Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Személyi illetmény sorsa - a jogosultság kérdései

Kérdés: GYED-ről visszatérő jegyzőnk a gyermek születése előtt személyi illetményben részesült. Miután szabadságát kivéve visszatér dolgozni (márciusban), szeretné, ha személyi illetménye megemelésre kerülne. (Szerintünk nem lehet azonnali személyiilletmény-emelés, esetleg a következő évtől teljesítményértékelés/minősítés alapján, vagy a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése figyelembevételével 45-60 nap elteltével.) Mikor van erre legkorábban lehetőség? Kérése esetén kivehető-e a személyi illetményből a Kttv. 255. §-a szerinti illetménybe? Mikortól? Ez esetben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján mikortól téríthető el? Esetében a személyi illetmény vagy a besorolási illetmény esetén alkalmazható-e a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]meghatározott, besorolás szerinti illetményt kell megállapítani. Számára újra személyi illetményt legkorábban akkor lehet megállapítani, ha az alátámasztható a kivételes szintű minősítéssel, ennek hiányában kivételes szintű teljesítményértékeléssel.A Kttv. 133. §-a (10) bekezdésének b) pontja előírja, hogy az alapilletmény (3)-(5) bekezdés szerinti megemelésére a tárgyévet megelőző év minősítése, teljesítményértékelése hiányában - a (11) bekezdésben foglaltak szerinti teljesítményértékelés alapján - is lehetőség van a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követően, ha a köztisztviselő a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel és érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel rendelkezett. A hivatkozott Kttv. 133. §-ának (11) bekezdése szerint az alapilletmény (10) bekezdés szerinti megemelésére a köztisztviselő soron kívüli, a gyermek gondozása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság leteltét követő legalább 45, legfeljebb 60 napon belüli teljesítményértékelésének elvégzése esetén van lehetőség.Figyelemmel arra, hogy a személyi illetményre csak a kiváló munkavégzésű köztisztviselők jogosultak, míg a pozitív irányú alapilletmény-eltérítésnél nincs ilyen szigorú előírás, de ott is fontos a jó teljesítmény, megítélésünk szerint az a tény, hogy a köztisztviselő részére a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően személyi illetmény volt megállapítva, értelmezhető úgy, hogy a jegyző a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően emelt összegű alapilletménnyel rendelkezett. Amennyiben a másik feltétel is fennáll, mely szerint a köztisztviselő a fizetés nélküli szabadságot közvetlenül megelőzően érvényes minősítéssel, teljesítményértékeléssel is rendelkezett, a Kttv. 255. §-a alapján megállapított besorolás szerinti illetménye a Kttv. 133. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4092

2. találat: Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a távollét megszűnését követően a munkáltatónak kötelező ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Ez a bérrendezés az első lépés a visszavételnél, akkor is, ha valamilyen okból a tényleges további foglalkoztatásra nem kerül sor.Ha a távollét tartama alatt megszűnt a munkavállalót foglalkoztató telephely, az a munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás indokául szolgálhat [Mt. 66. § (2) bek.]. Ebben az esetben a munkavállalót végkielégítés is megilletheti (Mt. 77. §). Az indokolásban érdemes hivatkozni arra is, hogy a munkáltató felajánlotta a munkaszerződés módosítását a munkahely vonatkozásában, ám azt a munkavállaló elutasította. Természetesen felajánlható a közös megegyezés is. Ebben az esetben a megszüntetés valamennyi feltételéről szabadon állapodhatnak meg (pl. azonnali hatállyal szűnik meg a jogviszony, vagy egy ideig még fennáll,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4049

3. találat: Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszból: […]családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Kttv. 102. § (3) bek.].A fent ismertetett szabályok alapján lehet megállapítani, hány munkanap pótszabadságra jogosult a jegyző. Amíg egy gyermeke volt, addig két munkanap pótszabadság járt neki, az első gyermek születésének az évében először. A második gyermek születésének évétől, tehát 2018. évtől kezdve a jegyző négy munkanap pótszabadságra vált jogosulttá. Ha pedig az egyik gyermek a Kttv. értelmében fogyatékos gyermeknek minősül, akkor ez két munkanappal emeli meg a pótszabadság mértékét az érintett gyermek születésének az évétől. A jegyző a részére járó szabadságra a gyermekek születésével, illetve gondozásával kapcsolatos távolléte miatt időarányosan válik jogosulttá, figyelemmel arra, hogy a szabadság - általános szabály szerint - a munkában töltött idő alapján jár [Kttv. 100. § (1) bek.]. Szabadság jár azonban - egyebek mellett - a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időtartamára is [Kttv. 100. § (2) bek.].A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság kétféle lehet: a jegyző a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Másrészt a tartósan beteg, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4031

4. találat: Szabadságmegváltás - az irányadó Mt.-rendelkezés

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
Részlet a válaszból: […]kérdésben szereplő is - könnyen elképzelhető, hogy olyan időszakokra is szükségessé válik a szabadság megváltása, amelyek a korábbi Mt. hatálya alá esnek. Ilyenkor okszerűen merül fel a kérdés: ezekre az időszakokra melyik törvény szabályai szerint köteles a munkáltató kiszámolni a szabadságmegváltás összegét: a korábbi vagy a hatályos Mt.-t vegye alapul?Ebben a kérdésben az Mth. rendelkezései adnak eligazítást. Az Mth. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében az Mt. rendelkezéseit általános szabály szerint a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a 2012. július 1-je előtt keletkezett munkaviszonyok esetén is az Mt. rendelkezései lesznek irányadóak. Mindezek alapján a hatályos Mt. szabályait kell alkalmazni a kérdésben említett esetben is, függetlenül attól, hogy a korábbi Mt. bizonyos távollétek időszakát (pl. a gyermek gondozása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3845

5. találat: Fizetett szabadság - két fizetés nélküli szabadság között

Kérdés: Egyik kolléganőnk kétéves gyermekével otthon van fizetés nélküli szabadságon. Jelezte felénk, hogy újra terhes lett, és a második gyermeke megszületése előtt rövid időre visszajönne dolgozni, noha kétségeit fejezte ki, hogy egészségileg bírni fogja-e. Mindenesetre kérte, hogy január közepétől adjuk ki a fizetett szabadságait. Van-e ennek akadálya, tekintettel arra, hogy esetleg egyáltalán nem fog ténylegesen dolgozni az újabb szülési szabadsága előtt?
Részlet a válaszból: […]133. § (2) bek.]. Tehát, a munkavállaló bármikor dönthet úgy, hogy a fizetés nélküli szabadságot még a gyermeke hároméves kora előtt megszakítja, és visszatér a munkába. Ennek első lépése valóban az, hogy a korábbi évekre járó, de eddig ki nem adott szabadságait igénybe veszi, amelyre a visszatérését követő 60 napon belül kell sort keríteni [Mt. 123. § (3) bek.]. Akkor is így kell eljárni, ha várhatóan a munkavállaló a fizetett szabadság igénybevétele után újra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, keresőképtelenség vagy egy másik fizetés nélküli szabadság jogcímén.A kérdés szerint a munkavállaló úgy jelenti be a visszatérési szándékát, hogy már várandós a második gyermekével, és előre jelzi, elképzelhető, ténylegesen nem fog tudni dolgozni, egészségügyi okokból. Fontos, hogy a fizetett szabadságot kiadni csak akkor lehet, ha a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3831

6. találat: Szabadságra való jogosultság és a kiadás - ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszból: […]születésének évétől: erre a pótszabadságra tehát 2018-tól jogosult [Mt. 118. § (1) bek. b) pont]. Mindezek alapján a munkavállalónak 2018-ban összesen 27 munkanap szabadság járt. 2019-ben a 27 munkanap időarányos része, számításaink szerint kb. hét munkanap szabadság járt részére.A kérdés megemlíti, hogy a 45 napos felmondási idő - amelynek hossza az Mt. 69. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállaló ötéves munkaviszonyára tekintettel helyesen került meghatározásra - 2019. október 26-án kezdődött, és december 9-én járt le. Ezzel összefüggésben úgy tűnik, a felmondási idő lejártának - és egyúttal a munkaviszony megszűnésének - az időpontja tévesen került meghatározásra. Ha ugyanis a 45 napos felmondási idő október 26-án, a kiadott szabadság lejártát követő napon vette kezdetét, mivel azt naptári napban (és nem munkanapokban) kell számítani, az már november 29-én lejárt. Így valójában ez az időpont a munkaviszony utolsó napja is. Ebből következően szinte bizonyos, hogy a december 9-ig járó munkanapokra számfejtett járandóság (amelynek összegét értelemszerűen nem tudjuk ellenőrizni) nem helyesen került meghatározásra, hiszen a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjat csak november 29-ig kellett volna fizetniük. A távolléti díj számítására irányadó rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy ezen időszakra azt miképpen kell kiszámítani. Adatok hiányában pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mennyi is lenne az irányadó távolléti díj. Érdemes megjegyezni, hogy havibér esetén a távolléti díj "alapbérrészének" meghatározásakor a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek., 148. § (1) bek. a) pont, 149. § (1) bek.].Ha a munkáltató a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre távolléti díj jár. Egyfelől távolléti díj jár a kötelező felmentési időre is, másfelől a munkáltató egyoldalú döntése alapján történő munkavégzés alóli mentesítés idejére is. Amint azt fentebb írtuk, ha a munkavállaló e jogcímeken mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezen időszakok is jogszerző időnek számítanak a szabadságra való jogosultság szempontjából, azaz növelik a 2019-re járó szabadság tartamát. Mivel a felmondási idő felére nem lettek volna kötelesek mentesíteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha maradt még ki nem adott szabadság, azt a felmondási idő kötelező felmentési idővel nem érintett részében is kiadhatták volna. A kérdés szerint 2018. és 2019. évben 22 + 2 + 5, azaz összesen 29 munkanap szabadság került kiadásra. Úgy tűnik, hogy a 2018-ra járó 27 és a 2019-re járó hét (azaz összesen 34) munkanapból öt munkanap kiadására nem került sor a munkaviszony megszűnéséig. Megjegyzendő, a felmondási idő nem hosszabbítható meg a kiadott vagy kiadandó szabadsággal. Így, ha a munkaviszony megszűnésének időpontjában volt olyan szabadságrész, amit ezt megelőzően nem adtak ki, azt Önök kötelesek pénzben megváltani (Mt. 125. §).A kérdésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3782

7. találat: Visszatérés a munkába - a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszból: […]hatvan napon belül [Mt. 123. § (3) bek.]. Természetesen, ha időközben megszűnik a jogosultság, akkor csak az addig terjedő időre (időarányosan) kell megadni a szabadságot. A pótszabadságra való jogosultság igazolására fel lehet hívni a munkavállalót, nem kötelező igényét csupán egy nyilatkozat alapján elfogadni. Az Mt. szerint a pótszabadság a munkavállalónak a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után jár a 16. életévig [Mt. 294. § (1) bek. c) pont, 118. § (1)-(3) bek.].A családtámogatási szabályok szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) pont]. E tekintetben szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3762

8. találat: Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszból: […]helyzetben. Nem kizárt viszont az sem, hogy a felek megegyezzenek abban, hogy a munkavállaló a jövőben szintén fizetés nélküli szabadságot kapjon, noha ez értelemszerűen ugyancsak a munkáltató mérlegelésétől függ.A végkielégítés számításánál az Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §), valamintb) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladótartamát [Mt. 77. § (2) bek.].Az Mt. fentebb idézett szabálya valóban nem említi privilegizált esetként a 130. §-a alapján járó fizetés nélküli szabadságot, ezért álláspontunk szerint a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a gyermek hároméves kora utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni. A felmondási idő számításánál ugyanakkor az Mt. kifejezetten utal a 128. és 130. §-ra is [Mt. 65. § (3) bek. c) pont], ezért a fizetés nélküli szabadságnak nem csupán a gyermek hároméves, hanem tízéves koráig terjedő időszakát is tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a munkavállaló számára a gyermek tizedik életéve betöltéséig gyermekgondozási segélyt, illetve gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak, illetve folyósítottak ez idő alatt.A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges azt megítélni, hogy a munkáltatónak van-e jogszerű lehetősége arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a vázolt helyzetben megszüntesse. Az bizonyosan állítható, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, bár ehhez konszenzus szükséges [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásnak nagy valószínűséggel nem állnak fel az alkalmazási feltételei, a munkáltatói felmondás tekintetében pedig azért nem lehetséges állást foglalni, mert bár feltételezhető, hogy a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3731

9. találat: Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után - az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszból: […]átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó (Mt. 59. §). Mint olvasható, a bérkorrekciót a távollét megszűnését követően, nyomban el kell végezni - ajánlatot téve a béremelésre. Nem helyes tehát az a gyakorlat, hogy a munkáltató először kiadja a távollét ideje alatt felhalmozódott fizetett szabadságot (még a távollét előtti utolsó bérrel számolva), és csak ez után tesz ajánlatot a béremelésre a munkavállalójának az időközbeni bérfejlesztésekre tekintettel. Így már a szabadság idejére járó távolléti díjat is a magasabb, megemelt bérrel kell kiszámítani. Ha a távollét azért ér véget, mert a munkaviszony megszűnik (megszüntetik),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3670

10. találat: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megítélése a felmondási idő számítása során

Kérdés: Amikor a felmondási időt számoljuk, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is bele kell számítani a munkaviszony hosszába?
Részlet a válaszból: […]irányadó szabályozásra [Mt. 77. § (2) bek. a) pont]. E rendelkezések értelmében a végkielégítésnél - és ebből következően a felmondási idő számításánál is - általános szabály szerint ugyan nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám ez alól kivétel - egyebek mellett - a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3643
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést