Tapasztalatok szerint a végzős egyetemisták, illetve főiskolások fizetési igénye – átlagosan – bruttó havi 154 ezer forint. Kelet-Magyarországon valamivel szerényebb, "csak" 121 ezer, míg Nyugat-Magyarországon 124 ezer forint az elvárás. E fizetések a mai átlagjövedelmeknek csaknem a másfélszeresét teszik ki. Kiemelkedő a gazdasági, az informatikai és a műszaki terület pályakezdőinek a bérigénye, jellemző, hogy a végzős informatikusok csaknem 200 ezer forintos keresetre számítanak. Noha a piaci kereslet tükrében nem tekinthető túlzottnak ez az igény, azonban – például – a pedagógusi bérek átlagához képest – amely a kétszázezernek csak az egyharmadát teszi ki (73 ezer forint) – igencsak szembetűnő.
Átvállalt munkabér
A munkaadók, ha pályakezdőt foglalkoztatnak, különböző kedvezményeket vehetnek igénybe. Támogatást kaphatnak például – maximum 1 évig, pontosan 360 napig –, ha szakképzetlen, vagy a munkaügyi tanács által meghatározott szakképesítéssel rendelkező állástalant alkalmaznak. Kikötés persze, hogy a fiatalnak a munkaügyi központokkal együtt kell működnie, és legalább 90 napos regisztrációval kell rendelkeznie. Ugyancsak feltétel – de már a munkáltatóval szemben –, hogy a pályakezdőt olyan munkakörben foglalkoztassa, amelyben a szakképzettségét kamatoztathatja, és gyakorlati tapasztalatokat szerezhet. A munkaviszonyban fennálló foglalkoztatásnak legalább napi 4 órás munkaidőre kell kiterjednie, illetve huzamosabb ideig – egy évig – kell tartania.
A munkaügyi központok a támogatás időtartama alatt – általános esetben – a munkabér és az egészségügyi hozzájárulás 50-70 százalékát vállalják át. Hátrányos helyzetű térségekben és településeken ez a százalékos arány magasabb, 50-90 százalék, míg meghatározott nonprofit szervezeteknél akár 70-100 százalék is lehet.
A munkabér-támogatásnak természetesen felső összeghatára is van. Százszázalékos kedvezmény esetében – ami a szakképesítés jellegéhez kötött – a felső határ a szakképzetlen pályakezdők körében a minimálbér másfélszerese (ez 2002-ben 75 000 forint), középfokú szakképesítésű fiataloknál pedig a minimálbér kétszerese (az idén 100 ezer forint). Ha azonban a végzősök felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, úgy esetükben a minimálbér két és félszerese (2002-ben 125 ezer forint) téríthető meg.
Utólagos térítéssel
Noha a foglalkoztatási támogatás is alkalmazott konstrukció, a munkaadói körökben kevéssé népszerű. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy gyakorlati képzéshez kötött: ilyen oktatóhelyek pedig csak elszórtan működnek a vállalatoknál. E konstrukció esetében kitétel az egyéves időtartamra szóló, napi legkevesebb hatórás foglalkoztatás. A munkaügyi központok havonta és utólag térítik meg a támogatást, ám ez csak a minimálbér fele (az idén 25 ezer forint) lehet, és mindössze 270 napig, azaz háromnegyed évig jár: miközben a dolgozónak egy évig kell munkát biztosítani. Mindez azt is jelenti, hogy a fennmaradó 90 napot a munkaadónak kell állnia, természetesen ez idő alatt is gondoskodva a pályakezdő foglalkoztatásáról.
Fontos tudnivaló, hogy a támogatás – egyebek közt – csak akkor folyósítható, ha tanulmányai alatt a pályakezdő a munkaadójánál legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült, és szakmunkásképző iskolában, vagy általános, illetve speciális szakiskolában szerezte szakképzettségét. A konstrukció igénybevételének feltétele továbbá, hogy a fiatalnak a képzettség megszerzését követő 90 napon belül munkaviszonyt kell létesítenie a számára megfelelő munkakörben, illetve a támogatás igénylésekor nem töltheti be a 25. életévét.
Az általános foglalkoztatásbővítő támogatás a pályakezdőknél nincs minimálbérhez kötve. A mértéke 50-100 százalék lehet: már amennyiben 3 vagy 6 hónapja regisztrált állástalant foglalkoztat a munkaadó.
Folyamatos segítés
A fiatalok sikeres beilleszkedéséhez folyamatos segítésükre van szükség. Nyilvánvalóan meghatározó, hogy mennyire volt tudatos a pálya- és szakmaválasztásuk, illetve milyen tudással érkeznek a munkahelyekre. Mindennek feltérképezése – a gyakorlatban – a munkaadókra hárul.
A közvetlen vezető számára előnyös, ha ismeri a pályakezdő munkával kapcsolatos érdeklődési területeit, meglévő képességeit s a számára legmegfelelőbb pályát és munkaterületet. A négyszemközt folytatott beszélgetések, az önértékelési és a számítógépes tanácsadási rendszer – mint eszköz – mind hozzájárulhatnak a pályakezdő személyiségének megismeréséhez. Ezeken keresztül finomítható, kijelölhető a megfelelő képzési szakirány. Ugyanakkor egy-egy tehetséges fiatal számára pályaterv vagy karrierterv is készíthető: ezzel is megalapozva előmenetelét.
A munkába állás a pályakezdő életében fokozott lelki megterheléssel járó időszak. Döntéseket kell hoznia, s meg kell oldania a választott szakma addig csak elméletből, iskolapadból ismert feladatait. Nagyon fontos, hogy ez az első egy-két év eredményes legyen a tanulók számára, hiszen még bizonytalanok lehetnek saját magukkal és jövőjükkel kapcsolatban.
A leendő munkahelyen a pályakezdőket nagyban segíthetik a pedagógusi képességekkel rendelkező egyének, konzulensek, mentorok. Szerencsés helyzet, ha magának a pályakezdőnek is ilyen a közvetlen vezetője. A mentorok elsősorban abban támogathatják a fiatalt, hogy a munkafeladattal kapcsolatban közösen fogalmazzanak meg új célokat, lehetőségeket. Ha szükséges, a lépéseket is közösen tervezik meg – így a jövővel kapcsolatban is könnyebb dönteni.
"Kiugrási" lehetőség
A pályakezdők beilleszkedését a Pécsi Vízmű Rt.-nél követtük nyomon. Az összesen négyszáz munkavállaló közül nyolcvanan diplomával rendelkeznek, s ez utóbbiak között tizenegy a fiatal pályakezdő. Utóbbiak nemek közötti megoszlása csaknem azonos, öt nő és hat férfi alkotja a frissen végzett diplomások táborát.
A vállalatvezetési hierarchia csaknem teljes egészében a felsőfokú végzettségűekből áll.
A jelenlegi 67 fős felső és középvezetői körön kívül a vezetői utánpótlást a pályakezdők biztosítják. Átlagban szinte minden osztályon tevékenykedik egy-egy fiatal, akit sok kiugrásra alkalmas lehetőség vár. Ám az utánpótlásnak még további forrása is van, hiszen a társaság munkatársai közül – 2001-ben – 22-ten tanultak valamilyen felsőfokú végzettséget nyújtó tanintézményben.
A cég tervei szerint az iskolapadból kikerülők szaktudásának hasznosítása, szakmai ötleteik és javaslataik megvalósítása körülbelül egy-másfél évet venne igénybe, keretét pedig az újítási szabályzat teremtené meg. Maga a rendszer érvényben lévő, jóváhagyott alapelvek szerint működhet, fontos azonban, hogy a kivitelezendő ötlet a fiatal szakember saját elgondolása legyen. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az újítás vállalati alkalmazását, bevezetését hasznosítási szerződésbe kell foglalni. S ennek alapján az ötletgazdát és a kidolgozót újítási díj illeti meg.
Az újítási ötletek kidolgoztatásához négyfős stábot hozott létre a vállalat felső vezetése. A team egy kommunikációs és egy gazdasági végzettségű, illetve két műszaki kollégából áll, akik valamennyien pedagógusi gyakorlattal rendelkeznek. A projekttagoknak a feladatot a folyamatos munka keretén belül kell elvégezniük, de a sikeres hasznosítási szerződésekért a munkatársakat konzulensi, szakreferensi díj illeti meg. Az újítási ötletek megvalósítása 2003-ra, illetve 2004-re várható. A pályakezdők egy része a műszaki tervezés, a környezetvédelem s a hálózati karbantartási munkák területén, illetve az ügyfél-hatékonysági projektvezetésben s a kontrolling területén tevékenykedik. Ugyanakkor kiemelt szerep hárul a pályakezdőkre az informatikában, azon belül is a műszaki informatika területén.
Támogatási szerződés
A cég igen fontosnak tartja a felsőfokú oktatási intézményekkel kialakított kapcsolatok ápolását is. Az együttműködés erősítésére támogatási szerződést kötöttek többek között a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karával, a Mérnökhallgatók Egyesületével, az AISEC-kel, s a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karával.
A cég nyitott arra is, hogy fakultációs lehetőséget kínáljon a diákoknak, akik – például – a szakdolgozatok megírására készülnek. Míg azonban a vállalat eddig kizárólag műszaki területeken fogadta a diákokat, addig a jövőben a humán, a gazdasági és marketingterületre is kiterjed a gyakorlat.
A vállalatnak fontos törekvése, hogy gyakorlati képzőhellyé váljon. Ez irányban már eddig is történtek lépések, példa erre, hogy akik műszaki területen készítették el a szakdolgozatukat, azoknak fél éven át konzultációs lehetőséget nyújtottak és gyakorlati munkával is ellátták őket.
Az idei év azért is mérföldkő, mert a cég vezetése – a műszaki mellett – a gazdasági, illetve a stratégiai és a marketingterületet is be kívánja kapcsolni e rendszerbe. Megfelelő indíttatás lehet erre a műszaki területen szerzett tapasztalat, és az a tény, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás nyitott e képzési irányra. A már tapasztalható pozitív eredmények ugyanakkor arra késztetik a társaságot, hogy – az ez irányba megtett kezdeti lépésekre alapozva – bevezesse a kétéves gyakornoki képzést.
Regisztrált pályakezdők Baranyában* |
||||
2000. október |
2000. november |
2001. október |
2001. november |
|
Férfi |
595 |
601 |
724 |
685 |
Nő |
624 |
602 |
751 |
668 |
Összesen: |
1219 |
1203 |
1475 |
1353 |
*Tanulmányaikat befejező, egyéves munkaviszonnyal rendelkező pályakezdők Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ |