Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

61 találat a megadott vezető állású munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4118

2. találat: Vezető állású munkavállaló - a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Kérdés: A vezető állású munkavállalónk munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondtuk. Ebbe nem törődött bele, keresetet indított a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt. Keresetében vagylagosan kéri megállapítani az Mt. 82. §-ában foglalt jogkövetkezményeket, illetve az Mt. 209. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben a jogellenes megszüntetés iránti keresete megáll a bíróság előtt, jogosult-e a választása szerinti, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alapján, tizenkét havi távolléti díj megfizetését kérni? Arra hivatkozik, hogy amennyiben ő szüntette volna meg jogellenesen a munkaviszonyát, ez lenne a szankció, ezért ennek az összegnek - legalábbis vagylagos - követelése a részéről azért indokolt, mert ezáltal kerül egyenlő pozícióba a munkáltató és a munkavállaló.
Részlet a válaszból: […]határozatában ugyanis kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható. Az Mt. erre a lehetőségre egyrészt egyáltalán nem utal, másrészt a rendelkezés alkalmazása még analógia alapján sem merülhet fel, hiszen ez utóbbira csak abban az esetben lenne lehetőség, ha joghézag áthidalása lenne szükséges. Mivel az Mt. egyértelműen szabályozza a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit az Mt. 82. és 83. §-ában, és azok a vezető állású munkavállalókra is általános szabályként irányadóak, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alkalmazásának e körben nincs helye. Amunkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló választási lehetősége csupán abban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4052

3. találat: Vezető állású munkavállaló - és a munkakörét nem érintő vállalkozói tevékenység

Kérdés: Integrált kulturális intézményként működünk. A Módtv. alapján munkaviszony keretében tudjuk felvenni az igazgatóhelyettest. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint az intézmény vezetője és annak helyettese vezető állású munkavállaló. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem a munkaköréhez tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet folytathat-e a munkája mellett? Ha igen, akkor hogyan kell ezt a munkaszerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszból: […]fenn a munkaviszonyának fennállása alatt - akár kapcsolódik a munkaköréhez, akár nem. E szabálytól a felek az igazgatóhelyettes munkaszerződésében azonban eltérhetnek. A vezető állású munkavállaló munkaszerződése ugyanis a törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Eszerint a munkáltató és a vezető állású munkavállaló a munkaszerződésben - eltérően az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől - rögzíthetik, hogy a jogszabályi tilalom rá nem vonatkozik. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató akár egyoldalúan, esetről esetre, vagy általában véve is feljogosítsa őt a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vagy meghatározott egyéni vállalkozói tevékenységre. Ha a felek úgy döntenek, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3999

4. találat: Vezető munkaideje - a jogviszonyváltás után

Kérdés: A Módtv. 4. §-a szerint a közalkalmazott és a munkáltató a munkaviszony keretei között történő további foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést 2020. október 31-éig köti meg. Az Mt. 209. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a vezető munkarendje kötetlen. A munkaszerződésben meghatározhatunk munkaidőkeretben való foglalkoztatást is, vagy csak kötetlen munkaidőt? Ha eltérünk a rendelkezésektől, akkor kell-e a munkaszerződésben rögzíteni? Ha igen, akkor hogyan?
Részlet a válaszból: […]eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Így a vezető és a munkáltató megállapodhatnak abban is, hogy a vezető munkarendje ettől eltérően nem kötetlen, hanem kötött, azaz munkaidejét a munkáltató osztja be. A munkaszerződésben a kötetlen munkarend törvényi szabályának kizárása érdekében elegendő erre utalni (pl. akként, hogy a felek megállapodnak, a munkavállaló munkarendje kötött, a munkavállaló munkaidejét a munkáltató jogosult beosztani). Noha nincs akadálya annak sem, hogy a felek a munkaszerződésben rögzítsék: a munkáltató a vezető esetében munkaidőkeretet alkalmaz, ezt mégsem javasolt munkaszerződésbe foglalni. Ennek magyarázata: a munkáltató a munkaszerződésbe foglalt megállapodás nélkül egyoldalúan is elrendelhet munkaidőkeretet, amellyel egyenlőtlenül oszthatja be a munkavállaló munkaidejét [Mt. 93. § (1) bek., 96. § (1) bek.]. Ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3997

5. találat: Vezető állású munkavállaló szabadságának megválthatósága

Kérdés: Vezető állású munkavállalónknak felmondunk. A felmondás előkészítése során kiderült, hogy a szabadság-nyilvántartás szerint jelentős mennyiségű szabadsága halmozódott fel. Meg kell neki ezt váltanunk annak ellenére, hogy kötetlen volt a munkaideje?
Részlet a válaszból: […]megfelelően - amint azt helyesen is tették - a szabadságát is nyilván kell tartani [Mt. 134. § (1) bek. c) pont].Önmagában az, hogy a vezető munkarendje kötetlen, és ennélfogva maga jogosult beosztani a munkaidejét, és a gyakorlatban általában nagy önállóságot élvez annak meghatározása tekintetében is, hogy mikor veszi igénybe a szabadságát, még nem jelenti azt, hogy amennyiben a szabadság egy részének kiadására nem került sor, a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor ne kelljen azzal elszámolni. A vezető tekintetében is irányadó ugyanis az Mt. azon rendelkezése, amelynek értelmében a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Mivel a kérdésben említett nyilvántartást Önök mint munkáltató vezették, az egyértelműen tanúsítja, hogy hány munkanap szabadság kiadására nem került sor a munkaviszony fennállása során. A munkáltató a vezető esetében is köteles azt ellenőrizni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3974

6. találat: Több ügyvezetői munkakör ellátása

Kérdés: A munkavállaló kizárólag "A" Kft.-vel áll munkaviszonyban. A munkavállaló munkaköri feladataként kiköthető, hogy lássa el egy olyan társaság ("B" Kft.) ügyvezetését vezető tisztségviselőként, amellyel nem áll munkaviszonyban? (Amennyiben igen, a munkavállaló a "B" Kft.-nél munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, holott munkaviszonya nem áll fenn a "B" Kft.-vel?)
Részlet a válaszból: […]42. § (2) bek.].A munkaviszony logikája szerint a foglalkoztatási, illetve a rendelkezésre állási/munkavégzési kötelezettség a munkáltatót és a munkavállalót egymással szemben illeti meg; ez alól csak szűk kivételek vannak (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés), ahol egy harmadik fél is belép ezen kötelezettségek teljesítésébe. Ezek hiányában a munkaviszonya alapján a munkavállaló a szerződése szerinti munkáltató felé tartozik teljesítéssel. Így a kérdés szerinti esetben álláspontunk szerint az "A" Kft. ügyvezetője nem láthatja el a "B" Kft. ügyvezetését. Ez egyébként a Ptk. hivatkozott szabályából is következik, mivel a "B" Kft. és az ügyvezető között sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony nem állna fenn.Megoldást jelenthet, ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3965

7. találat: Vezetői versenytilalmi megállapodás - nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszból: […]mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)-(2) bek.].A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől általában eltérhet, a törvény kifejezetten felsorolja azokat a szabályokat, amelyektől az eltérés tiltott [Mt. 209. § (1)-(2) bek.]. Ezek között nem szerepel a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezés, így a törvényi szabályok szerint azoktól a felek közötti munkaszerződés - illetve az Mt. 43. §-ának (3) bekezdése alapján egyéb megállapodás - eltérhet. A Kúria egy eseti döntésében - összhangban a törvénytől való eltéréssel kapcsolatos korábbi döntésekkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3726

8. találat: Vezetői túlóradíjra való jogosultság - a munkarendtől függően

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?
Részlet a válaszból: […]a kötetlen munkarend esetén nem alkalmazandók [Mt. 96. § (3) bek.]. Ezért nem a vezetői státusz miatt nem kapnak díjazást a rendkívüli munkaidőre, hanem amiatt, hogy kötetlen munkarendűek. Ebből persze az is következik, hogy egy kötött munkarendű vezetőnek külön nyilván kell tartani és el kell számolni a rendkívüli munkaidőt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény szerint ugyan a vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendű, de ettől a felek eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. A rendkívüli munkaidő teljesítése a bírói gyakorlat alapján akkor is megalapozza a munkavállaló díjazás iránti igényét, ha azt a munkáltató formálisan nem rendelte el, csak utólag tudomásul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3703

9. találat: Ügyvezetőnek járó szabadság megváltása

Kérdés: Cégünk korlátolt felelősségű társaság formában működik. Az ügyvezető megbízatásának lejártakor mennyi időre járó le nem töltött szabadsága váltható meg pénzben, abban az esetben, ha az ügyvezető szabadságának nyilvántartása naprakészen vezetett?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkaviszonya ér véget. Ez tehát a vezető állású munkavállalóra is igaz, noha az ő esetében a munkaszerződésben a felek akár eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1)-(2) bek.]. A szabadság iránti igény elévülésére az általános szabályok irányadók, az elévülési idő tehát három év [Mt. 286. § (3) bek.]. Így a munkaviszony megszűnését megelőző három évre visszamenőleg járó, és elmulasztott szabadságkiadás pénzbeli megváltása kötelező, ez nem csak lehetőség a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3645

10. találat: Vezető állású munkavállaló azonnali hatályú visszahívása

Kérdés: Meg lehet-e állapodni a vezető állású munkavállaló munkaszerződésében úgy, hogy a munkáltató jogosult azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszahívni őt a tisztségéből?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő esetén alkalmazza, akkor az intézkedésnek a munkajogi szabályoknak is meg kell felelnie.A bírói gyakorlat szerint indokolás nélkül történő visszahívásra jogszerűen van lehetőség, ha az intézkedés a felmondás követelményének megfelel, mert vezető állású munkavállaló esetén a munkáltatót ilyenkor indokolási kötelezettség nem terheli [Mt. 210. § (1) bek. b) pontja]. A Kúria azonban egy közelmúltbeli ítéletében kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható - felmondás és az azonnali hatályú felmondás között.Az ítélet indokolásából érdemes kiemelni, hogy az ilyen szerződéses kikötést a Kúria az Mt. 64. §-ának (1) bekezdésébe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3422
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést