"Az unokáimnak is erről a két és fél napról fogok mesélni" – ez volt a legnagyobb dicséret, amit Csőke Pál, a Tactical Challenge Tréning és Tanácsadó Kft. ügyvezetője az általuk szervezett tréning egyik részvevőjétől hallott. A cégvezető szerint a lelkesedést nem véletlenül egy outdoor, azaz szabadtéri tréning váltotta ki az említett menedzserből, s nem egy tantermi körülmények között tartott indoor rendezvény.
Új élmények
Mennyiben nyújtanak más élményt az outdoor tréningek? Az ilyen foglalkozások lényege, hogy kibillentik a résztvevőket megszokott komfortzónájukból – magyarázza Csőke Pál.
A cégek munkatársainak zöme irodákban, tárgyalótermekben, de mindenképpen urbanizált környezetben végzi munkáját. Itt otthonosan mozognak, az "ismerős vadászterületen" biztonságban érzik magukat. A természetbe kihelyezve csökken a biztonságérzet, s kevés fogódzót találnak, amely a megszokott mindennapokra emlékeztetné őket. "Ha továbbmegyünk, és a mindennapoktól tökéletesen elütő, extrém élethelyzeteket szimulálunk számukra, a komfortzóna megszűnik létezni, és megnyílik az út a cél felé" – mondja a Tactical Challenge ügyvezetője.
Pázmándi Szakács Viktor, az OD Partner Kft. szervezetfejlesztési tanácsadója szerint gyakori tévhit az indoor tréningekkel kapcsolatban, hogy azok sokkal jobban kötődnek a munkahelyi munkavégzéshez, így hasznosabbak a megrendelő cég számára, mint az outdoor rendezvények.
A szakember szerint a két típus között az alapvető különbség a személyes tapasztalás másságában fogható meg. Az előre megtervezett helyzetekben a szereplők saját élményeiket dolgozzák fel és elemzik a trénerek segítségével. A lényeg abban rejlik, ahogyan egy-egy személy bizonyos szituációkban viselkedik, ebből ő maga is sokat tanulhat, s ezt a tapasztalatot később hasznosítani tudja. A tréningcégek olyan szituációkat teremtenek, amelyek a hétköznapi munkahelyi életben könnyen adaptálhatók.
Amerikából jöttek
A szabadtéri tréningek először Amerikában, majd Európában hódítottak teret; Hollandiában és Nagy-Britanniában komoly bázisai vannak. Magyarországon a rendszerváltás után terjedtek el az első szabadtéri elemek a különböző tréningekben. Ma már egyáltalán nem jelentenek újdonságot a hazai tréningpiacon a fizikai vagy szellemi megterhelésen, sokkhatáson alapuló programok, például a sziklamászás, a hőlégballonozás vagy a vadvízi evezés.
Az ilyen programokat elsősorban a nagy és közepes, főként nemzetközi vállalatok veszik igénybe, egyrészt azért, mert ők tudják megfizetni azok költségét, másrészt bizonyos cégméret felett merülnek fel olyan szervezeti problémák, amelyeket a tréningekkel orvosolni lehet.
Az outdoor kategóriában az árak általában magasabbak, mint az indoor rendezvények esetében, hiszen nagyobb az eszközigény, és magasabbak a biztonsági követelmények is. Egy-egy tréning költsége egy- és tízmillió forint között mozog. Az egy főre számított kiadás így általában 100-300 ezer forint körül alakul.
Az outdoor tréningek változatos szervezetfejlesztési célok elérésére lehetnek alkalmasak. Egy vidéki ipari cégnek például egyetlen munkacsoportjával volt problémája. A munkatársak szakmai tudásával és képességeivel egyáltalán nem volt gond, csak éppen bizonyos összeférhetetlenségi problémák miatt nem tudtak hatékonyan együtt dolgozni – mondja Csőke Pál. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató? Áthelyezheti más csoportokba az emberek egy részét, vagy éppen elbocsátásokkal és új emberek felvételével is próbálkozhat. Ennél azonban sokkal célravezetőbb, ha outdoor tréningen próbálja összekovácsolni a gárdát. Az említett cég esetében is ez történt.
Változatos ajánlatok
A nemzetközi társaságok előszeretettel alkalmazzák az outdoor programokat egy-egy új csapat létrehozására, összecsiszolására is. Az Unilever például az egyik új beszállítójával tartott közös szabadtéri tréninget. Az ilyen programok azoknál a csapatoknál is eredményesek lehetnek, amelyeknek tagjai térben távol dolgoznak egymástól, csak telefonon, e-mailben érintkeznek.
A HR-szakemberek szerint a programok hatására "archoz", közös élményhez, teljesítményhez tudják kötni a telefon másik végén beszélő kollégát. Könnyebben megtanulják azt is, ki hol helyezkedik el a szervezetben. De a régi gárda felfrissítésére is alkalmasak a szabadtéri tréningek. Ez akkor válhat szükségessé, ha például új piaci kihívás előtt áll a csapat.
Néhány éve terjedő új trend a csapatépítő tréning összekapcsolása a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával, amelynek keretében a résztvevők játszótereket építenek, iskolákat, óvodákat, kórházakat renoválnak. Ennek előnye, hogy a cégek a pénzt, az időt és a munkaerőt valami maradandó érdekében mozgósítják, ráadásul ezzel párhuzamosan fejleszthetik csapatukat, együttműködési kultúrájukat.
Már Magyarországon is Dunát lehet rekeszteni az outdoor tréningeket szervező cégekkel, ennek megfelelően rendkívül széles az ajánlatok palettája. Az inkább rekreációs jellegű szabadtéri rendezvényektől a nagyobb szervezetfejlesztési és pedagógiai tartalommal bíró tréningekig, a néhány órás kikapcsolódástól az egyhetes "kemény" foglalkozásokig hosszú a sor. Az előbbiek esetében inkább az aktív pihenésen van a hangsúly, kevesebb feladat vár a résztvevőkre, utóbbiaknál sokkal feszítettebb a tempó.
Kiválasztási szempontok
A drágább, tartalmasabb tréningeket elsősorban a felső- és középvezetőknek szánják a cégek, akik kisebb csapatokban vesznek részt a programokon. A munkatársak szélesebb rétegei inkább a nagyobb létszámú, elsősorban a kikapcsolódást szolgáló szabadtéri rendezvényeken vehetnek részt, például a "családi napokon", vagy az úgynevezett incentív (ösztönző) utazásokon, például balatoni vitorlázáson, szlovákiai sítúrán.
A lapunk által megkérdezett szakértők inkább a tudatos outdoor tréningeket ajánlják, ahol nem egyszerűen a szabadidős tevékenységre helyezik a hangsúlyt, hanem valódi tréningcélokat tűznek ki. "Természetesen az együtt töltött idő, a közös élmény önmagában is tovább erősítheti a társaság összetartó erejét, a munkatársak együttműködési készségét, ám a nem kevés pénzéért a cég elvárhatja, hogy a végeredmény a hatékonyság növelése legyen" – hangsúlyozza Pázmándi Szakács Viktor.
Forgatókönyv szerint
A szakemberek szerint a tréning kiválasztásakor először is azt érdemes felmérni, hogy mi a cél. Például bizonyos konfliktusokat kell-e megoldani, vagy egy újonnan összeállított csapat összekovácsolása a feladat. Ezután érdemes konzultálni a kiválasztott tréningcég szakértőivel, akik "személyre", azaz cégre szabják a tréningprogramot. Mivel a feladatok megoldásához fizikai erőfeszítésre is szükség van, a gyakorlatokat a tréner a csoport átlagéletkorának, a nemek arányának, illetve az esetleges betegségeknek függvényében állítja össze, figyelve arra is, hogy a teljes program alatt biztonságban legyenek a résztvevők.
Ám az egy kaptafára épülő outdoor tréningeket is meg lehet unni, ha nem visznek bele egy kis extremitást. Így nem csoda, hogy terjedőben vannak a kalandjáték típusú csapatépítő tréningek, ahol egy virtuális világban kell a választott szerepeket eljátszva problémákat megoldani. A kalandtréningeket kínáló cégek háttere sem szokványos, hiszen gyakran volt katonák, rendőrök vagy testőrök szálltak be ebbe az üzletágba, hogy korábbi tapasztalataikat ezúttal másképp hasznosítsák.
Az extrém gyakorlatok alkalmazása régi megfigyelésen alapul, jelesül: azok az emberek, akik nehéz körülmények között töltöttek együtt bizonyos időt (például háborús veteránok vagy katasztrófák túlélői), a helyzet normalizálódása után is szoros kapcsolatban, szövetségben maradnak. A Tactical Challenge Kft. például taktikai jellegű tréningeket kínál, amelyeken a résztvevőknek akciófilmekből ismert szituációkban (például gerillaküldetés, hírszerzés, hegyi mentés) kell megállni a helyüket.
Egy hadművelet megtervezése és végrehajtása alapjait tekintve nem különbözik nagyon az üzleti folyamatoktól – magyarázza Csőke Pál. Ráadásul mindkét esetben a győzelem a cél. Ezért a korábban a rendőrség különleges alakulatánál tevékenykedő ügyvezető szerint a taktikai tréningek tapasztalatai eredményesen adaptálhatók az üzleti életben. A programok mindig forgatókönyvszerű történések alapján zajlanak, ám az események a résztvevők döntései, megoldási elképzelései mentén peregnek, a kialakult szituációhoz igazodnak, anélkül hogy a résztvevőkben ez tudatosulna.
Az ügyvezető szerint egyáltalán nem kell túlzott mentális vagy fizikai megmérettetésre gondolni, hiszen a tréningcégek előzetesen alaposan felmérik a résztvevők ebbéli adottságait, s azoknak megfelelően állítják össze a programot. Az akció végén természetesen a résztvevők hatásvizsgálat gyanánt újra végigveszik az események menetét, hogy kiderüljön, ki hol hibázott, mit kellett volna másképpen tennie. Ily módon olyan rejtett tulajdonságok kerülhetnek felszínre, amelyekkel még maguk az alkalmazottak sem szembesültek. – Vezetőkiválasztás, vezetői képességek fejlesztése;
– döntéshozatali folyamatok modellezése;
– megoldási stratégiák felállítása;
– időgazdálkodás;
– kommunikációs képességek fejlesztése;
– stresszkezelés;
– problémamegoldás;
– konfliktuskezelés;
– a kollégákkal szembeni empatikus magatartás erősítése a csoporton belüli együttműködés javítása céljából;
– saját és a kollégák képességeinek pozicionálása;
– az egyéni komfortzóna határainak kitolása.
