Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. - 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. - 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. - 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
Részlet a válaszából: […] A megadott adatok alapján az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése szerint "az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak (...) pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Személyi illetmény sorsa - a jogosultság kérdései

Kérdés: GYED-ről visszatérő jegyzőnk a gyermek születése előtt személyi illetményben részesült. Miután szabadságát kivéve visszatér dolgozni (márciusban), szeretné, ha személyi illetménye megemelésre kerülne. (Szerintünk nem lehet azonnali személyiilletmény-emelés, esetleg a következő évtől teljesítményértékelés/minősítés alapján, vagy a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése figyelembevételével 45-60 nap elteltével.) Mikor van erre legkorábban lehetőség? Kérése esetén kivehető-e a személyi illetményből a Kttv. 255. §-a szerinti illetménybe? Mikortól? Ez esetben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján mikortól téríthető el? Esetében a személyi illetmény vagy a besorolási illetmény esetén alkalmazható-e a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a jegyző részére a polgármester - a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult. A Kttv. 246. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [133. § (2) bek.]. A munkavállaló visszatérésre (a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Jegyző szabadsága két év gyermekgondozást követően

Kérdés: Hivatalunk jegyzője 2018. szeptember 18-án szült. A két év lejárta után jelezte, hogy 2020. szeptember 19-től újra munkába állna, de igénybe venné a távollét idejére járó szabadságát. Két gyermeke van, közülük az egyik tartósan beteg. Hány nap szabadságra jogosult?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt meg kell vizsgálni, hány munkanap szabadságra jogosult a jegyző, másrészt, hogy esetében mely - a munkából kiesett - időtartamok minősülnek szabadságra jogosító időtartamnak. A Kttv. alapján a jegyző alap- és pótszabadságra jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságmegváltás - az irányadó Mt.-rendelkezés

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A szabadság természetben történő kiadásának kötelezettsége alól az Mt. csupán egyetlen kivételt ismer: ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Fizetett szabadság - két fizetés nélküli szabadság között

Kérdés: Egyik kolléganőnk kétéves gyermekével otthon van fizetés nélküli szabadságon. Jelezte felénk, hogy újra terhes lett, és a második gyermeke megszületése előtt rövid időre visszajönne dolgozni, noha kétségeit fejezte ki, hogy egészségileg bírni fogja-e. Mindenesetre kérte, hogy január közepétől adjuk ki a fizetett szabadságait. Van-e ennek akadálya, tekintettel arra, hogy esetleg egyáltalán nem fog ténylegesen dolgozni az újabb szülési szabadsága előtt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás - ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Visszatérés a munkába - a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződést csak akkor kötelező módosítani, ha az általános napi munkaidő felére, azaz napi négyórás részmunkaidőre kéri a szülő csökkenteni a munkaidőt, ekkor is a gyermeke hároméves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (Mt. 130. §). Ha a munkavállaló részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után - az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli távollétről visszatérő munkavállaló alapbérének korrekciója kapcsán a szabály az alábbi: a munkáltató az Mt. 127-132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
1
2
3