Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló részére – eltérő megállapodás hiányában – köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. § (2) bek. b) pont]. Ha a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzéséhez különböző eszközöket biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Oltatlan pedagógusok elhelyezkedése

Kérdés: Magyar-történelem szakos tanárként több állásinterjúmon is azzal kellett szembesülnöm, hogy azért nem engem választanak, mert nem vagyok Covid-19 ellen beoltva, pedig tudomásom szerint jelenleg nincs oltási kötelezettség a tanárok számára. Ez – véleményem szerint – hátrányos megkülönböztetés. Milyen lehetőségeket biztosít számomra a jogszabály?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok Covid elleni kötelező védőoltását az 599/2021. Korm. rendelet írta elő, mely jogszabály a 2021. évi I. törvény hatályvesztésével egyidejűleg, 2022. május 31-én hatályon kívül helyezésre került. 2022. június 1-jétől tehát nincs olyan hatályos rendelkezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

400 túlóra túllépése rendkívüli helyzetben

Kérdés: Vállalatunk, élve az Mt. 135. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, kollektív szerződésében úgy rendelkezett, hogy 300 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el, illetve további 100 óra önként vállalt túlmunkáról állapodhat meg a munkavállalóval. Az év elején a járványügyi helyzet súlyosan érintette a vállalatunk termelését és ezzel a megkötött kiszállítási szerződésben foglaltakat. A kapacitások jelentős csökkenésében nagy szerepet játszott, hogy cégünk különös figyelmet fordított a munkatársak egészségének megóvására és a járvány további terjedésének megakadályozására. A kontaktként érintett személyeket otthon tartotta, amíg a fertőzöttség kockázata fennállhatott. A Covid-fertőzött kollégák esetében pedig csak negatív PCR-teszt esetén engedélyezett visszatérést a termelésbe. Ezen óvintézkedések miatt teljesíthetetlenné váltak a kiszállítási határidőink. Tekintettel a fentiekre, figyelembe vehető-e az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése, miszerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése vis maior esetén, azaz meghaladható-e a 400 órás rendkívüli munkaidő a naptári évben, tekintettel a járványügy miatti kapacitáscsökkenésre?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó szabály szerint nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében [Mt. 108. § (2) bek.]. A rendelkezés célja az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új – oltatlan – munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A Vmtv. értelmében 2022. június 15-én általános szabály szerint – a munkáltató eltérő döntése hiányában – megszűnt a 599/2021. Korm. rendelet alapján korábban elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság. Az 599/2021. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Védettség igazolása és az elmulasztás jogkövetkezményei

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú cikkben – az akkori jogi környezetben – úgy nyilatkoztak, hogy a munkavállalót az egészségügyi dolgozók körén kívül nem érheti hátrány (pl. fizetés nélküli szabadság vagy felmondás), ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóit az oltás felvételére, de a munkavállaló ennek nem tesz eleget. Mennyiben módosítják ezt a helyzetet az azóta kiadott kormányrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Ön által is említett kormányrendeletek hatálybalépése után gyökeresen megváltozott a helyzet. A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú kérdés megválaszolása idején még egészen más volt a jogszabályi környezet. Akkor kizárólag az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Táppénz – ha lejár az egy év

Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt tényállásból az tűnik valószínűnek, hogy a munkavállaló a táppénz lejártát követően is [Ebtv. 46. § (1) bek. a) pont] keresőképtelen, ezért a válaszunkban ebből a helyzetből indulunk ki. Ha munkavállaló keresőképtelenségét megfelelően igazolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Oltakozási kötelezettség – kivételekkel

Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, az 599/2021. Korm. rendelet értelmező szabályának hiányában nem lehet pontosan megállapítani a foglalkoztatott fogalmát. Ezt nem általános jelleggel kell értelmezni, hanem az 599/2021. Korm. rendeletben foglalt szerveknél, intézményeknél foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Oltásfelvétel elmulasztása – fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltató az új szabályok szerint elrendelhet fizetés nélküli szabadságot annak, aki az előírt határidőn belül nem veszi fel a védőoltást. Megszakíthatja ezt a munkáltató, illetve elrendelheti több alkalommal is? Ha igen, hányszor?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki 2021. november 1-je előtt a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel, a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egészségügyi munkavállaló – ha nem oltható be

Kérdés: Hogyan foglalkoztatható a dolgozó Covid megbetegedési veszélynek kitett munkahelyen, akit egészségi állapota miatt nem lehet Covid-19 elleni védőoltásban részesíteni? Foglalkozás-egészségügyi szempontból a 61/1999. EüM rendelet és 18/1998. NM rendelet alapján, amennyiben biológiai tényező van a munkahelyen, és ez ellen védőoltással rendelkezünk, a munkaalkalmasság feltételeként biztosítania kell a munkáltatónak. A veszélyhelyzet alatt ezen, például ápolói munkakörben dolgozók eltiltandók a munkakörüktől? Ha igen, rehabilitációnak számít? Ha tovább foglalkoztatják, megbetegedés esetén a munkáltató elmarasztalása megtörténhet?
Részlet a válaszából: […] A 449/2021. Korm. rendelet alapján, a veszélyhelyzet ideje alatt a jogszabályban felsorolt egészségügyi szolgáltatónál nem hozható létre olyan jogviszony, amelynek keretében az egészségügyi tevékenységet olyan egészségügyi dolgozó vagy rezidens végezné, aki a SARS-CoV-2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Védőoltásra kötelezés védettségi igazolvány esetén

Kérdés: Egyik bolti eladó munkavállalónk pár hete tért vissza a munkába, igazolt koronavírus-fertőzés után. A felgyógyulása miatt védettségi igazolvánnyal rendelkezik. Az új rendelet alapján felmerült bennünk, hogy minden bolti alkalmazottunknak kötelezővé tesszük a védőoltást. Megtehet jük-e ezt a védettségi igazolvánnyal rendelkező, de nem oltott munkatárs kapcsán is?
Részlet a válaszából: […] Az 598/2021. Korm. rendelet alapján 2021. november 1-jétől a munkáltatók felhatalmazást kapnak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét alkalmazottjaik számára. Ha a munkáltató a munkavállalók egészségének védelme céljából így dönt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.
1
2
3
4