Részlet a válaszból: […]történő visszahívásra jogszerűen van lehetőség, ha az intézkedés a felmondás követelményének megfelel, mert vezető állású munkavállaló esetén a munkáltatót ilyenkor indokolási kötelezettség nem terheli [Mt. 210. § (1) bek. b) pontja]. A Kúria azonban egy közelmúltbeli ítéletében kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szervezetében elfoglalt kivételes helyzetére, a rábízott cégvagyon megfelelő működtetésével kapcsolatos elvárásokra is. Azt is megerősítette a Kúria, hogy a vezetők vonatkozásában az Mt. fokozott elvárásokat támaszt, és súlyosabban ítéli meg felelősségüket az általánosnál [Mfv.II.10.101/2015.].A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 6. § (1) bek.], valamint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Megállapítható, hogy a vezető az előbbiekben idézett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeit megszegte, és[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gazdasági igazgató vezetőnek minősül, általános szabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Mt. 211. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől - bizonyos kivételekkel - eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Így az előbbi, a további munkavégzési jogviszonyt tiltó szabály is eltérést engedő. Ha tehát a munkáltató engedélyezni szeretné a vezető állású munkavállaló számára a másodállást, ezt egy írásos megállapodásban kell rögzíteni, miszerint a felek megegyeznek,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is kifejezetten tilos [Mt. 209. § (2) bek. d) pont], így ha a kérdés szerinti ügyvezető-helyettesként vezető állású munkavállaló, akkor is köteles két hétig szülési szabadságot igénybe venni.Az Mt. ugyanakkor nem mondja ki, hogy kötelezően a szülést követően kell a szülési szabadságot kivenni (kiadni), bár rendeltetésszerűen erre az időpontra indokolt biztosítani a távollétet a szülő nőnek. Ebből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt. 78. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkavállaló a terhére rótt magatartásokat folytatólagosan követi el, a határidők az utolsó ilyen cselekmény tanúsítását követően kezdődnek el csupán.Ha munkáltató nem kívánja a munkaviszonyt megszüntetni, továbbra is élhet az enyhébb, írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szükség. Ennek hiányában erre nem volt mód. A Ptk. azonban nem tartalmazza ezt a megszorítást, és mindössze arról rendelkezik, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bek.]. Ennek értelmében a Ptk. nem tartalmaz tiltást az egyszemélyes kft. tagjának az ügyvezetői tisztségre szóló munkaviszony létesítésére.Mindez ugyanakkor mégsem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfelelniük; az egyik, hogy álljanak az első számú vezető közvetlen irányítása alatt, azaz szervezeti hierarchiában közvetlenül alatta, köztes vezetők, szakmai/egyéb irányítók közbeiktatása nélkül, és felettük a munkáltatói jogkört az első számú vezető gyakorolja. Ha ez a körülmény fennáll, akkor is teljesülnie kell a második feltételnek, amely alapján részben vagy egészében az első számú vezető helyettesítésére kell, hogy jogosultak legyenek. A helyettesítésre jogosultság tényleges kell, hogy legyen, azaz nem elegendő a formális jog, ha azt valójában soha nem gyakorolhatják.A tényleges helyettesítés keretében a fő szempont: a munkavállaló nem csak akkor minősülhet a vezető helyettesének, ha annak távolléte, illetve akadályoztatása esetén teljes körű helyettesítésére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Emiatt a felek a munkaszerződésben megállapodhatnak, hogy a szabadságot nem kell kiadni feltétlenül az esedékessége évében [Mt. 123. § (1) bek.], hanem kiadható a munkaviszony fennállása alatt bármikor. Arra is kiterjedhet a felek Mt.-től eltérő megállapodása, hogy a szabadság kiadásának joga és kötelezettsége nem a munkáltatót, hanem a munkavállalót illeti, illetve terheli. Nincs akadálya a szabadság pénzben való megváltására vonatkozó tilalom fellazításának[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (ún. minősített vezetők, Mt. 208. §). A két vezetői jogállás között azonban nincs különbség, mindkettőre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni. Így egyaránt irány­adó minden vezetőre, hogy rá a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, e szabálytól a munkaszerződésben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ágazati irányító hatásköre kiterjed az Nkt. hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy hogy ki az intézmény fenntartója. Az irányító hatáskörbe tartoznak az Nkt. 77. §-ának (2) bekezdése által felsoroltak, például a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával, a tankönyvkiadással, a pedagógiai munka szakmai értékelésével, az állami fenntartású köznevelési intézmények létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével stb. kapcsolatos feladatok.Az "országos"[…] részlet vége a válaszból.