A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben érintse a környezetet, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést. Alapvető követelmény, hogy a gazdasági tevékenység során a korábbiakhoz képest csökkenjen a környezet terhelése és igénybevétele. A gazdálkodóknak biztosítaniuk kell a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
E célok kikényszerítését hivatott szolgálni a hulladékgazdálkodási bírság, amit az köteles megfizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával
– megsérti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait, illetve nem vagy nem megfelelően tesz eleget az azokban foglalt kötelezettségének,
– a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,
– a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével veszélyezteti, károsítja a környezetet.
A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás. A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a hatóság a behajtás végett megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
Ki bírságolhat?
A bírság kiszabására általában az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult. A települési önkormányzat jegyzője szabja ki azonban a bírságot, amennyiben
– az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét,
– a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladékelhelyezés történik,
– a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,
– az ingatlan tulajdonosa megszegi a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét,
– az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztán tartási kötelezettségének,
– a kötelezett megszegi az önkormányzati rendeletben foglalt egyéb, hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit, avagy
– a kötelezett megsérti a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait, illetve nem vagy nem megfelelően tesz eleget az azokban foglalt kötelezettségének.
A jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30 százaléka az illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatot illeti meg. (Az érdemi határozatban rendelkezni kell arról, hogy milyen számlaszámra kell teljesíteni a befizetést.)
Meddig lehet bírságolni?
A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság a jogellenes cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül szabhatja ki. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság még akkor sem, ha a szankcionálandó magatartás később jut a hatóság tudomására. E jogvesztő határidő alól kivételt képez, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
A bírság mértéke, megállapítása
Alapbírság
A 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint a hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke:
– a hulladékok, továbbá azok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt nyilvántartási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
– a hulladékgazdálkodási tervek készítésének nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt tizenkétezer forint;
– a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó, jogszabályokban előírt technikai követelmények, műszaki szabályok nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt tizenötezer forint;
– hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
– a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (KKt.) szerint környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint, környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;
– nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;
– veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint.
Az egyéb – környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó – jogsértés miatt az alapbírság hatezer forint.
Az alapbírság az említett összegek 25 és 100 százaléka között állapítható meg, ha az elkövető a bírságot megállapító határozat kiadásáig a következményeket felszámolta, és megszüntette a jogellenes állapotot. Ez a könnyítés nem alkalmazható, amennyiben a KKt. szerinti környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás miatt szabnak ki bírságot.
A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha
– visszafordíthatatlan környezetkárosításról van szó, vagy
– ugyanaz a jogsértés ismétlődik, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény merül fel, vagy
– a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóságot szándékosan félrevezetik, az ellenőrzést akadályozzák.
Mérlegelés
A bírság mértéke főszabályként az alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a rendelet mellékletében foglaltak szerint kiszámított összeg.
A bírság megállapítása során figyelembe veszik
– a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
– a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
– a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában pedig a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés szükségtelen, a bírság mellőzhető.
Szorzószámok
Először az alapbírság összegét kell megállapítani. A megállapított alapbírságot a rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni. Kivétel ez alól a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele, vagy az ország területén való átszállítása) miatt fizetendő bírság, amit az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.
Jegyzői bírságolás
A jegyző az alapbírság, a szorzószám megállapítása és a fent említett körülmények mérlegelése nélkül 1500 és 50 000 forint között állapítja meg a bírságot, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
– a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással,
– nem ugyanazt a jogsértést követték el ismételten,
– a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos,
– a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.
Emelt összegű bírság
A bírságnak a fentiek szerint kiszámított összegét
– ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése miatt kétszeres,
– ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése miatt háromszoros összegben kell megállapítani.
Ötszörös a bírság összege, amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el.
Többféle, bírsággal fenyegetett magatartás miatt a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.
A bírság csökkentése
Amennyiben a bírság megfizetésére kötelezett személy a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt helyreállítja az eredeti állapotot, illetőleg megszünteti a szabálytalanságot, a környezetvédelmi hatóság – kérelemre – legfeljebb 75 százalékkal csökkentheti a bírságot, kivéve a KKt. szerinti környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás miatt kiszabott bírságot. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.
Részletfizetés
Az eljáró környezetvédelmi hatóság – kérelemre – legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet a bírság megfizetésére. Ilyenkor azonban a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása azzal jár, hogy a teljes összeg azonnal esedékessé válik. A részletfizetés iránti kérelmet 30 napon belül el kell bírálni.
