Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott COVID-19 tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaidő-beosztás megváltoztatása - a kijárási korlátozás enyhítése után

Kérdés: Budapesten működtetünk kávézókat. Mivel május 18-tól enyhítésre került a kijárási korlátozás, a korábban állásidőn lévő munkavállalóinkat újra be kell osztani a munkavégzésre. Hogyan legyen ez szabályos? Mit tegyünk abban az esetben, ha a munkavállalóink munkaidőkerete még a leállás előtt elkezdődött, de nem szeretnénk az elszámolással július végéig várni?
Részlet a válaszból: […]körülményre tekintettel, a munkáltató jogosult a már közölt munkaidő-beosztást módosítani, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ezt a szabályt azonban a veszélyhelyzet alatt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a fenti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja [47/2020. Korm. rendelet: 6. § (2) bek. a) pont].E szerint, akármi is az egyébként irányadó beosztás, azt a munkáltató bármikor megváltoztathatja. Tehát akár a hét végén is módosíthatják minden további nélkül a következő hétfőtől érvényes beosztást, a hirtelen napvilágra kerülő új szabályok miatt. Sőt - az "újraindítás" alakulásától függően - napról napra változtathatja a munkáltató a beosztásokat. Emellett, a 104/2020. Korm. rendelet szerint a munkáltató egyoldalúan dönthet legfeljebb 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, és az április 11-én (a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3906

2. találat: Munkaidőkeret - heti négy munkanapos munkarendben

Kérdés: A járványhelyzet miatt kollégáink munkaidejét 20%-kal csökkentjük úgy, hogy csak heti négy napot kell dolgozniuk. Erről megkötöttük a munkaszerződés-módosításokat. Hogyan kell kiszámítani a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt ebben az esetben, ha a keret tartama alatt módosítottuk a munkaidő mértékét? Hogyan kell számolnunk a mostani 32 órás heti munkaidőt, ha az adott héten a húsvét miatt munkaszüneti nap is volt? A munkaszüneti napon felül is elrendelhetünk az adott hétre 32 óra munkaidőt? Hogyan alakul a díjazás ezekre a hetekre, ha a munkavállaló órabéres?
Részlet a válaszból: […]kereten felüli rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 156. §). Ha a keret tartama alatt módosul a napi munkaidő, akkor a módosítás időpontját megelőzően a korábbi, azt követően a módosított napi munkaidővel kell számolni. Az idézett szabályból is láthatóan, a teljesítendő munkaidő meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Akkor is, ha egyébként a munkáltató foglalkoztathat ezen a napon. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy a 2020. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így az érintett munkavállalóknak áprilisra 20x6,4 óra a teljesítendő munkaidejük, akkor is, ha be voltak osztva munkaszüneti napra, vagy nem.Ennek a szabálynak az a célja, hogy azok a munkavállalók is két munkanappal kevesebb időt dolgozzanak áprilisban, akiknek munkaideje az Mt. szerint beosztható munkaszüneti napra is. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkaszüneti nappal érintett héten a munkavállalók szintén 32 órára legyenek beosztva, bár ezzel a keret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3905

3. találat: Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást - különösen felmentési időre járó távolléti díjat - fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902

4. találat: Munkaviszony létesítése korábbi munkavállalóval

Kérdés: Vidéki üzletünket ideiglenesen be kellett zárnunk, mert a járványügyi helyzetben nem volt kifizetődő a nyitvatartás. Most, hogy a korlátozások enyhültek, elérkezettnek látjuk az időt az újbóli nyitásra. Jogszabályba ütközik-e, ha ugyanazt a munkavállalót vesszük vissza, aki ott dolgozott korábban? Ha ez lehetséges, ugyanazzal a feltételekkel kell vele szerződnünk, mint korábban?
Részlet a válaszból: […]megszűnt, új megkötésére van szükség [Mt. 45. § (1) bek.], ugyanakkor nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy a korábbi szerződés szerinti feltételekkel kellene alkalmazni a munkavállalót (hacsak a felek korábban ebben nem állapodtak meg). Ily módon a munkaszerződés feltételeit szabadon tárgyalhatják meg, és a kölcsönös és egybehangzó akaratuk eredménye lesz az új szerződés tartalma. Ebből következően nem kizárt, hogy a korábbi munkaszerződéssel azonos feltételekkel létesítsenek munkaviszonyt, de az is lehetséges - csak, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3901
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Munkaviszony-megszüntetés utasítás megtagadása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye egy másik, szomszédos településén is lássa el a munkakörét. A munkavállaló munkaszerződése alapján a munkavégzés helye a megye egész területére kiterjed, ennek ellenére az utasítást megtagadta, észszerű indoklást nem közölt. Megítélésünk szerint az utasításunk jogszerű, különös méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn a munkavállaló oldalán, a feladatai aránytalanul nem válnának terhesebbé, gépkocsit, védőfelszerelést - ahogyan eddig is - biztosítunk számára, a másik településen tudomásunk szerint nincs igazolt fertőzött, így a veszélyhelyzet sem komolyabb, mint azon a településen, ahol a munkakörét ellátja. A jelenlegi helyzetben nem tehetjük meg, hogy még egy munkavállalót vegyünk fel, de a munkát el kell látni. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]jöhet. A munkáltató jogszerű utasításának jogellenes megtagadása olyan szándékos munkavállalói kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja az utasítás megtagadása, hiszen a leírtak fényében az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegése. Ez utóbbi esetben azonban a törvényi határidők megtartására is különös gondot kell fordítani: egyfelől az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3900

6. találat: Felmondás kijárási korlátozás idején

Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?
Részlet a válaszból: […](illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben történő vásárlás;- a piacon, a helyi termelői piacon történő vásárlás;- a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (gyógyszertár) történő vásárlás;- a dohányboltban történő vásárlás [71/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a), f), g), j) k), pont].Az Mt. 66. §-a (8) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató felmondással abban az esetben is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha annak fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jogszabályhely által rögzített elháríthatatlan külső oknak egyfelől a munkáltató személyén kívül eső olyan eseménynek vagy körülménynek kell lennie, amelyet a munkáltató nem láthat előre, másfelől, amelynek befolyásolására vagy megakadályozására objektív okokból nem képes. Kétségtelen, hogy a munkáltató a járványügyi helyzet eseményeit nem láthatja előre, mint ahogyan azt sem, hogy a jogalkotó - egyebek mellett a fent említett módon - jogszabályi rendelkezéseket ír elő a személyek kijárásának korlátozását érintően. A munkáltató értelemszerűen ezek befolyásolására vagy megakadályozására nem képes. A lehetetlenülés ugyanakkor nem értelmezhető tágan, és az eset összes körülményének vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy eldöntsük, egy adott kereskedelmi tevékenység tekintetében a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné válásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3898

7. találat: Fizetési moratórium és a bérből való levonás

Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
Részlet a válaszból: […]haladék. E rendelkezést a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A részletszabályokat a 62/2020. Korm. rendelet tartalmazza, kimondva egyebek mellett, hogy a munkáltatói kölcsönre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3896

8. találat: Megállapodás minimálbérnél alacsonyabb alapbérben

Kérdés: Van-e rá mód, hogy úgy állapodjon meg a munkáltató a munkavállalóival, hogy a napi munkaidőt (8 óra) nem csökkenti, csak a munkabért csökkenti a felére? Így "alá tud menni" a napi 8 órás minimálbér összegének? Vagy a minimálbért mindenképpen tartani kell? A megállapodást a vészhelyzet idejére kötné a munkáltató. Ha van, akkor kérjük, tüntessék fel a jogszabályi hátteret is.
Részlet a válaszból: […]rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3895
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszból: […]felül bérpótlék is megilleti, ha az állásidő tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (Mt. 147. §). Az idézett szabályból látható, hogy nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Hiába szegi meg a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben, nem kell bért fizetnie (sem alapbért, sem pótlékokat), ha az állásidő el nem hárítható, külső körülmények következménye. Például a járvány okozta kijárási korlátozás vagy anyaghiány kifejezetten ilyen eset lehet.Fontos, hogy az állásidő nem a munkáltató választásától, döntésétől függ, azaz nem arról van szó, hogy a munkáltató gazdasági, célszerűségi okokból inkább a tevékenység felfüggesztéséről dönt. Ilyenkor ugyanis lehetne működni, annak nincs elháríthatatlan oka, legfeljebb nem gazdaságos. Az Mt. szerint ehhez képest objektív körülmények szükségesek ahhoz, hogy a munkáltató mentesüljön a bérfizetési kötelezettsége alól. Hasonló ok hiányában a munkáltató a bérfizetési kötelezettsége (illetve a minimálbérszabályok) alól nem mentesülhet. Ugyanakkor egy eszközzel a minimálbér "alá tudnak menni": a 47/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt lehetővé teszi, hogy a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3894

10. találat: Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Március 18-án megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-től való eltérési lehetőségeket rögzíti. Ez a közalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződésesnek nem alkalmazhatók.A 47/2020. Korm. rendelet továbbá megállapítja: a veszélyhelyzet idejére és az azt követő 30 napra a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek. Lényegében bármely rendelkezéstől, bármilyen irányba, a munkavállaló hátrányára történő eltérésre is felhatalmazást ad ez a szabály.A 47/2000. Korm. rendelet kiadására az Alaptörvény 53. cikkének (2) bekezdése adott felhatalmazást, amely szerint "A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat". A 47/2020. Korm. rendelet úgy fogalmaz, hogy "A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében az Mt. a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra" [6. § (1) bek.].A fenti jogszabályok együttes értelmezésével álláspontunk szerint a kormány az alaptörvénybeli, törvénytől való eltérésre való felhatalmazásánál fogva általános érvénnyel mondta azt ki, hogy az Mt.-t az általa rendeletben meghatározott eltérő szabályokkal kell alkalmazni. Mivel ennek hatályát a 47/2020. Korm. rendelet nem pontosította, valamennyi jogviszonyra vonatkozik ez a szabály, amire az Mt. alkalmazandó. Így a közalkalmazotti jogviszonyra is. Tehát az otthoni munka (home office) vagy távmunka elrendelése, a munkaidő-beosztás közlése, a közalkalmazott egészségének ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos kollektív szerződésben foglalt szabályok felfüggesztése egyértelműen vonatkozik a Kjt. hatálya alá tartozókra is.Kérdés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3867
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést