Teljesből részmunkaidőbe és a munkaidő beosztása

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó terápiás munkatárs kérte munkaidejének heti 40 óráról heti 30 órára történő módosítását, amelyet a munkáltató elfogadott. A szóbeli megállapodásuk része volt, hogy heti négy napon át látja el a munkáját. A munkáltató most mégis szeretné, ha heti öt napon át történne a munkavégzés, mert a lakók számára a három nap szünet túl soknak bizonyult. Megítélésünk szerint ezt a körülményt a kolléga előre láthatta volna. Elrendelheti-e a munkáltató, elfogadva a heti 30 órát, úgy, hogy a héten egyenletesen elosztva, a korábbi munkanapoknak megfelelően hétfőtől péntekig történjen a munkavégzés? Mi történik, ha ezt a közalkalmazott nem fogadja el? Van-e jogorvoslati lehetősége, és mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A kinevezésben és a munkaköri leírásban nem szerepel, hogy mely napokon kell a terápiás munkatársnak dolgoznia. A kinevezés módosításában szerepel, hogy csökkentett a munkaidő, de új munkaköri leírást nem kapott (a régiben heti 40 óra szerepel). Súlyos problémának tekinthető-e ez, és hogyan lehet korrigálni? A munkaköri leírásnak kötelező eleme kell, hogy legyen, ki mennyi órában látja el a feladatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így egyebek mellett a módosítást is írásba kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

„Dohányozni tilos” – a tilalom megsértésének munkajogi szankciói

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ndtv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a dohányzásra kijelölt helyek kivételével általános szabály szerint nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt vagy vízipipát használni. Egyebek mellett a munkahelyen sem....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Részmunkaidő vagy jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt 20 órásra csökkenteni a munkavállaló kérésére? Fejlesztőpedagógus munkakörben dolgozik a munkavállaló, és gyermeknevelésre hivatkozva kérelmezni szeretné a munkáltatójától, hogy csökkentse a munkaidejét 20 órára, mert nem tudja 40 órában ellátni a feladatot. Ha nem tudja a dolgozó a korábban szerződésben vállalt munkaidőben ellátni a feladatait, de nem szeretné közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyát, mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő alapvetően a felek közötti megállapodás kérdése [Púétv. 43. § (1) bek.]. Kivételesen a Púétv. előírja, hogy mikor köteles a munkáltató a foglalkoztatott kérésének eleget téve módosítani a munkaidőt. A Púétv. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Munkáltatói teendők – ha a közalkalmazott „eltűnik”

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban, gondozó munkakörben, több mint egy éve nálunk dolgozó munkatárs nem jelent meg munkaidőben, telefonhívásra nem reagált. Tértivevényes levélben megkerestük. Eddig arra sem érkezett válasz. Más közalkalmazottunkkal kapcsolatba lépett, és azt mondta, nem kíván többet bejönni dolgozni. Melyek a következő lépések a munkáltató részéről, milyen határidők vonatkoznak ránk? Nálunk is nagy a munkaerőhiány, ezért ez a magatartás a kollégáit hozta még nehezebb helyzetbe a szabadságolási időszak alatt.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyik lehetőség az, hogy az eltűnő közalkalmazottal szemben a munkáltató a jogellenes jogviszony-megszüntetés szankcióit érvényesíti, munkaügyi perben. Ez elsődlegesen a közalkalmazott által a jogellenes megszüntetéssel okozott károk megtérítését jelenti [Mt. 84. §]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”

Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének e) pontja megadja a fenntartónak a jogot, hogy ellenőrizze a köznevelési intézmény működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét. A Púétv. 66. §-ának (1) bekezdése részletesen felsorolja a pedagógusok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a kedvezményes jogosultság

Kérdés: Az óvónő betölti a 65. életévét, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, nyugdíjba kíván menni, azaz ő kéri a felmentését. A munkáltató sem kívánja foglalkoztatni tovább. Ebben az esetben jár az óvónőnek a Púétv. 105. §-a alapján a 40 év jogviszony után járó köznevelési foglalkoztatotti jutalom előrehozottan annak ellenére, hogy 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik és nem 40 évvel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyaa) áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esete kivételével megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Nyugdíjasnak minősülő pedagógus – felmentése, felmentési ideje és a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultsága

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású általános iskola, a jövedelemre, felmentésre, jutalomra nincs a Púétv.-től eltérő rendelkezésünk, nincs érvényben kollektív szerződés. Egyik részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas pedagógusunktól szeretnénk a tanév végével elköszönni. Jogviszonyát felmentéssel szüntetjük meg. Elküldésének oka, hogy lehetőségünk van felvenni egy olyan pedagógust, aki aktív korú, és teljes állásban tudna jönni hozzánk. A következő kérdésekben szeretnék iránymutatást kapni.
1. Jogviszonya 2019. január 3-án kezdődött intézményünknél. Ennek létrejöttekor a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. A Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján mint nyugdíjas munkavállalót küldenénk el. A 49. § (3) bekezdése szerinti indoklási kötelezettség él-e nyugdíjas munkavállaló esetében is?
2. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a felmentési idő meghatározásánál csak a nálunk töltött időt kell figyelembe venni (úgy, mint az Mt. hatálya alatti munkavállalóknál), vagy minden olyan jogviszonyt, amit pedagógusként közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött? Az utóbbi esetben a nyugdíjas munkavállaló felmentéssel való jogviszony-megszüntetésekor akár 8 hónap felmentési időt kell megállapítani?
3. A jogviszony létrejöttekor ő a nők 40 éves kedvezményes nyugdíja alapján már nyugdíjasnak minősült. Amikor nyugdíjba ment, az előző munkahelyén a közalkalmazotti jogviszonya nem érte el a 35 évet, ezért a 40 éves jubileumi jutalmat nem kaphatta meg. Intézményünknél fennálló jogviszonyának megszűnésekor 38 év szolgálati idővel fog rendelkezni. Szeretnék állásfoglalást kérni, hogy a Púétv. 105. §-ának (4) bekezdése az ő esetében alkalmazható-e a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A Púétv. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Ez a szabály akkor is irányadó, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Egészségi alkalmatlanság megállapíthatósága – az orvosi vizsgálat és a lehetséges következmények

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 33/1998. NM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre történik. A munkáltató vezetője a 33/1998. NM rendelet 7. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Jogviszony-megszüntethetőség – pszichés problémák, dührohamokkal

Kérdés: A 2020. szeptember 9. napjától foglalkoztatott közalkalmazott kisebb dührohamokat kap a munkavégzése alatt, kollégáit becsmérli, csapkod. Két hétig a pszichiátriai zárt osztályon volt kezelésen a viselkedése miatt, majd gyógyszerbeállítás után visszaállt a munkába. A gyógyszerek letompították, ezért nem tudja megfelelően végezni a munkáját. A viselkedése nem változott. Az üzemorvos nem állapítja meg a munkakörére való alkalmatlanságát. Milyen módon szüntetheti meg a munkáltató ebben az esetben a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a közalkalmazott állapota olyan, amelynél fogva az általa tanúsított magatartásokból vagy mulasztásokból (pl. dühroham munkavégzés során, munkatársakkal való nem megfelelő hangnem, azok becsmérlése) arra lehet következtetni, hogy a munkáját nem végzi megfelelően, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Jubileumi jutalomra való jogosultság a köznevelésben

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók nem jogosultak jubileumi jutalomra, amely a Kjt. alapján a közalkalmazottak számára járó elismerés volt. 2024. január 1-jétől részükre egy hasonló jogintézményt, a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat alapított a Púétv. 105...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
1
2
3
4