61 találat a megadott vezető állású munkavállaló tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vezető beosztást betöltő munkavállalóról van szó - köteles eleget tenni a munkavállaló kérésének. Ennek megtagadása a munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének minősül megítélésünk szerint. Ajogalkotó nem teszi lehetővé az egyedi szempontok mérlegelését, így például nem lehetséges a munkakörből fakadó feladatok mennyiségére, sajátosságaira hivatkozni annak alátámasztásaként, hogy a munkáltató miért nem tud eleget tenni a munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatának.A munkavállaló munkaviszonya álláspontunk szerint jogszerűen nem szüntethető meg felmondással önmagában arra hivatkozással, hogy részmunkaidősként a munkáltató nem tudja őt foglalkoztatni. Ez nyilvánvaló módon jogellenes, hiszen a felmondás indokolása nem lenne okszerű [Mt. 64. § (2) bek., MK 95.]. Ha pedig okszerű is lenne, és az a munkavállaló valamely védett tulajdonságával (anyaságával, apaságával) függene össze, sértené az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határozatában ugyanis kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható. Az Mt. erre a lehetőségre egyrészt egyáltalán nem utal, másrészt a rendelkezés alkalmazása még analógia alapján sem merülhet fel, hiszen ez utóbbira csak abban az esetben lenne lehetőség, ha joghézag áthidalása lenne szükséges. Mivel az Mt. egyértelműen szabályozza a munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeit az Mt. 82. és 83. §-ában, és azok a vezető állású munkavállalókra is általános szabályként irányadóak, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alkalmazásának e körben nincs helye. Amunkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló választási lehetősége csupán abban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fenn a munkaviszonyának fennállása alatt - akár kapcsolódik a munkaköréhez, akár nem. E szabálytól a felek az igazgatóhelyettes munkaszerződésében azonban eltérhetnek. A vezető állású munkavállaló munkaszerződése ugyanis a törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Eszerint a munkáltató és a vezető állású munkavállaló a munkaszerződésben - eltérően az Mt. 211. §-ának (1) bekezdésétől - rögzíthetik, hogy a jogszabályi tilalom rá nem vonatkozik. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató akár egyoldalúan, esetről esetre, vagy általában véve is feljogosítsa őt a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vagy meghatározott egyéni vállalkozói tevékenységre. Ha a felek úgy döntenek, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Így a vezető és a munkáltató megállapodhatnak abban is, hogy a vezető munkarendje ettől eltérően nem kötetlen, hanem kötött, azaz munkaidejét a munkáltató osztja be. A munkaszerződésben a kötetlen munkarend törvényi szabályának kizárása érdekében elegendő erre utalni (pl. akként, hogy a felek megállapodnak, a munkavállaló munkarendje kötött, a munkavállaló munkaidejét a munkáltató jogosult beosztani). Noha nincs akadálya annak sem, hogy a felek a munkaszerződésben rögzítsék: a munkáltató a vezető esetében munkaidőkeretet alkalmaz, ezt mégsem javasolt munkaszerződésbe foglalni. Ennek magyarázata: a munkáltató a munkaszerződésbe foglalt megállapodás nélkül egyoldalúan is elrendelhet munkaidőkeretet, amellyel egyenlőtlenül oszthatja be a munkavállaló munkaidejét [Mt. 93. § (1) bek., 96. § (1) bek.]. Ebből[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfelelően - amint azt helyesen is tették - a szabadságát is nyilván kell tartani [Mt. 134. § (1) bek. c) pont].Önmagában az, hogy a vezető munkarendje kötetlen, és ennélfogva maga jogosult beosztani a munkaidejét, és a gyakorlatban általában nagy önállóságot élvez annak meghatározása tekintetében is, hogy mikor veszi igénybe a szabadságát, még nem jelenti azt, hogy amennyiben a szabadság egy részének kiadására nem került sor, a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor ne kelljen azzal elszámolni. A vezető tekintetében is irányadó ugyanis az Mt. azon rendelkezése, amelynek értelmében a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Mivel a kérdésben említett nyilvántartást Önök mint munkáltató vezették, az egyértelműen tanúsítja, hogy hány munkanap szabadság kiadására nem került sor a munkaviszony fennállása során. A munkáltató a vezető esetében is köteles azt ellenőrizni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]42. § (2) bek.].A munkaviszony logikája szerint a foglalkoztatási, illetve a rendelkezésre állási/munkavégzési kötelezettség a munkáltatót és a munkavállalót egymással szemben illeti meg; ez alól csak szűk kivételek vannak (pl. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés), ahol egy harmadik fél is belép ezen kötelezettségek teljesítésébe. Ezek hiányában a munkaviszonya alapján a munkavállaló a szerződése szerinti munkáltató felé tartozik teljesítéssel. Így a kérdés szerinti esetben álláspontunk szerint az "A" Kft. ügyvezetője nem láthatja el a "B" Kft. ügyvezetését. Ez egyébként a Ptk. hivatkozott szabályából is következik, mivel a "B" Kft. és az ügyvezető között sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony nem állna fenn.Megoldást jelenthet, ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)-(2) bek.].A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől általában eltérhet, a törvény kifejezetten felsorolja azokat a szabályokat, amelyektől az eltérés tiltott [Mt. 209. § (1)-(2) bek.]. Ezek között nem szerepel a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó rendelkezés, így a törvényi szabályok szerint azoktól a felek közötti munkaszerződés - illetve az Mt. 43. §-ának (3) bekezdése alapján egyéb megállapodás - eltérhet. A Kúria egy eseti döntésében - összhangban a törvénytől való eltéréssel kapcsolatos korábbi döntésekkel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a kötetlen munkarend esetén nem alkalmazandók [Mt. 96. § (3) bek.]. Ezért nem a vezetői státusz miatt nem kapnak díjazást a rendkívüli munkaidőre, hanem amiatt, hogy kötetlen munkarendűek. Ebből persze az is következik, hogy egy kötött munkarendű vezetőnek külön nyilván kell tartani és el kell számolni a rendkívüli munkaidőt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény szerint ugyan a vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendű, de ettől a felek eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. A rendkívüli munkaidő teljesítése a bírói gyakorlat alapján akkor is megalapozza a munkavállaló díjazás iránti igényét, ha azt a munkáltató formálisan nem rendelte el, csak utólag tudomásul[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállaló munkaviszonya ér véget. Ez tehát a vezető állású munkavállalóra is igaz, noha az ő esetében a munkaszerződésben a felek akár eltérően is rendelkezhetnek [Mt. 209. § (1)-(2) bek.]. A szabadság iránti igény elévülésére az általános szabályok irányadók, az elévülési idő tehát három év [Mt. 286. § (3) bek.]. Így a munkaviszony megszűnését megelőző három évre visszamenőleg járó, és elmulasztott szabadságkiadás pénzbeli megváltása kötelező, ez nem csak lehetőség a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő esetén alkalmazza, akkor az intézkedésnek a munkajogi szabályoknak is meg kell felelnie.A bírói gyakorlat szerint indokolás nélkül történő visszahívásra jogszerűen van lehetőség, ha az intézkedés a felmondás követelményének megfelel, mert vezető állású munkavállaló esetén a munkáltatót ilyenkor indokolási kötelezettség nem terheli [Mt. 210. § (1) bek. b) pontja]. A Kúria azonban egy közelmúltbeli ítéletében kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli - indokolás nélkül kiadható - felmondás és az azonnali hatályú felmondás között.Az ítélet indokolásából érdemes kiemelni, hogy az ilyen szerződéses kikötést a Kúria az Mt. 64. §-ának (1) bekezdésébe[…] részlet vége a válaszból.