Kollektív szerződések

A gazdasági fejlődés egyik meghatározó eleme, hogy a munka világának szereplői, a munkáltatók és a munkavállalók – folyamatos párbeszéden alapuló – munkaügyi kapcsolatai rendezettek legyenek. Ennek legfontosabb tényezője, ha megállapodásokat, kollektív szerződéseket kötnek. A dolgozók védelmén túl azért is meghatározók e dokumentumok, mert a jogalkotásért felelős szervek, illetve a szociális partnerek csak megfelelő ismeretek birtokában tudják figyelemmel kísérni, s az információk birtokában esetleg befolyásolni a munkaügyi kapcsolatokat. Ezért tehát kiemelkedő jelentőségű a kollektív szerződések bejelentésének, nyilvántartásának és feldolgozásának rendszere, illetve ennek kellően alapos ismerete.

Uniós példák

A kollektív szerződések regisztrációja az Európai Unió valamennyi tagállamában ismert, s a magyar nyilvántartási rendszer éppen a fejlett országok tapasztalatainak felhasználásával alakult ki.

A Gazdasági Minisztérium (GM), illetve jogelődje 1997 óta dolgozza fel a kollektív szerződéseket, és összegzi a belőlük nyerhető információkat. A kellő gyakorlat hiányában azonban kezdetben több probléma is adódott. Ezek sorában említhető, hogy az információk részben pontatlanok voltak, illetve nem sikerült megfelelően kitölteni az adatlapokat. Ugyanakkor az adatlapok feldolgozása is elhúzódott – akár egy évig is –, így nem nyújtott kellő információt a tapasztalatok hasznosításához.

Az idén azonban változott a helyzet, lévén az előző évi adatok feldolgozásának nagy része már ez év január végén az Országos Munkaügyi Tanács rendelkezésére állt.

Eltérő arányok

A regisztráció alapján számos értékes megállapítás összegezhető. Mindenekelőtt megtudható, hogy a versenyszférában több mint egymillió foglalkoztatott dolgozik olyan munkahelyen, ahol érvényben lévő kollektív szerződés szabályozza a munkaügyi kapcsolatokat. Ugyancsak kiemelendő, hogy a hatályos kollektív szerződések háromnegyede munkahelyi szintű megállapodásnak minősül, azaz egy munkáltatóra vonatkozik. Szakmai szintű, a munkaadói érdekképviseletek által kötött kollektív szerződés 17 területen van, több mint 170 ezer munkavállalóra vonatkozóan.

Kiterjesztett kollektív szerződést 3 szakmában kötöttek, ez a sütőipar, a villamosenergia-ipar és az idegenforgalom. A versenyszférában azonban az úgynevezett lefedettség – mely az adott helyen a kollektív szerződés hatálya alá tartozók és a foglalkoztatottak arányát jelöli – eltérő az egyes ágazatok, szakmák között. Az iparban 52 százalék feletti a mérték, mely arány közelít az Európai Unió országaiban kialakult mutatóhoz. A szállítási, a posta- és a távközlési ágazatban több mint nyolcvanszázalékos a lefedettség, ugyanakkor az építőiparban mindössze alig haladja meg a 15,5 százalékot.

A versenyszférában, a munkahelyi szinten megkötött kollektív szerződések – vagyis az egy munkáltatóra vonatkozóak – túlnyomórészt az 50-300 dolgozót foglalkoztató cégek körében jellemzőek. Ugyanakkor jelentős számú – több száz – kollektív szerződés köttetik a 300-500 fős, illetve az 500 és 1000 munkavállalót alkalmazó cégeknél is. A legmagasabb létszámarányt természetesen a nagy cégek – a 2000 fő felettiek – érik el. A feldolgozásra benyújtott kollektív megállapodások tartalma nem kerül nyilvánosságra, tehát az egyes cégek versenypozícióit nem sérti. S bár alapvető követelmény az anonimitás biztosítása, ugyanakkor szükség van azon tartalmi részek elemzésére, amelyek a munka díjazásával kapcsolatosak.

Nyitott a bérkérdés

A Gazdasági Minisztérium ígérete szerint e mélyebb elemzésre is sor kerül majd, mégpedig a tavalyi adatok végleges lezárását követően.

E kérdés azért tarthat számot különös érdeklődésre, mert a minimálbér múlt évi drasztikus emelése után fontos lenne tudni, hogy hány kollektív szerződést mondtak fel ennek okán, vagy a bérre vonatkozó megállapodást nem kötötték meg, miközben a korábbi években még tartalmaztak ilyen jellegű kitételt. Kérdés továbbá az is, hogy vajon érvényben maradtak-e a munkahelyi szintű, illetve ágazati vagy szakmai bértarifák. S vajon az országos minimálbérnél kötöttek-e a munkavállalók szempontjából kedvezőbb megállapodásokat?

Az OMT ülésén ugyanakkor elhangzott az a fontos információ is, miszerint a kollektív szerződések regisztrálására hivatott adatlapok – tartalmukat illetően – az idei évre vonatkozóan megváltoznak. Ezt a változtatást a Munka Törvénykönyvének (Mt.) tavalyi módosítása indokolja.