Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott COVID-19 tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Oltakozási kötelezettség - kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk - értelmezésünk szerint - az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszonya a köznevelési intézménnyel áll-e fenn. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a köznevelési intézményben, az iskolák tálalókonyháin alkalmazott konyhai dolgozók, akik nem az iskolával, hanem az Önök intézményével állnak közalkalmazotti jogviszonyban, nagy valószínűséggel beleesnek a rendelet szerinti foglalkoztatott fogalmába, és így rájuk alkalmazni kell annak rendelkezéseit. Arról viszont nem vagyunk meggyőződve, hogy a tankerületnek lenne lehetősége kiterjeszteni az 599/2021. Korm. rendelet alkalmazását mindazokra, akik az iskolákba egyáltalán belépnek és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Noha e két kritériumnak megfelelő személyek az esetek többségében minden bizonnyal közös metszetbe tartoznak a foglalkoztatottak kategóriájával, ugyanakkor elképzelhető olyan eset is, amikor egy személy közvetlen kapcsolatba kerül a tanulókkal, de nem minősül a "köznevelési intézménynél" foglalkoztatottnak (pl. egy külső kutató, aki engedélyt kapott, hogy kutatása keretein belül kérdőíves felmérést végezzen a tanulók körében, és erre a személyes jelenlétében kerül sor egy osztályteremben).Ha az Önök önkormányzati fenntartású intézményére ugyan nem terjed ki az 599/2021. Korm. rendelet hatálya, ettől függetlenül a fentiek értelmében az egyik értelmezési lehetőség alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az mégis vonatkozik azokra a közalkalmazottakra, akik konyhás munkakörben dolgoznak az egyes iskolákban. Ennek alapja azonban nem a tankerület által megfogalmazott többletkövetelmény (azaz az ügyfelekkel/tanulókkal való közvetlen érintkezés), hanem az 599/2021. Korm. rendelet kifejezett rendelkezése: a "köznevelési intézménynél" történő foglalkoztatás.Azt, hogy az 599/2021. Korm. rendeletet a többi alkalmazottjuk esetében is alkalmazni kell-e, csak akkor tudnánk megítélni, ha ismernénk, hogy ők olyan foglalkoztatottnak minősülnek-e, akik a rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt valamely intézménynél vagy szervnél foglalkoztatott személyek. Csak erre adott igenlő válasz esetén lehetne kötelezni őket arra, hogy az 599/2021. Korm. rendelet alapján, a rendelet 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban vegyék fel az oltást.Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4321

2. találat: Védőoltásra kötelezés védettségi igazolvány esetén

Kérdés: Egyik bolti eladó munkavállalónk pár hete tért vissza a munkába, igazolt koronavírus-fertőzés után. A felgyógyulása miatt védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Az új rendelet alapján felmerült bennünk, hogy minden bolti alkalmazottunknak kötelezővé tesszük a védőoltást. Megtehet jük-e ezt a védettségi igazolvánnyal rendelkező, de nem oltott munkatárs kapcsán is?
Részlet a válaszból: […]felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja [2. § (4) bek.]. Az 598/2021. Korm. rendelet tehát nem számol azzal az eshetőséggel, hogy a munkavállaló védőoltás nélkül is lehet "védett", illetve maga a védettségi igazolvány is megszerezhető azzal, ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen. Álláspontunk szerint, mivel ilyen esetben nem áll fenn az oltásra kötelezés jogalapja (az egészség védelmének célja), a munkáltató jogszerűen nem írhatja elő az oltás felvételét. Megjegyezzük, hogy ha a munkáltató egészségvédelmi célból úgy dönt, hogy az adott munkakörben kötelező az oltás felvétele, ám a munkavállaló egészségügyi okból mégsem oltható, akkor is minden egyéb eszközzel óvni kell a fertőzés veszélyétől (61/1999. EüM rendelet 6. §). Például, nem lehetséges, hogy a munkáját változatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4308
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Egészségügyi munkavállaló - ha nem oltható be

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
Részlet a válaszból: […]szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére, a háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos adja ki [449/2021. Korm. rendelet 1. § (1)-(2) és (4)-(5) bek.]. Valóban előállhat az a helyzet, hogy egy olyan egészségügyi szolgáltatónál dolgozik valaki egészségügyi munkakörben védőoltás nélkül, ahol egyébként annak felvétele kötelező lenne. Ebben az esetben a munkáltatónak az expozíció okozta kockázatot olyan alacsony szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállaló egészsége és biztonsága megfelelően védve legyen. Erre vonatkozó intézkedésként nevesíti a jogszabály egyebek mellett az alábbiakat: a munkahelyet, a munkafolyamatokat és a műszaki ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, telepíteni, illetve létesíteni, hogy megakadályozzák vagy a minimálisra csökkentsék a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét a munkahelyen; megfelelő védőberendezéseket, illetve egyéni védőeszközöket kell biztosítani és használni (61/1999. EüM rendelet 6. §).A fentiekből következően a védőoltást felvenni nem tudó egészségügyi alkalmazott esetén a munkáltatónak úgy kell eleget tennie foglalkoztatási kötelezettségének, hogy az érintettet a lehető legkisebb kockázatnak tegye ki. Ez az egyéni védőfelszerelésekkel való maximális ellátás mellett szükségessé teheti a munkaköri feladatokon belül az alacsony kockázatú feladatok ellátására való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4306
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Oltásfelvétel elmulasztása - fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszból: […](1), (4) bek.]. A munkáltató a védőoltás - több dózis esetén az első dózis - felvételére legalább 45 napos határidőt kell, hogy adjon; ezt követően viszont fizetés nélküli szabadságot rendelhet el annak a munkavállalónak, aki a kötelezésnek nem tett eleget, és az ellenjavallat okán nem is mentesült annak teljesítése alól [598/2021. Korm. rendelet 2. § (8) bek.].A szabály nem szól arról, hogy ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató megszakíthatja-e, illetve elrendelheti-e ismételten. Figyelemmel azonban a rendelkezés munkavédelmi jellegére, nehezen elképzelhető olyan helyzet, ahol a munkavállalók egészségének megóvása érdekében hol szükséges, hogy a munkahelyen csak a koronavírussal szemben védettséggel rendelkező munkavállalók tartózkodjanak, hol nem, hol feltétele az a munkavégzésnek, hol pedig nem. Álláspontunk szerint a munkáltató a fizetés nélküli szabadság kérdésében az intézkedésen legfeljebb akkor változtathat rendeltetésszerűen, ha a munkakörülményekben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4298
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: "Covid-pótszabadság" - pénzben megválthatatlan

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?
Részlet a válaszból: […]§ (5) bek.]. Ez alól egy kivétel van: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Ez utóbbi kivételt a 327/2021. Korm. rendelet már nem tartalmazza. Ebből arra kell következtetnünk, hogy - az általános szabályokkal egyezően - a "Covid-pótszabadság" nem váltható meg pénzben a jogviszony fennállása alatt. Ám ha a jogosult azt természetben nem kapja meg (vagy csak részben kerül e szabadság kiadásra) a jogviszonya megszűnéséig, a ki nem adott napokat ekkor sem kell megváltani. Ez független attól, hogy milyen jogcímen szűnik meg vagy kerül megszüntetésre a jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4257
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságának arányosítása

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 10 munkanap pótszabadságra jogosítja a koronavírus-világjárvány elhárításában részt vevő, az 1. § (1) bekezdésében felsorolt területeken foglalkoztatottakat. Ezt a pótszabadságot az Mt. 121. §-a alapján kell-e arányosítani?
Részlet a válaszból: […]alkalmazni kell. Így a pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, pénzben megváltani nem lehet, és a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani [327/2021. Korm. rendelet 1. § (4)-(6) bek.]. Míg tehát a pótszabadság kiadását érintően több rendelkezést is találunk, a pótszabadság mértékét a jogszabály egységesen 10 munkanapban határozza meg, bármilyen további részletszabály nélkül. Így a pótszabadság arányosításának nincs helye arra tekintettel, hogy a foglalkoztatott milyen időtartamban vett részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4237
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságra jogosultsága

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?
Részlet a válaszból: […]felsorol. Ezek között szerepel a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal. Mivel a jogszabály e körben nem azt írja elő, hogy kormánytisztviselő legyen a jogosult, hanem elegendő az e szervnél való foglalkoztatás, álláspontunk szerint az ide kirendelt köztisztviselő esetén is teljesül a feltétel. Ez az Országos Mentőszolgálatnál már nem áll fenn, mivel e munkáltató kapcsán a jogosultság feltétele kifejezetten az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állás.A jogosultság második feltételét illetően, a 327/2021. Korm. rendelet nem ír elő időbeli kritériumot a "koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában" való részvételre. Csak annyit, hogy annak a 2021. évben, a 327/2021. Korm. rendelet hatálybalépése előtt (2021. június 11.) kell megvalósulnia. Ezért véleményünk szerint a 10 munkanap pótszabadságra a foglalkoztatottak a részvétel időtartamától függetlenül jogosultak. Ennek legfeljebb az az észszerűségi feltétel szab korlátott, hogy a részvételnek arányosnak kell lennie a pótszabadság mértékével (pl. 8 óra teljesítés még nem elegendő). E meglehetősen tág jogszabályi keretek mellett a 327/2021. Korm. rendeletben előírtak szerinti felettes (munkáltatói jogkört gyakorló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4236
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Járvánnyal összefüggő utazási kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint "ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy". A szociális intézményeknél mely dolgozókat illet meg ez a kedvezmény? Minden dolgozónak ki lehet-e adni az ingyenes utazáshoz az igazolást? A korlátozások feloldása után több dolgozó kéri az igazolást, hogy az ország különböző területére rokon- és családlátogatás, illetve üdülés céljára igénybe vehesse.
Részlet a válaszból: […]amely a fenti intézményi körbe tartozik, azt az utazási szolgáltató köteles elfogadni. Lényegében tehát a munkáltatón múlik, hogyan alkalmazza a rendelet szerinti jogosító kitételt, miszerint elsődlegesen nem a dolgozó munkaköre, hanem az számít, hogy-a veszélyhelyzettel összefüggő vagy a járvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat lát-e el, illetve-utazása e feladatellátással összefügg-e.Ezeknek a feladatoknak a körét a jogszabály részletesen nem határozza meg, de az bizonyos, hogy a kedvezmény kizárólag a munkavégzéssel összefüggő utazásra biztosítható. A rokon- és családlátogatás, valamint üdülés céljára való felhasználás egészen biztosan nem tartozik a rendeltetésszerű használat körébe. Ez a kedvezmény nem fogható fel úgy, mint egy munkáltató által biztosított dolgozói szociális juttatás. Különösen akkor van ez így, ha a munkavállaló/közalkalmazott eddig nem, csak a járvány harmadik hullámának csökkenésével, a nyári szabadságolások idején kapna ilyen munkáltatói igazolást. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4200
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Munkaidő-beosztás megváltoztatása - a kijárási korlátozás enyhítése után

Kérdés: Budapesten működtetünk kávézókat. Mivel május 18-tól enyhítésre került a kijárási korlátozás, a korábban állásidőn lévő munkavállalóinkat újra be kell osztani a munkavégzésre. Hogyan legyen ez szabályos? Mit tegyünk abban az esetben, ha a munkavállalóink munkaidőkerete még a leállás előtt elkezdődött, de nem szeretnénk az elszámolással július végéig várni?
Részlet a válaszból: […]körülményre tekintettel, a munkáltató jogosult a már közölt munkaidő-beosztást módosítani, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ezt a szabályt azonban a veszélyhelyzet alatt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a fenti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja [47/2020. Korm. rendelet: 6. § (2) bek. a) pont].E szerint, akármi is az egyébként irányadó beosztás, azt a munkáltató bármikor megváltoztathatja. Tehát akár a hét végén is módosíthatják minden további nélkül a következő hétfőtől érvényes beosztást, a hirtelen napvilágra kerülő új szabályok miatt. Sőt - az "újraindítás" alakulásától függően - napról napra változtathatja a munkáltató a beosztásokat. Emellett, a 104/2020. Korm. rendelet szerint a munkáltató egyoldalúan dönthet legfeljebb 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, és az április 11-én (a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3906

10. találat: Munkaidőkeret - heti négy munkanapos munkarendben

Kérdés: A járványhelyzet miatt kollégáink munkaidejét 20%-kal csökkentjük úgy, hogy csak heti négy napot kell dolgozniuk. Erről megkötöttük a munkaszerződés-módosításokat. Hogyan kell kiszámítani a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt ebben az esetben, ha a keret tartama alatt módosítottuk a munkaidő mértékét? Hogyan kell számolnunk a mostani 32 órás heti munkaidőt, ha az adott héten a húsvét miatt munkaszüneti nap is volt? A munkaszüneti napon felül is elrendelhetünk az adott hétre 32 óra munkaidőt? Hogyan alakul a díjazás ezekre a hetekre, ha a munkavállaló órabéres?
Részlet a válaszból: […]kereten felüli rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 156. §). Ha a keret tartama alatt módosul a napi munkaidő, akkor a módosítás időpontját megelőzően a korábbi, azt követően a módosított napi munkaidővel kell számolni. Az idézett szabályból is láthatóan, a teljesítendő munkaidő meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Akkor is, ha egyébként a munkáltató foglalkoztathat ezen a napon. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy a 2020. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így az érintett munkavállalóknak áprilisra 20x6,4 óra a teljesítendő munkaidejük, akkor is, ha be voltak osztva munkaszüneti napra, vagy nem.Ennek a szabálynak az a célja, hogy azok a munkavállalók is két munkanappal kevesebb időt dolgozzanak áprilisban, akiknek munkaideje az Mt. szerint beosztható munkaszüneti napra is. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkaszüneti nappal érintett héten a munkavállalók szintén 32 órára legyenek beosztva, bár ezzel a keret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3905
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést