Szinte már közhely, amire a kis- és középvállalkozói szektor érdekképviselői hivatkoznak: hogy vállalkozóik szám szerint is többségben vannak Magyarországon, a munkavállalók kétharmadának is ők adnak munkát, ám tőkeszegénységük miatt nem tudnak fejlődni, piacra lépni. Ráadásul az elmúlt egy évben a hazai kereslet, a számukra legfontosabb belső piac is szűkült, miközben adó- és járulékterheik számottevően nőttek. E kedvezőtlen helyzeten többféle módon lehet(ne) segíteni, például a járulékterhek mérséklésével, a foglalkoztatás ösztönzésével, beruházási/fejlesztési támogatással.
Foglalkoztatási támogatások
Magyarország a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramban vállalta, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma 2015-ig 4 százalékkal növekedjen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) eredményeként a következő három évben a foglalkoztatottak száma 55 ezer fővel bővülhet - jelentette ki Lamperth Mónika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezetője a tárca ez évi terveit ismertetve.
A fő cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-kereslet élénkítése, s a szaktárca ennek érdekében egymásra épülve tervezte meg foglalkoztatáspolitikai intézkedéseit. Ezek közé tartozik a rugalmas, atipikus (távmunka, részmunkaidős, munkaerő-kölcsönzési) formák ösztönzése, a leghátrányosabb 33 kistérségben élők felzárkóztatása, a mobilitási hajlandóság erősítése, a kereslethez igazodó szak- és felnőttképzés, valamint a komplex rehabilitáció.
Az SZMM hat programot kezel kiemelten, ezek: a járulékkedvezményt nyújtó Start-programcsalád (Start, Start Plusz, Start Extra), amely közvetlen foglalkoztatásbővülést eredményez. Folytatódik a Lépj egyet előre! képzési program az alacsony vagy elavult képzettséggel rendelkező, mintegy 22 ezer felnőtt számára. A "Decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért" című kétéves projekt uniós támogatással indul mintegy 20 ezer fő foglalkoztatási támogatására, amelyhez 26 milliárd forint áll rendelkezésre. A megváltozott munkaképességűek alkalmazásának támogatására 16,2 milliárd forint szolgál a TÁMOP keretéből, s jut forrás a közszférából elbocsátottak pályamódosításának segítésére is.
A Munkaerő-piaci Alap (MPA) 55,6 milliárd forintos foglalkoztatási alaprészéből 2008-ban 38,5 milliárdot decentralizáltan osztanak szét az aktív munkaerő-piaci eszközök működtetésére a régiókban. Ezen belül 30-30 százalékot képvisel a közhasznú munkavégzés, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások (bértámogatás), továbbá a képzés-átképzés. A csaknem 6 milliárdnyi központi forrást munkahelyteremtésre és megőrzésre, valamint a távmunka ösztönzésére lehet felhasználni. Az MPA-ból támogatásban részesülők aránya 2008-ban is megközelíti a 200 ezer főt.
A munkaügyi tárca megbízott főosztályvezetője, Bódi András hangsúlyozta: az SZMM 2008-ban is folytatja munkahelyteremtő programjait, s többféle formában kívánja elősegíteni a vállalkozások fejlesztését, az álláskeresők újbóli elhelyezkedését.
A munkahelyteremtő beruházások támogatására – hazai forrásból, az MPA központi keretéből – 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre (ez 500 millióval több az előző évinél). Ebből 120-150 vállalkozás támogatható, és mintegy 2500 új munkahely létrehozásával számolnak. E programmal egy időben, február közepén indult a magas hozzáadott értékű tevékenységek beruházásainak preferálását célzó program (360 millió forint, 20 vállalkozás, 400 új munkahely).
Az MPA decentralizált keretéből is forráshoz juthatnak a vállalkozók, főként az álláskeresők újbóli elhelyezkedésének ösztönzése céljából. A munkahelyek megóvására szolgáló 600 millió forintot kiegészíti 350 millió forint központi forrás is.
A vállalkozások számára a legnagyobb tételt a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások jelentik. Ezek összege 11,7 milliárd forint, s azok a cégek vehetik igénybe, amelyek regisztrált álláskeresők alkalmazását vállalják.
Uniós pénzeszközök
Az aktív foglalkoztatás eszköztárába tartozik még az önfoglalkoztatás segítésére szolgáló 1,4 milliárd forint, amely az álláskeresők vállalkozóvá válását kívánja ösztönözni, továbbá a mobilitási támogatás, amelynek éves kerete 152 millió forint.
Az uniós támogatások a vállalkozók számára elsősorban a GOP és a ROP pályázatai révén érhetők el. Az SZMM illetékességébe a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) tartozik, amelynek megvalósítására 2007-2015 között 4,1 milliárd euró szolgál. Ennek 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd euró a foglalkoztathatóság fejlesztésére, a munkaerőpiacra történő belépés ösztönzésére és a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítására használható fel.
Ez év elején indult a TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért elnevezésű projekt, amelyet a regionális munkaügyi központok gondoznak, s amelyre pályázva a kkv-k bértámogatásban részesülhetnek. A 2008-2009. évi programra országosan 26 milliárd forint használható fel. Emellett fontos a TÁMOP 1.2.1 keretében finanszírozott Start Plusz és Start Extra programok folytatása, amely kétéves járulékkedvezménnyel jár a munkáltatók számára.
Elindultak a pályázatok
Az uniós pályázatok idei első körében 31 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatot, elsősorban kkv-k számára, ezek forrása 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai pénz – jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a február 15-én tartott kormányszóvivői tájékoztatón.
Kiemelt szerepet kapott (és kisebb önrészt igényel) a leghátrányosabb térségekben megvalósuló beruházások ösztönzése, mivel ez hozzájárulhat a felzárkózáshoz, a foglalkoztatás bővítéséhez a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. E körzetek vállalkozásai számára az idén összesen mintegy 5 milliárd forint válik elérhetővé az uniós pályázatok révén.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője, Kállay László kiemelte azt az alapvető összefüggést, amely a beruházás és a munkahelyek számának alakulása között áll fenn. Hangsúlyozta, hogy minden vállalkozásfejlesztési program esélyt teremt a munkahelyteremtésre, de figyelembe kell venni azt is, hogy a beruházás, a technológiai fejlesztés esetenként kisebb élőmunkaigénnyel jár. A főosztályvezető meggyőződése, hogy nemcsak vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő eszközökkel (úgynevezett visszaforgó pénzügyi programokkal) is kell segíteni a kkv-k fejlődését. Idén mindkét típusú támogatási forma a vállalkozások rendelkezésre áll.
A korszerű képzés szemléletváltást igényel
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szakértője és ellenőrző bizottságának tagja, Tardos János úgy véli, 2008-ban várhatóan több fejlesztési forráshoz juthat a kis- és középvállalkozói szektor, miután 2007 a lemaradás éve volt a 2013-ig tartó periódus első éveként.
A mikrohitelezés kondícióit jónak tartja, ám a GOP fejlesztési kiírásai még mindig gondot jelentenek. Bár enyhültek a növekedési feltételek, látni kell, hogy nem lehet tartós expanziót várni a vállalkozóktól szűkülő piac, stagnáló GDP mellett. Az érdekképviseletek folyamatosan ezt hangsúlyozták, és – sajnos – a tények is ezt támasztották alá. A kétkörös, egyszerűsített pályáztatás kedvező elmozdulást jelez, s az internetes beadás is előnyös, mert csökkenti az esetleges formai hibák számát.
Kevésbé optimista a szakértő a munkahelyteremtő és -megtartó támogatásokat illetően. Ha kedvezőbb a gazdasági környezet, ha van piac, a vállalkozó hajlandó beruházni, ezzel munkahelyet teremteni, de ezt az állam felülről kevéssé tudja közvetlenül befolyásolni. Az is igaz, hogy a tudásbázison, innováción alapuló vállalkozások kevesebb élőmunkát igényelnek, de nemzeti jövedelmet termelnek, s ennek számtalan kedvező hatása van.
Tardos János úgy látja, Magyarország számára a foglalkoztatás bővítése szempontjából a kitörési pont a szolgáltatások, a turizmus fejlesztése lehet. A gazdaságfejlesztési stratégiát a munkaerő oldaláról is alá kellene támasztani, különös tekintettel a szakképzésre. Egyik oldalról nagyon kellenének a mérnökök, a magasan képzett szakmunkások (technikusok), a másik oldalról pedig a jó idegenforgalmi, vendéglátó-ipari szakemberek. A kereslethez igazodó képzés komoly szemléletváltást igényel, a foglalkoztatás mérhető bővülése pedig csak a gazdaság teljesítményének számottevő javulásától várható. Mindehhez szükséges lenne az is, ha 3-5 százalék körüli mértékben csökkennének a munkáltatók élőmunkát terhelő járulékai.
Vállalkozói tudás
A szakember a tárca hazai finanszírozású pályázatai (kis- és középvállalkozói célelőirányzat) közül két konstrukcióra hívta fel a figyelmet. Az egyik a versenyképes vállalkozói tudást segítő pályázat, amelynek keretösszege 425 millió forint.
A pályázat célja a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói szellem erősítése. Ezt nem közvetlenül a vállalkozók nyerhetik el, hanem az őket segítő (nonprofit) szervezetek, köztük országos és regionális gazdasági érdekképviseletek, gazdasági kamarák; országos és regionális szakmai szövetségek; egyesületek; alapítványok; közalapítványok; közhasznú társaságok és egyéb szervezetek. A támogatás "intenzitása" differenciált, 60-90 százalék, maximuma 10 millió forint. A pályáztatás első köre már lezárult, de az idén, sőt, több éven át is folytatódhat. A másik pályázattípus célja a kezdő vállalkozási aktivitás ösztönzése – 500 millió forintos keretösszegben –, szintén közvetett módon. A támogatás összege 3-35 millió forint, intenzitása ugyanúgy differenciált, az elszámolható összköltség 70-80 százaléka lehet.
A kis- és közepes vállalkozások számára elérhető, vissza nem térítendő támogatások nagyobbik részének forrása az Európai Unió társfinanszírozásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), amelynek megvalósításával 2007-2013 között mintegy 728,177 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érhető el a hazai kkv-k számára.
A GOP négy prioritásra épül: K+F és innováció a versenyképességért (245,687 milliárd forint); vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése (225,808 milliárd); a modern üzleti környezet erősítése (55,924 milliárd); kis- és középvállalkozás-fejlesztő pénzügyi eszközök (174,544 milliárd forint). Vissza nem térítendő támogatások az első három prioritás, míg visszatérítendő források a 4. prioritás keretében érhetők el – tette hozzá a főosztályvezető.
A GOP 2008. évi pályázatainak első körét február 15-én hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A pályázatok komplex vállalatitechnológia-fejlesztésre és munkalehetőség-teremtő komplex beruházások támogatására irányulnak a hátrányos helyzetű kistérségekben.
Egyszerűbb feltételek
Kállay László kifejtette: a 2007. évihez képest 2008-ban tovább egyszerűsödtek a pályázati feltételek. Egyszerűsödött a biztosítékrendszer, s már 20 millió forint összeghatár alatt normatív pályázatokat vezettek be, amelyeknél a támogatói döntés akár 2-3 hét alatt megszületik. Mérsékelték továbbá a vállalkozások jövőre vonatkozó árbevétel-alapú növekedési elvárásait is. E vállalásokat csökkentett mértékben (infláció felett 3-5 százalék) a projekt befejezését követően a korábbi három helyett csak két évig kell teljesíteni.
Az igazi újdonság a most debütáló, Jeremie néven ismert uniós program, amely ma már az ÚMFT Mikrohitel Program nevet viseli.
Az ÚMFT-ben a pénzügyi programok új típusú pénzügyi eszközök, visszatérítendő (visszaforgó) támogatásként jelennek meg (az idén várhatóan ötezer ügyfélnek 15 milliárd forintnyi mikrohitelt helyeznek ki). A pénzügyi programok keretében Magyarország csaknem 180 milliárd forinttal gazdálkodhat. Elsőként a már említett mikrohitelprogram indult el 2007-ben, mintegy 83 milliárd forintos keretösszeggel, azonban a portfóliógarancia és a kockázatitőke-program termékeit is már az idén igénybe vehetik a hazai kkv-k.
A mikrohitelprogram keretében 2007-2013 között mikrohitelezésre 56 milliárd, a hozzá kapcsolódó garanciakezesség vállalásához 25 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a versenyben kiválasztott közvetítők útján jut el a vállalkozásokhoz. Az első szerződött pénzügyi közvetítők, a MiFin Zrt., a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, de a jelenleg pályázó további közvetítők száma is megközelíti a 20-at. Az ÚMFT keretében finanszírozott pénzügyi eszközök mellett a már ismert mikrohitelezési formák is tovább élnek - emlékeztetett Kállay László.
Az MVA 1992 óta foglalkozik mikrohitelezéssel (ma mintegy 10 milliárd forintnyi a kihelyezett összeg), s a régi és az új rendszer párhuzamosan működik világos, átlátható feltételekkel, rendezett viszonyok között. Megmarad a népszerű Széchenyi-kártya konstrukció is a GKM felügyelete alatt, s mivel ez a kölcsön forgóalap-feltöltésre szolgál, beruházási célú mikrohitelt a kártyatulajdonosok is felvehetnek.
Pénzügyi programok
Az Új Magyarország Mikrohitel Program koordinálója a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt., amely 2007 második felében alakult a Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd forintos sajáttőke-juttatásával, azzal a céllal, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. Az e célra elkülönített, zömmel uniós forrás mintegy 83 milliárd forint.
Az MV Zrt. fő tevékenysége a kezességvállalás, illetve a támogatások közvetítése. Tervezett programjai a mikrohitel, a portfóliógarancia és a kockázatitőke-program, mely utóbbi várhatóan a jövő évben indul. A projekteket nyílt pályázati felhívással hirdetik meg; ezek alapján kiválasztják azokat a pénzügyi közvetítőket, amelyek segítségével a források eljutnak a kedvezményezett kis- és közepes vállalkozásokhoz. A programok alapszerűen működnek, a visszatérített eszközöket folyamatosan újra felhasználják.
A mikrohitelprogram keretében az MV Zrt. elsőként a már említett MiFin Zrt.-vel kötött megállapodást, amely mind megfelelő tapasztalattal, mind országos hálózattal rendelkezik, de példájukat hamarosan más jelöltek is követhetik. A program célja, hogy forráshoz juttassa mindazokat a kis, 200 milliós árbevétel alatti (akár kezdő) vállalkozásokat, amelyek képesek a fejlődésre, de banki módszerekkel egyébként nem juthatnának hitelhez. Hogy ez mennyire elhanyagolt terület nálunk, jól jelzik az adatok: míg ma a hazai vállalkozások 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, addig az Unióban ez az arány mindössze 15-20 százalék.
Kedvező kondíciók
A MiFin Zrt. vezérigazgatója, Antal Gergely elmondta: az idén 5 milliárd forintos kihelyezésre, 1000-1500 ügyfélre számítanak. A kondíciók rendkívül kedvezőnek számítanak a hazai piacon: a beruházási célú mikrohitelt 500 ezertől 6 millió forintig vehetik fel 1-5 évre, 2 éves türelmi idővel évi 6,5 százalékos kamat mellett azok a kisvállalkozások, amelyeknek az elmúlt hat hónapban nem volt (forgóeszköz kivételével) hiteltartozásuk.
Hasonló kondíciók mellett vehető fel forgóeszközhitel is. A hitelképességi vizsgálati díjon kívül más, az igényléssel kapcsolatos díjakat nem számítanak fel, és a kölcsönt néhány munkanapon belül folyósítják. A program megvalósításához jól átgondolt üzleti terv és 20 százalékos önerő szükséges. (Részletek a www.mifin.hu. honlapon.)
Az új mikrohitel feltételei kedvezőbbek a régiénél, de az igénybevevők köre valamivel szűkebb, mivel csak azok juthatnak hozzá, akiknek nincs más beruházási hitelük (a Széchenyi-kártyások – mint említettük – nem tartoznak ebbe a körbe). A MiFin mint hitelnyújtó valójában pénzintézetként működik, ügynökök széles hálózatát mozgósítja a vállalkozók elérése érdekében, s ebben segít a konzorcium országos hálózata (helyi vállalkozói központok, a KÉSZ irodái), amelyek legalább minden megyeszékhelyen elérhetők, és tanácsadással is segítenek.
A régi mikrohitelek állománya ma 10 milliárd forint körül van, amelyből évente legalább 2-3 milliárdot lehet újra kihelyezni – folytatta a vezérigazgató. Az a vállalkozó, aki nem minősül egy banknál hitelképesnek, de fejlődőképesnek érzi magát – és érdek-képviseleti tag –, saját érdekképviseletéhez vagy bármelyik HVK-hoz fordulhat, akár régi, akár újfajta mikrohitelt szeretne felvenni, s ehhez garanciára is számíthat.
Az Új Magyarország Vállalkozói Program Portfóliógarancia Programja keretében az MV Zrt. hamarosan meghirdeti, hogy közvetlen kezességet vállal a pénzügyi közvetítők pénzügyi követeléseire, ennek mértéke maximum 80 százalék. A KÉSZ tagjai számíthatnak az Unió Garancia Szövetkezet segítségére is.
Információk, együttműködés
A KÉSZ soros elnökeként Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke írta alá a mikrohitelezés új formájáról szóló megállapodást. Elmondása szerint a tervezet kidolgozása után azonnal összeült a KÉSZ, és felvette a kapcsolatot az MVA-val és a MiFinnel, amelyet az MVA egyszemélyes részvénytársaságként hozott létre, de azonnal 25 százalékos részesedést, továbbá külön együttműködési megállapodást ajánlott fel a KÉSZ-nek.
A négy érdekképviselet országos hálózata útján megkeresi a vállalkozókat, tájékoztatást nyújt, vagyis széles körű együttműködésre lehet számítani a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozások körében. Olyanokról van szó, akik az elmúlt hat hónapban nem jutottak kölcsönhöz (vagyis az eddigi, magasabb költségű hiteleket nem lehet kiváltani).
A mikrohitel kamatfeltételei minden eddiginél kedvezőbbek (1 százalékponttal a jegybanki alapkamat alatt). Az Unió Garancia Szövetkezet együttműködési megállapodást köt a MiFin-nel részleges garanciavállalásról. Az indok az, hogy aki eddig nem tudott banki hitelhez jutni, az is tudjon fejlődni, de megfelelő óvatossággal.
Antalffy Gábor szerint a vállalkozóknak érdemes figyelniük a kis összegű pályázatokat, amelyek az idén már elkülönítve szerepelnek (az érdekképviseletek hosszú ideje szorgalmazták ezt). Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) például 1,5 milliárd forintot szán a technológia fejlesztésére és a +1 fő programra, a GOP pályázatain pedig szinte automatikusan lehet hozzájutni 10 millió forint alatti összegekhez.
Érdemes figyelni a (hazai) kis- és középvállalkozói célelőirányzatot kezelő MAG Zrt. pályázati felhívásait is. A korábbi pályázatokat illetően azonban abban még nem történt változás, hogy a források (utólag) lassan csordogálnak, és az elszámolás is igen hosszadalmas.
Vállalkozói fórumok
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György arra emlékeztetett: két éve, amikor tudomást szereztek az Unió Jeremie programjáról, azonnal elkezdték a lobbizást a részvétel érdekében a gazdasági tárcánál, s hamarosan megállapodtak az MVA-val is. Érveik szerint 200 ezer mikro- és kisvállalkozást képviselnek, ismerik és minősíthetik a vállalkozókat.
Árulkodó adat, hogy nálunk a vállalkozók mindössze 20-25 százalékának van banki kapcsolata, míg az Unióban ez 75-80 százalék. A mikrohitelek ügyében hosszú vita folyt arról, vajon a kereskedelmi bankokra bízzák-e, de végül az a döntés született, hogy az országos hálózattal rendelkező szervezetek alkalmasabbak a közvetítésre.
A MiFin Zrt.-t a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hozta létre 1 milliárd forintos alaptőkével, de a KÉSZ 25 százalékos opciót kapott. Terveik szerint országszerte vállalkozói fórumokat tartanak a mikrohitelek és a garancia ismertetése céljából. Az Unió Garancia Szövetkezet megállapodott a MiFinnel 25 százalékos részgarancia nyújtásáról, de végül is a vállalkozó választja meg, hogy a Hitelgarancia Zrt.-vel vagy mással (is) szerződik.
Akik az Uniót választják, külön (saját) elbírálásban részesülnek. Ez a fedezettől is függ, ami lehet az újonnan beszerzendő eszköz is. Más források (TÁMOP, GOP, ROP stb.) elérése érdekében szolgáltatási csomagot állítottak össze, figyelik a pályázatokat, és segítenek a beadványok megírásában mind a hét régióban.
Hiányzó klaszterek
Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György szerint lassan indulnak a pályázatok, miközben nőnek az adók és a járulékok. Az uniós pályázatokból a hazai vállalkozások 75-80 százaléka kizárva érezheti magát, vagy hosszú időbe (akár egy évbe) is beletelik, amíg forráshoz jut.
A belső piacra termelő vállalkozások az idén nem számítanak növekedésre, csak az exportra termelők reménykedhetnek, bár az ő megrendeléseik is csökkennek. A Jeremie-program előrelépést hozhat, ha lesz megrendelés, a magvető tőkéhez pedig támogatás szükséges. A képzéshez, foglalkoztatáshoz van ugyan segítség, de hiányzik az, ami közép- és makroszinten megvan: a beszerzés, az értékesítés, a piackutatás támogatása.
Fontosnak tartják azt is, hogy szervezett együttműködésbe lépjenek az úgynevezett foglalkoztatási paktumokkal; ez esélyt adna az állásközvetítésre, az átképzésre.
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, Komoróczki István optimista, mivel az uniós pályázatok 2008-ban már bőségesen megjelennek. A kiírandó pályázatokat 2007-ben véleményezték, s ezeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jórészt elfogadta. A mikrohitelezés sikeréhez hozzájárulhat, hogy az ÁFEOSZ-nak van Mikro-Coop-csoportja, amelynek tagjai franchise-partnerek. A mikrohitelt jó konstrukciónak tartják, ezért a tájékoztatásban részt vesznek, s az ügynökhálózatba is bekapcsolódnak megyei és regionális szinten. E célra hamarosan – külső közvetítő szervezeten keresztül – külön kft.-t is létrehoznak.
