Tűzvédelem, polgári védelem
Új rendelet született a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeiről. Az új előírásokat a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 1-6. számú mellékleteiben találhatjuk, a Magyar Közlöny 2002/9. számának II. kötetében. A tűzoltótechnikai eszközökre, felszerelésekre, készülékekre, valamint a tűzoltó járművekre és oltóanyagokra vonatkozó alapvető műszaki követelményeket a nemzeti szabványok tartalmazzák.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a nemzeti szabványok, valamint a rendelet mellékleteiben megállapított műszaki követelmények előírásaitól eltérést engedélyezhet, amit természetesen kérelmezni kell.
[2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról]
Foglalkoztatási támogatások
A gazdasági miniszter rendeletével két új támogatási formát is bevezetett a munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés érdekében.
Munkahelyteremtés támogatása
Vissza nem térítendő tőkejuttatás nyújtható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatást azonban csak beruházással egybekötött munkahelyteremtésnél lehet igényelni. A rendelet meghatározza a támogatási mérték kiszámításánál figyelembe vehető költségeket is. A szinten tartó beruházásra fordított költségek azonban nem számolhatók el.
A támogatásra pályázhatnak a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint az egyéni vállalkozók is.
A pályázóknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy
– a beruházást a megkezdésétől számított 2 éven belül megvalósítják, és
– a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenntartják és működtetik, és
– a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig a beruházás nyomán felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállalnak,
– az új munkahely létesítéséhez – a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő – saját forrással hozzájárulnak,
– a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték meglétét igazolják.
Feltétel még, hogy a foglalkoztató a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén pótolja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezetnek a különbözetét, vagy a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét. A támogatásról – a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) véleményének meghallgatásával – a gazdasági miniszter dönt.
Munkahelymegőrzés támogatása
A munkahelymegőrzés támogatására az a munkaadó pályázhat, aki a munkavállaló munkaviszonyát – működésével összefüggő okból – rendes felmondással kívánja megszüntetni. (A szabályok szerint a munkaviszonnyal azonos megítélés alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya is.)
A támogatás abban az esetben itélhető meg, ha a munkaadó
– a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát – a támogatás iránti kérelem benyújtásával együtt – a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti (a bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett munkavállaló személyi adatait, taj-számát, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a felmondás okának a megjelölését), és
– írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatotti létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, és
– nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, és
– a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább 6 hónapja foglalkoztatja, továbbá
– vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását.
Fontos tudni, hogy nem nyújtható támogatás annak a munkavállalónak a foglalkoztatásához, aki után a munkaadó a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló külön jogszabály alapján dotációban részesül, és annak mértéke a kötelező legkisebb munkabért meghaladja. Akkor sem sikeres a pályázat, ha a munkaadó a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül munkahelymegőrző támogatásban részesült.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a felmondással érintett munkavállaló munkabére és annak járulékai együttes összegének 25-75 százalékáig terjedhet. A támogatás a munkabér és annak járulékai 50-90 százalékáig terjedő mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló
– személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével,
– megváltozott munkaképességű személy, vagy
– foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve, ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg.
A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 150 százalékát. A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható.
[1/2002. (I. 25.) GM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról]
Szövetkezeti üzletrészek
2002. január 30-ától a szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásának nem akadálya, ha az érintett szövetkezet ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Az üzletrészek megvásárlása érdekében az állam – a vásárlást végző, illetve abban közreműködő szervezetek útján – az 1992. évi névértéken vételi ajánlatot tesz, és az annak alapján létrejött ügyleteket teljesíti.
[5/2002. (I. 25.) Korm. rendelet a szövetkezeti üzletrészek állami megvásárlásával kapcsolatos egyes kérdésekről]
Külföldi munkavállalók
A kedvezménytörvény hatálybalépése miatt jelentősen módosították a külföldiek foglalkoztatásáról szóló jogszabályt. A módosítás szerint a Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát is.
Az új szabályok szerint az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy annak alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenységre, illetve munkakörben és milyen időtartamban foglalkoztatható. (A változásokról a következő számunkban részletesen is szólunk.)
A gazdasági miniszter közleménye szerint 2002-ben, Magyarországon egyidejűleg összesen engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma 81 ezer fő.
[2/2002. (I. 29.) GM-KüM-ISM együttes rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet, az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet végrehajtásáról rendelkező 6/1990. (XII. 29.) NGKM rendelet módosításáról;
GM közlemény 2002-ben Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számáról]
Munkavédelem
A munkavédelem terén 3 új jogszabály is született, azonban mindhárom csak az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor lép hatályba.
Egyéni védőeszközök
Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet meghatározása szerint egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat ellen.
A rendelet a bejelentett (notifikált) szervekre vonatkozó feltételeket, a vizsgáló szerv feladatait, a megfelelőségvizsgálatot (típusvizsgálat), az ellenőrző vizsgálatok eljárási rendjét is szabályozza.
Munkahelyek munkavédelmi követelményei
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szigorú követelményeket ír elő a munkahelyek kialakítására, a munkavállalók munkahelyi körülményeire, a munkavégzés feltételeinek a megteremtésére. A rendelet alapján a munkáltató felel azért, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése megfeleljen az új szabályoknak, és a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek is.
Az EU-csatlakozás után minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességéről, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül elsősegélynyújtásra kiképzett személy jelenlétét kell biztosítani.
Építési munkahelyek
Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről is új rendelet született, amely az építkezéseken szigorúbb munkavédelmi szabályokat vezet be.
[Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet;
a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet;
az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet]
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2002. február 19-étől 8,50 százalék.
[A Magyar Nemzeti Bank 3/2002. (MK 24.) MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről]
