Mit ér a végzettség, ha külföldi?

Január 1-jétől hatályos a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény, amelynek alkalmazása során bizonyítványnak, illetve oklevélnek minősül az alap-, közép- vagy felsőfokú végzettséget, alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést, felsőfokú szakképzettséget, illetve tudományos fokozatot tanúsító, illetve az ezekkel azonos hatályú okirat.

A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél elismerésével senki sem szerezhet több jogot, mint amennyi a bizonyítvány vagy az oklevél alapján abban az államban megilleti, amelyben azt szerezte. Az elismerés és a honosítás főszabály szerint a külföldi oktatási intézmény jogállása, a bizonyítvány vagy az oklevél jogi hatálya, a tanulmányi idő, valamint a tanulmányi és a vizsgakövetelmények alapján történik.

A kérelmező feladata, hogy biztosítsa a bizonyítványa vagy oklevele elismeréséhez és a honosításához szükséges okiratokat és adatokat. A kérelmező megjelölheti, hogy milyen céllal és milyen hazai végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékű bizonyítványként vagy oklevélként kéri az elismerést vagy a honosítást. Az elismerés költségeit a kérelmező viseli.

Elismerés, honosítás

Az elismerés azt jelenti, hogy az elismerési eljárás során az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályával azonosnak nyilvánítja. A bizonyítvány vagy az oklevél továbbtanulási célú elismerése kizárólag arra jogosít, hogy a kérelmező jelentkezhessen továbbtanulásra a megfelelő oktatási intézménytípusban. A bizonyítvány és az oklevél elismerése nem mentesít a szakma gyakorlásához jogszabály által előírt további követelmények teljesítése alól.

A honosítási eljárás célja, hogy az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az általa kiállított oklevél jogi hatályával azonosnak nyilvánítsa.

 

Eljárási díj A kérelmezőnek az általános és a középiskolai, valamint a felsőfokú végzettséget elismerő eljárásért a kérelem benyújtásakor a kötelező minimálbér egyötödének megfelelő eljárási díjat kell fizetnie az eljáró hatóság számlájára. (A továbbtanulási célú elismerésért az eljáró hatóság a kérelmező által fizetendő díjat szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg az eljárási díj összegét.) A tudományos fokozat, illetve a különböző szakképesítések elismeréséért az eljárási díj háromszorosát kell befizetni. (A szakmai vizsga és az alkalmassági vizsga lebonyolításáért az oktatási intézmény a kérelmező által fizetendő díjat szabhat meg, amely azonban nem haladhatja meg az eljárási díj tízszeresét.) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel vagy jogszabály által a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek elismert bizonyítvány egyenértékűségéről szóló igazolás kiállításáért az eljárási díj felét kell az eljáró hatóság számlájára befizetni. A résztanulmányok beszámítása díjmentesen történik. Vissza kell téríteni a díjat, ha a kérelmező a határozat meghozatala vagy az igazolás kiállítása előtt visszavonja a kérelmét. Amennyiben a kérelmező úgy módosítja a kérelmét, hogy az eljárásért más összegű díjat kell fizetni, mint az eredeti kérelme alapján indult eljárásért, akkor a kérelmezőnek az eljárási díjat ki kell egészítenie a módosított kérelemnek megfelelő eljárási díjra, vagy a különbözetet a kérelmező részére vissza kell téríteni.

Hová kell fordulni a honosításért?

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése és honosítása főszabályként az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik. A külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint továbbtanulási célú elismerését azonban attól az oktatási intézménytől kell kérni, amelyben a kérelmező tanulni akar.

A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat honosítása annak a hazai egyetemnek a hatásköre, amely a külföldi tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen, illetve az azon belül azonosítható tudományágban a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) alapján doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére jogosult. Az az egyetem, amely az adott tudományterületen és tudományágban akkreditált PhD-, illetve DLA-programmal rendelkezett, de 2002. június 30-ig nem szerzett jogosultságot doktori iskola működtetésére, valamint doktori, illetve mesterképzésre, illetve fokozatadásra, e határidőt követően külföldön szerzett tudományos fokozatot nem honosíthat.

A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés elismerése a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.

A külföldi oklevelek által tanúsított hitéleti képzés szakképzettségének elismerése azon hazai egyházi felsőoktatási intézmény hatásköre, amely a megfelelő hazai oklevél kiállítására jogosult.

Külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása annak az oktatási intézménynek a hatásköre, amelyben a kérelmező a tanulmányait folytatni szándékozik.

Kérelem

Bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására az jogosult, aki kérelme benyújtásakor személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, jogosítvánnyal, tartózkodási vagy a letelepedési engedéllyel, illetve magyarországi lakóhelyét lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolja állampolgárságát, valamint személyes adatait. Nem terheli ez a kötelezettség a kérelmezőt, ha az elismerést továbbtanulási céllal kéri, avagy ha résztanulmányok beszámítását kéri.

A kérelem benyújtása előtt nem árt, ha a kérelmező tájékoztatást kér az Oktatási Minisztériumtól a külföldön megszerzett bizonyítványának vagy oklevelének tartalmáról. A tájékoztatásnak természetesen jogi hatálya nincs.

Mellékletek

A kérelemhez mellékelni kell:

– az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát, magyar nyelvű hiteles fordítását,

– a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), valamint annak magyar nyelvű hiteles fordítását, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését,

– az eljárási díj megfizetésének igazolását.

Az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt arra is, hogy mutassa be a csatolt okiratok eredetijét, de lehetővé teheti, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók legyenek.

Az eljáró hatóság kivételes méltányosságból felmentheti a kérelmezőt a kötelezően csatolandó okiratok benyújtása alól, ha a kérelmező menekült, menedékes vagy befogadott, az elismerést továbbtanulási céllal kéri, és bizonyítja vagy valószínűsíti, hogy okiratai neki fel nem róható okból nem állnak rendelkezésére.

Amennyiben a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok nem nyújtanak elegendő információt az elbíráláshoz, a kérelmező felhívható arra, hogy

– mutassa be a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványainak, okleveleinek másolatát, illetve

– nyújtson be olyan, a külföldi oktatási intézmény által kiállított okiratmásolatot, amelyből megismerhető az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programja.

Ezekben az esetekben is megkövetelheti a hatóság az okiratok hiteles másolatát, illetve hiteles fordítását is. Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. Hiteles másolat a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat.

Amennyiben a kérelmező által benyújtott okiratok valódisága tekintetében kétség merül fel, vagy a kérelmező nem rendelkezik az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges okiratokkal, és azok, az eljáró hatóság megítélése szerint, általa nem vagy nehezen szerezhetők be, az eljáró hatóság – az eljárást felfüggesztve – megkeresheti az illetékes külföldi intézményt, szervezetet vagy hatóságot.

A kérelem elbírálása

Az eljáró hatóság a kérelem alapján jár el. Ha a bizonyítási eljárás során megállapítható, hogy a kérelemben foglaltak szerinti elismerés vagy honosítás feltételei hiányoznak, de más módon lehetséges az elismerés vagy a honosítás, az eljáró hatóság tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy módosíthatja a kérelmét.

Ha az elismerés vagy a honosítás feltételei hiányoznak, az eljáró hatóság határozatában megtagadja az elismerést vagy a honosítást. Ugyanígy jár el akkor is, ha az oklevél vagy bizonyítvány elismeréséről vagy honosításáról korábban már határoztak.

A hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, ha a kérelmet nem a jogszabályoknak megfelelően nyújtotta be. A kérelemről 60, illetve 90 napon belül dönteni kell. A határidők egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók. (A kérelem benyújtása napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a kérelmező a fentiekben meghatározott valamennyi okiratot benyújtotta.)

Jogorvoslatok

Módosítás, visszavonás

Ha az eljáró hatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozata jogszabályt sért, akkor határozatát a kézbesítéstől számított egy éven belül módosítja vagy visszavonja. Amennyiben azonban a kérelmező a határozatot befolyásoló bűncselekményt követett el, az eljáró hatóság a határozatot határidőre való tekintet nélkül módosíthatja vagy visszavonhatja.

Az eljáró hatóság a kérelmező javára határidőre való tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja a felettes szerv vagy a bíróság által el nem bírált határozatát, ha a határozat jogsértő, avagy ha a kérelem elbírálása szempontjából olyan lényeges, a határozat meghozatalakor figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték merült fel, amelyet a kérelmező önhibáján kívül nem érvényesíthetett.

Fellebbezés

Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen az oktatási miniszterhez, más esetben az eljáró hatóságot irányító miniszterhez lehet fellebbezni. Résztanulmányok beszámítása esetén, ha az eljáró hatóság közoktatási intézmény, az elsőfokú határozat ellen a fenntartóhoz van helye fellebbezésnek.

Bírósági felülvizsgálat

A másodfokú hatóság határozata ellen államigazgatási szerv előtt nincs helye további jogorvoslatnak, a kézbesítéstől számított harminc napon belül azonban a határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól.

Az általános iskolai végzettségi szint elismerése

Általános iskolai bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el,

– amely közoktatási intézményben legalább nyolc évfolyam elvégzését tanúsítja, és

– amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai általános iskolai végzettségi szinttel azonos végzettségi szintet tanúsít.

A továbbtanulási célú elismerésnél általános iskolai bizonyítványként olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

A középiskolai végzettségi szint elismerése

Középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amelynek alapján, figyelembe véve a külföldi oktatási intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát és a tanulmányi követelményeket, megállapítható, hogy a hazai középiskolai érettségi bizonyítvánnyal azonos végzettségi szintet tanúsít, és amely

– a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja,

– közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam elvégzését tanúsítja, és

– tanúsítja, hogy a kérelmező tanulmányai befejezésekor legalább négy tantárgyból külön vizsgát tett.

A továbbtanulási célú elismerésnél középiskolai érettségi bizonyítványként az olyan külföldi bizonyítvány is elismerhető, amely

– közoktatási intézményben legalább tizenkét évfolyam, vagy ha az adott külföldi államban a közoktatás tizenegy évfolyamból áll, akkor tizenegy évfolyam elvégzését tanúsítja,

– a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, és

– valószínűsíti, hogy a kérelmező felkészült a további tanulmányok folytatására.

 

Tudományos fokozat honosítása Az eljáró hatóság doktori (PhD) fokozatként vagy mester (DLA)-fokozatként honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha – azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és – a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek. Az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti. A tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozat feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára.

A felsőfokú végzettségi szint elismerése

Főiskola

Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető főiskolai végzettségi szintet tanúsító oklevélként az olyan külföldi oklevél ismerhető el, amely

– felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja,

– az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú.

Mindkét esetben feltétel, hogy az okirat alapján megállapítható legyen a végzettségi szintek azonossága.

Egyetem

Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha

– egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja,

– főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy

– amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja.

Az elismerés feltétele, hogy az okirat alapján megállapítható legyen a végzettségi szintek azonossága, az oklevél (vagy az oklevelek együttesen) legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítsa és tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosítson.

Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető, főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha

– megállapítható a végzettségi szintek azonossága, és

– az oklevél főiskolai, illetve egyetemi végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintű, legalább egyéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja.

Címhasználat

Az elismerésről szóló határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a kérelmező milyen formában használhatja a külföldi felsőoktatási intézmény által adományozott címét. Ha a kérelmező címe összetéveszthető valamely hazai címmel, az eljáró hatóság előírja, hogy a külföldi cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.

Szakképesítések elismerése

Alap-, közép- és felsőfokú szakképesítés

Magyarországon megszerezhető alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítést tanúsító bizonyítványként (ideértve a mestervizsgát is) olyan külföldi bizonyítvány ismerhető el, amely, figyelembe véve a kiállító külföldi intézmény jogállását, a bizonyítvány jogi hatályát, továbbá összehasonlítva a képzés időtartamát, tartalmát, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeket, olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországon megszerezhető vagy korábban megszerezhető volt.

Szakmai vizsga

A bizonyítvány elismerését az eljáró hatóság szakmai vizsga letételéhez kötheti. Nem kötelezhető azonban szakmai vizsgára a kérelmező, ha magyar illetékes szervek által adományozott ösztöndíjjal külföldön szerezte az oklevelét (feltéve, hogy az oklevelét 1995. május 1-je előtt szerezte, vagy tanulmányait 1995. május 1-je előtt kezdte meg és 2000. május 1-jét megelőzően fejezte be).

A szakmai vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy a kérelmező rendelkezik-e a hazai képzésben megszerezhető ismeretekkel. A szakmai vizsga előírásakor a határozat rendelkezik a vizsga követelményeiről, a vizsgáztató szervről és a vizsga letételének határidejéről. A vizsga követelményei csak olyan ismereteket tartalmazhatnak, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények írnak elő, vagy amelyet a hazai képzés tartalmaz, és a kérelmező külföldi tanulmányai során nem szerzett meg, vagy nem állapítható meg, hogy megszerezte. (A szakmai vizsga követelményeinek megállapításánál figyelembe kell venni a kérelmező szakmai gyakorlatát és azt a képzést is, amelyben a kérelmező a bizonyítvány vagy az oklevél megszerzése után vett részt.)

Felsőfokú szakképesítések

Külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség (a főiskolai vagy egyetemi alapképzésre épülő szakirányú továbbképzés keretében szerzett szakképzettség is) akkor ismerhető el a hazai felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségként, ha a szakképzettség az oklevél által tanúsított főiskolai vagy egyetemi végzettségi szinthez kapcsolódik, és megállapítható, hogy a kérelmező képzése megfelel a jogszabály által előírt képesítési követelményeknek és a hazai képzés rendjének.

Az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező

– igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát,

– teljesítsen szakmai gyakorlatot,

– tegyen szakmai vizsgát (a fentiekben írt mentességi feltétel itt is érvényesül),

– tegyen eleget más kiegészítő feltételeknek, ha a külföldi képzés rendje eltér a hazai képzés rendjétől, de a különbség hazai felsőoktatási intézményben kiegészítő vizsgák, kiegészítő képzés teljesítésével kiküszöbölhető, illetve tegyen esküt vagy fogadalmat, ha a szakképzettség hazai gyakorlásához ezt jogszabály előírja.

Szakmai gyakorlat

Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák. A határozatban rendelkezni kell a szakmai gyakorlat időtartamáról, a gyakorlatot szervező intézményről és az intézménynél történő jelentkezés határidejéről.

Szakmai cím

Az eljáró hatóság az oklevél elismeréséről rendelkező határozatában a kérelmezőt feljogosítja a megfelelő hazai szakmai cím viselésére. Állatorvos, általános orvos, fogorvos vagy jogász szakképzettség elismerésekor a kérelmező jogosult az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatára is.

Résztanulmányok beszámítása A külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész)tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez csatolni kell a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet) és annak hiteles fordítását, amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését. (Az oktatási intézmény nem hiteles fordítást is elfogadhat.) Az oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg. Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait