Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott vezető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közalkalmazottból munkavállaló - a vezetői pozíció

Kérdés: A településünk kulturális intézményében új pályázatot szükséges kiírnunk az intézményvezető munkakörre. Eddig a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakultak munkaviszonnyá, és a Kjt. hatálya alól a közalkalmazottak átkerültek az Mt. hatálya alá. Ki gyakorolja az átalakulást követően a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, és ezeket melyik jogszabály határozza meg? A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői feladatokat, ezért a kinevezése határozatlan idejű kinevezés, viszont a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Ez a rendelkezés továbbra is érvényes a kulturális intézményvezetőre, vagy létesíthető a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés a vezetői megbízás idejére?
Részlet a válaszból: […]kulturális intézményvezető felett ki gyakorolja a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, a rendelkezésre álló információk és a munkaszerződés (munkaköri leírás) ismerete nélkül nem lehetséges minden kétséget kizáróan állást foglalni. A Mötv. ugyanakkor az a jogszabály, amely megítélésünk szerint e kérdésben generálisan az irányadó. A Mötv. 41. §-ának (7) bekezdése értelmében ugyanis a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - nevezi ki az önkormányzati intézmények vezetőit. A Mötv. 42. §-ának (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át kinevezés [Mötv. 42. § 2. pont]. Ezek a rendelkezések a kulturális intézményekre is irány­adók, hiszen függetlenül attól, hogy már nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban foglalkoztatják az ott dolgozókat, azok továbbra is ilyen intézmények maradtak [Mötv. 41. § (6) bek.]. Noha a munkaviszony létesítése a szó szoros értelmében véve nem azonosítható a kinevezéssel, lényegét tekintve azzal azonos funkciót tölt be, ezért álláspontunk szerint a vezető munkaviszonyának létesítésére is alkalmazni kell a képviselő-testület kinevezési jogára irányadó szabályokat. Ebből következően a munkaviszony létesítésére a kulturális intézmények vezetői tekintetében a képviselő-testület jogosult.A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4307

2. találat: Első számú vezető munkakörének módosítása

Kérdés: A korábbi ügyvezetőnk munkaszerződéssel dolgozott, a szerződés tartalmazta, hogy a munkáltató első számú vezetőjeként vezető állású munkavállalónak minősül. Ezt követően csak a munkakörét módosították, a munkaszerződés minden más pontja változatlanul hatályos maradt. A munkaköre alapján nem minősül az első számú vezető helyettesének. A szerződés módosítását követően vezető állású munkavállalói minőségben marad-e, vagy az megszűnik?
Részlet a válaszból: […]vezető állású munkavállalónak minősülő munkavállalót, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben a munkavállaló a munkáltató első számú vezetőjeként minősül vezető állású munkavállalónak, a munkaköre megváltozásával ez a minősége is megváltozhatott. Ha a munkaszerződése nem mondja ki kifejezetten erre az új munkakörére nézve (és ezzel együtt az alapbére nem éri el a törvényi minimális mértéket, azaz a legkisebb munkabér hétszeresét), csak a törvény alapján minősülhet a továbbiakban vezető állású munkavállalónak.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4246

3. találat: Gyermeklétszámhoz igazodó vezetői pótlék változása

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet alapján 2020. július 1-jétől az óvodavezetők és helyetteseik az előző nevelési év október 1-jei gyermeklétszám után kapják a vezetői pótlékukat. A fenntartásunkban lévő óvoda gyermeklétszáma szeptembertől lecsökken. Mikortól kell ezt figyelembe venni a pótlék megállapításánál?
Részlet a válaszból: […]mértékébe beszámítva), az intézmény tárgyévet megelőző tanév, óvodák esetén nevelési év október 1-jei gyermek- és tanulólétszámához igazodva illeti meg a vezetői pótlék. A létszámnak az október 1-jei dátumhoz rögzítése azt jelenti, hogy évente egy alkalommal kell a pótlék mértékét felülvizsgálni abból a szempontból, hogy a 16. § (5a) bekezdésének a)-g) pontja szerinti létszám-kategóriák változtak-e, és erre tekintettel a pótlék százalékos mértékén módosítani kell-e. A tanuló-, illetve gyereklétszám október 1-jétől eltérő időpontban történő változása tehát a következő év októberi illetmény kifizetéséig, azaz november elejéig nem jelenik meg a vezetői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4219
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Közvállalat ügyvezetője - összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató - amennyiben lehetséges -, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet a válaszból: […]egyoldalúan és esetről esetre engedélyezze a vezetőnek - akár írásban - a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy annak fenntartását.Ha nincs a felek által kötött ilyen megállapodás, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését nem engedélyezte, a munkáltató megteheti akár azt is, hogy utólagosan jóváhagyja, és nem szankcionálja ezt a magatartást. Ettől eltérően viszont akár figyelmeztetésben is részesítheti a munkavállalót, vagy vele szemben - amennyiben ennek Mt. 56. §-ában szabályozott feltételei fennállnak - hátrányos jogkövetkezményt is alkalmazhat vétkes kötelezettségszegés miatt, de akár felmondással [Mt. 65. § (1) bek., 66. §, 210. § (1) bek. b) pont] vagy azonnali hatályú felmondással (Mt. 78. §) is megszüntetheti a munkaviszonyát. A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult [Mt. 20. § (1) bek.].Mivel a munkáltatói joggyakorlás rendjét - a jogszabályok keretei között - a munkáltató határozza meg [Mt. 20. § (2) bek.], abban a kérdésben, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője felett ki a munkáltatói jogkörgyakorló, nem lehetséges a rendelkezésre álló információk és a munkaszerződés (munkaköri leírás) ismerete nélkül állást foglalni. Egyéb munkáltatói jogon ugyan a Mötv. III. fejezete tekintetében - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4204

5. találat: Továbbképzési kötelezettség - az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséget. Eszerint, ha egy költségvetési szerv vezetője vagy gazdasági vezetője szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, és emiatt továbbképzésre kötelezett, elegendő a belső ellenőrök részére meghirdetett képzéseken részt vennie, azzal teljesíti a költségvetési szerv vezetők vagy gazdasági vezetők számára előírt képzési kötelezettségét [12. § (3) bek.].A fentiek alapján a költségvetési szerv vezetője két esetben köteles a képzésben részt venni: ha ő maga nem szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, de maga helyett nem jelölt ki más személyt, vagy ha szerepel ebben a nyilvántartásban - ez esetben függetlenül attól, hogy jelölt-e más személyt is, neki részt kell vennie a továbbképzésben. Ezt a 370/2011. Korm. rendelet. 12. §-ának (1) bekezdése és a 22/2019. PM rendelet 12. § (3) bekezdése állapítja meg.A képzési kötelezettség nemteljesítése a jogviszonyukból származó kötelezettség - vélhetően vétkes - megszegésének minősül, és - ha feltétele fennáll - az általános munkajogi szankciók alkalmazhatók:-kormány- vagy köztisztviselők esetén fegyelmi büntetés megállapítása vagy felmentés,-közalkalmazottak tekintetében ugyancsak felmentés vagy rendkívüli felmentés, illetve hátrányos jogkövetkezmény megállapítása, vagy a (magasabb) vezetői megbízás visszavonása,-munkavállalók esetén (azonnali hatályú) felmondás vagy - azonosan a közalkalmazottakkal - a kollektív szerződésben, ennek hiányában munkaszerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása.Emellett a 22/2019. PM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4167

6. találat: Köztisztviselők - jubileumi jutalomra való jogosultság és a nyugdíjas osztályvezető

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk közszolgálati jogviszonya 1992 óta folyamatos. 2021. május 3-tól kezdődően megigényelte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását, nyugdíj folyósításának szüneteltetésével. A Tny. 83/C. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt köztisztviselőnk nyugdíjasnak minősül, viszont mivel közszolgálati jogviszonya a továbbiakban is fennáll megszakítás nélkül, így ebben az időszakban fizetést kap és nyugdíjat nem. A Kttv. 150. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomra való jogosultságról, melyet meghatározott szolgálati jogviszonyban eltöltött idő után kap a tisztviselő. Jubileumi jutalomra való jogosultságát befolyásolja-e az, hogy időközben a státusza nyugdíjasra módosult? Beszámítható-e a nyugdíjas státusz kezdetétől számított időszak a jubileumi jutalom idejébe? Egy másik köztisztviselőnk jelenleg osztályvezetői beosztásban látja el a feladatait, azonban kérni szeretné a nyugdíjas státuszának megállapítását, nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett úgy, hogy a közszolgálati jogviszonya a nyugdíjas státusz megállapítását követően is fennáll. Ebben az esetben a már nyugdíjas státuszú köztisztviselőnk a továbbiakban is elláthatja-e osztályvezetőként a feladatát?
Részlet a válaszból: […]Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdése szerint a Kttv. alkalmazásában a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A köztisztviselő akkor részesül a 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást véglegesen megállapították. Amennyiben a fenti kritériumnak az érintett köztisztviselő megfelel, a Kttv. értelmében is nyugdíjasnak minősül.A nyugdíjas köztisztviselői státusz önmagában azonban nem befolyásolja sem a jubileumi jutalomra jogosító időt, sem pedig a vezetői munkakör betöltésének a lehetőségét. Így a nyugdíjas köztisztviselő közszolgálati jogviszonya ugyanolyan jubileumi jutalomra jogosító időnek minősül, mint a nem nyugdíjas kollégájáé. Továbbá a nyugdíjasnak minősülő köztisztviselő - a Kttv.-ben írt, vezetői munkakör betöltéséhez szükséges feltételek fennállása esetén - ugyanúgy tölthet be vezetői munkakört, mint fiatalabb kollégái. Itt kell megjegyeznünk, hogy a végkielégítésből ugyanakkor ki van zárva az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4163
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Óvodavezető pótszabadsága a munkakör alapján

Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?
Részlet a válaszból: […]kell alkalmazni. A Kjt. 57. §-ának (2) bekezdése szerint a magasabb vezető megbízású közalkalmazottat (pl. óvodavezetőt) évi 10 munkanap, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg (más néven: beosztás alapján járó pótszabadság).A korábbi évi 25 munkanap pótszabadság nem ezen a címen, hanem ún. munkaköri pótszabadság címén járt. A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis a nevelési-oktatási intézményekben, a nevelő-, nevelő-oktató, oktatómunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdése állapítja meg, melynek a) pontja kimondja, hogy a nevelő- és oktatómunkát végzőket megillető pótszabadságra a nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében, 2020. szeptember 1. után az e melléklet helyébe lépett 326/2013. Korm. rendelet 6. mellékletében felsorolt pedagógus (pl. óvodapedagógus) munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.Az óvodavezető vezetői feladatát nem munkakörként, hanem vezetői megbízás alapján látja el. Ez azt jelenti, hogy a kinevezés szerinti munkakörét (az óvodapedagógus munkakört) megőrzi, vezetői feladatai mellett továbbra is ellátja az abba tartozó feladatokat is. Az Nkt. 5. melléklete meg is határozza, hogy mennyi az intézményvezetők heti tanóráinak, illetve óvoda esetén óvodai foglalkozásainak száma. Ebből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4123

8. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113

9. találat: Kulturális intézményvezető részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó kulturális intézmény műszaki igazgatóhelyettesének rokkantsági ellátást állapított meg a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv, orvosi javaslatra napi négy órában dolgozhat. Az Mmtv. nem szabályozza a rokkantsági ellátás melletti munkaviszony munkaidejét, illetve 2021. január 1-jétől a kereseti korlátot is eltörölte. Az intézmény SZMSZ-e alapján az igazgató felett a polgármester, a dolgozók, a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szervezet vezetőjét (igazgató) a közművelődési igazgatóhelyettes és a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az SZMSZ alapján a havi munkaidő heti 40 óra, ezen belül minden munkakörre leszabályozott a munkaidő (8 órás, 6 órás, 4 órás, illetve 174 óra havi munkaidőkeret). A műszaki igazgatóhelyettes esetében a havi munkaidőkeret 174 óra. A 39/2020. EMMI rendelet 7. §-a alapján az intézményvezető és helyettese az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül. Lehet-e a műszaki igazgatóhelyettest napi négyórás jogviszonyban alkalmazni az igazgató és a polgármester engedélye alapján, az SZMSZ és a munkaszerződés módosítása mellett? Az Mt. nem szabályozza a vezető állású munkavállalók munkaidejét, kötetlen munkarendben dolgozhat.
Részlet a válaszból: […]részmunkaidőben dolgozzon. Ilyen előírást az Mmtv. nem tartalmaz, ahogy az Mt. szabályai sem írják elő, hogy a vezető állású munkavállaló csak teljes munkaidőben dolgozhat. A kulturális intézményekben foglalkoztatott munkavállalók képesítési és egyéb követelményeiről szóló 39/2020. EMMI rendelet sem tartalmaz a munkaidő mértékére vonatkozó követelményeket. Ezért nincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztassák, illetve - tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4112
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Vezető közalkalmazott egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?
Részlet a válaszból: […]illetve háziorvosi tevékenységet nem láthat el. A jogszabályok egyáltalán nem tartalmaznak átmeneti szabályokat arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a mellette ellátott vezetői megbízás miként alakul át együttesen, egymásra tekintettel egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé. Ezért nem világos, hogy hogyan kell a szerződésbe foglalni a korábban ellátott szakmai munkakört, illetve a vezetői megbízást. Arra sem adható világos válasz, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés időtartamát a közalkalmazotti jogviszony vagy a vezetői megbízás időtartama alapján kell-e meghatározni (pl. határozott vagy határozatlan idejű). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem alkalmazható (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz az érintett nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4094
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést