 Tanulmányi szerződés – kizárt a közfoglalkoztatásban
Kérdés: Közfoglalkoztatásban állóval köthet-e tanulmányi szerződést a munkáltató? A képzés, tanfolyam három-négy hónapos. Mi a helyzet akkor, ha a tanfolyam végzése alatt megszűnik a jogviszony a határozott idő lejárta miatt, és a következő naptól új közfoglalkoztatotti jogviszony indul?
3. cikk / 80 Munkáltató által előírt végzettség megszerzése
Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
4. cikk / 80 Tanulmányi szerződés – nem köthető jogszabályban előírt képzésre
Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?
5. cikk / 80 Tanulmányi szerződés – kötelező képzés esetén
Kérdés: Ha a munkavállalót nem a munkáltató, hanem jogszabály kötelezi valamilyen képzés, továbbképzés elvégzésére, ebben az esetben kell-e tanulmányi szerződést kötni?
6. cikk / 80 Képzés elvégzésére kötelezés
Kérdés: Mi alapján kötelezheti a munkáltató a munkavállalót valamilyen képzés elvégzésére? Ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóját a képzés elvégzésére, szükséges-e ilyen esetben megállapodást kötni, vagy elegendő-e önmagában, ha a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal kötelezi a munkavállalót a képzésben részvételre? Ebben az esetben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mi alapján mentesül a munkavállaló a képzésben való időre?
7. cikk / 80 Tanulmányi szerződés megszüntetése
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló tanulmányi szerződést kötött egymással. A munkáltató 2 félévre vonatkozóan teljesítette a fizetési kötelezettségét, azonban ezt követően a munkavállaló már inkább saját költségén finanszírozta meg a képzést, úgy döntött, hogy nem kér számlát a munkáltató nevére, és nem is akarja, hogy a munkáltató a továbbiakban finanszírozza. A felek milyen módon szüntethetik meg a szerződést a munkaviszony érintése nélkül? Van lehetőség arra, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg? Ebben az esetben megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló nem kell, hogy visszafizesse a kifizetett támogatást?
8. cikk / 80 Bér-visszakövetelés tanulmányi szerződés megszegése esetén
Kérdés: Társaságunk tanulmányi szerződést kötött egyik munkatársunkkal kétéves tanfolyamra, ami után bizonyos ideig nem mondhat fel a munkavállaló. Ez utóbbi kötelezettségét azonban megszegte, és a letöltendő idő felénél távozott. A szerződés azt is tartalmazza, hogy ha a munkavállaló megszünteti a jogviszonyát, akkor köteles időarányosan megtéríteni a képzés költségeit. A képzés költségei között szerepel a képzési napokra járó díjazás (távolléti díj) is. A képzés okán kifizetett bért a visszakövetelésnél bruttó bérrel kell számolni? Véleményem szerint, mivel ez egy kártérítés, a bruttó bért kell kiszámolni, és azt lehet visszakövetelni.
9. cikk / 80 Képzésben való részvétel munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk – hallgatólagos jóváhagyásunkkal – szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?
10. cikk / 80 Vasárnapra eső pihenőnap és a tanulmányi távollét
Kérdés: A munkavállaló és a munkáltató tanulmányi szerződést kötnek. A tanulmányi szerződéssel érintett képzés tanórái mindig vasárnap kerülnek megtartásra. A munkáltató a képzés idejére mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkavállaló részére erre az időre távolléti díjat fizet. Az érintett munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Jól gondoljuk, hogy fenti esetben a munkáltatót nem terheli az Mt. 106. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettség, mely szerint a munkavállaló számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani?
