A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatása szerint 2006-ban a munkavállalók mintegy 418 ezer AM könyvet váltottak ki, másfélszer többet, mint az azt megelőző évben, s tizenháromszor annyit, mint például 2002-ben. A nyilvántartásban 2006 végén, 2007 elején pontosan 613 495 érvényes AM könyv szerepelt, ami azt jelenti, hogy az ország munkavállalási korú, gazdaságilag aktív népességének mintegy 15 százaléka rendelkezett alkalmi munkavállalói könyvvel.
Dinamikus növekedés
A dokumentumok tulajdonosainak mintegy kétharmada nyilvántartott álláskereső volt, 20 százaléka munkaviszonyban állt, és 15 százalékot tett ki a tanulók, illetve a nyugdíjasok aránya. A foglalkoztatási szolgálat összefoglalója a 20 százalékkal kapcsolatban megjegyzi: az aktívak 2006-ban csaknem négyszer annyi könyvet váltottak ki, mint 2005-ben, s 25-ször többet, mint 2001-ben. És esetükben a növekedés dinamikája évről évre erősebb.
A könyveket a legnagyobb számban a nehéz munkaerő-piaci helyzetű országrészekben: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar, illetve a jellegzetesen mezőgazdasági régiókban, például Békés, illetve Bács-Kiskun megyében váltották ki.
A jogszabályok alapján a felhasznált AM könyveket tulajdonosaiknak a tárgyévet követő január 15-éig be kell mutatniuk az illetékes munkaügyi kirendeltségeken, hogy a ledolgozott napok nyugdíjszerző időszaknak számíthassanak, ám ezzel a lehetőséggel meglepően kevesen élnek. A bemutatott dokumentumok száma 2007 januárjában például alig haladta meg a 2006-ban kiváltott könyvek felét, s ez már "csúcs"; az azt megelőző évben ennél is kevesebb volt 10 százalékkal.
Az átlagosnál kedvezőbb az arány a nyilvántartott munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyben részesülők körében. A legkevésbé az álláskereső pályakezdők mutatnak hajlandóságot a dokumentum bemutatására, feltehetően abból a meggondolásból, hogy "messze még a nyugdíj". A földrajzi elhelyezkedés szerint vizsgálva a helyzetet a legkedvezőbb bemutatási hajlandóság – 76 százalék – Tolna megyében, a legkedvezőtlenebb pedig – 24 százalék – Fejér megyében mutatkozott. A főváros a 36 és Pest megye a 43 százalékkal a skála közepe táján helyezkedett el.
Adó- és járulékkímélés
A szakemberek – érzékelve a gyenge "bemutatási hajlandóságot" – rámutatnak: a kiváltott könyvek számánál nagyobb mértékben emelkedett a bemutatott könyvek száma; korábban ennek éppen a fordítottja volt tapasztalható. Különösen figyelmet érdemlőnek ítélték viszont, hogy a munkaviszonnyal rendelkező AM könyvet bemutatók létszáma több mint ötszörösére bővült egy év alatt.
Mind a statisztikák, mind a kirendeltségek jelzései alapján megfigyelhető az is, hogy a normál munkaviszonyok mellett, továbbá azok kiváltása-lecserélése révén egyre inkább terjed az AM könyvvel történő foglalkoztatás, alapvetően adó- és járulékkímélő megfontolások miatt.
A felhasznált és bemutatott AM könyvekben, 2006-ban az azt megelőző évinél másfélszer több munkavállalási alkalom szerepelt, s csaknem kétszer több munkavállalási nap teljesítését igazolták a munkáltatók. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmi munkavállaló átlagosan 10 alkalommal és 18 napig – alkalmanként 1,8 napig - végzett ilyen jellegű tevékenységet, s a teljesített napok mintegy kétharmadáért a legalacsonyabb kategóriába tartozó összeget kapta. A teljesített napoknak csupán a 13 százalékára adták a munkáltatók a kategória legmagasabb díját.
A közép-magyarországi régió a foglalkoztatást illetően nem tekinthető hátrányos helyzetűnek, a mezőgazdaság is csak részben, a keleti területeken játszik fő szerepet, az idénymunka jelentősége azonban nem elhanyagolható itt sem: 2006-ban például a fővárosban és Pest megyében együttesen több mint 49 ezer AM könyvet váltottak ki.
Fehéredő gazdaság
Ujhelyi Zita, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője szerint ugyan a 2007. évi végleges adatok még csak részben állnak rendelkezésre, de annyi már tudható, hogy tavaly 64 ezer újabb, a színéről kék könyvnek is nevezett dokumentum talált gazdára. Nagyjából a felét Pest megyében, főként Cegléd, Nagykőrös, Dabas környékén döntően nyáron, a mezőgazdasági munkák idején váltották ki, a másik fele azonban a fővárosban talált gazdára, ami azt mutatja, hogy az iparban is – és még inkább a szolgáltatási szektorban – kedvelt az alkalmi munka.
Az emelkedés tetemes, egy év alatt 15 ezer. Ez azonban a munkaügyi szakemberek számára nem meglepetés, egy ideje ugyanis már megfigyelhették az érdeklődés ugrásszerű emelkedését. Próbálják a jelenségre a magyarázatot is meglelni. Az például szinte kizárt, hogy ilyen mértékben nőne az idénymunka-lehetőség, az iránta megnyilvánuló munkáltatói igény. Az elemzések alapján inkább arra lehet következtetni, hogy különböző intézkedések hatására kezd kifehéredni a feketegazdaság, mind többen legalizálják tevékenységüket. Az ütem azonban elmarad az AM könyvek növekedési ütemétől, ez nagy biztonsággal állítható.
Az osztályvezető szerint a 2005. és a 2006. év között tapasztalható nagy különbség mögött a munkaügyi ellenőrzések számának növekedése és szigorodása húzódhat meg, a könyvecske 2006 és 2007 közötti példátlan "karrierje" pedig döntően egy tévhittel magyarázható. Sokan gondolják azt – és ezt a kirendeltségek munkatársai előtt időnként nem is titkolják –, hogy kiváltásával jogot szereznek a különböző társadalombiztosítási juttatások, nem utolsósorban a figyelem előterébe került egészségügyi ellátás igénybevételére. Ujhelyi Zita szerint azonban ez alapvető tévedés.
Szolgálati idő
Az alkalmi vagy idénymunkára elszegődő munkavállaló ugyanis csak arra az időre szerez jogot – és csak nyugdíj-, valamint baleset-biztosításra –, amikor dolgozik, s ezt munkáltatója az alkalmi munkavállalói könyvben tett bejegyzésével, aláírásával, pecsétjével és a megvásárolt és beragasztott közteherjeggyel igazolja is. A munkavállalók az AM könyv egyébként díjtalan kiváltásával önmagában semmire sem jutnak, különösképpen nem jogosultak egészségbiztosításra. Erre csak akkor van lehetőség, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékot befizetik, függetlenül az alkalmi munkavégzéstől.
Ily módon az AM könyv – megszorításokkal – egyfajta munkaszerződésnek tekinthető, az igazoltan ledolgozott idő pedig szolgálati időnek minősül. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a könyvecskék bemutatása az esztendők fordulóján, az illetékes munkaügyi kirendeltségeken, ahonnan továbbítják az adatokat a nyugdíjbiztosítókhoz. A munkavállalók bemutatási hajlandósága alapján a közép-magyarországi térség középtájon helyezkedik el, semmiképpen sem a legjobbak között.
Az osztályvezető nem tud arról, hogy az AM könyv ilyen és hasonló "mellékjelenségeit" valamely szakmai műhely átfogó elemzésnek vetette volna alá az utóbbi időben, így jobbára csak becslésekre lehet hagyatkozni. Eszerint egyenes összefüggést látnak az említett tévhit és a bemutatási hajlandóság között, mert miért is tárná bárki a munkaügyi szakemberek elé a közteherjegy nélküli, üres könyvecskét. Feltételezhető az is, hogy sokan minden eshetőségre készen váltják ki a könyvecskét.
Jogszabályi keretek
A rövid időtartamú munkavégzés legelterjedtebb formája az alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel történő foglalkoztatás. Az AM könyvet a munkavállalónak kell kiváltani a lakó- vagy a tartózkodási helye szerinti munkaügyi központ illetékes kirendeltségén. Az AM könyvbe beragasztandó közteherjegy bármely postahivatalban beszerezhető.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-a szerint alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató a munkavállalóval meghatározott ideig, valamint meghatározott munkabérért munkaviszonyt létesít. Eszerint például a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül tizenöt, egy éven belül pedig legfeljebb kilencven napig létesíthet munkaviszonyt. Több munkáltatónál az éves határ százhúsz nap lehet, bár ez egy 2005-ös módosítással kétszáz napra emelkedett, ha legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél dolgozik a munkavállaló.
Részben eltérnek az előírások a mezőgazdasági idénymunkáknál, ahol ugyancsak nem érvényes például a havi 15 napos foglalkoztatási korlát, s az éves foglakoztatási idő is rövidebb: a "napszámos" legfeljebb kilencven napig vállalhat igazoltan alkalmi munkát.
Speciális rendelkezések vonatkoznak az egyébként engedély alapján hazánkban tevékenykedő és a mezőgazdaságban munkát vállaló külföldi állampolgárokra is. Ők egy naptári éven belül legfeljebb hatvan napig létesíthetnek alkalmi munkaviszonyt, lett légyen az egy vagy több gazdánál.
Ami a munkabéreket illeti, az egy alkalmi munkában töltött naptári napra eső összeg nem lehet kevesebb 1800, s nem lehet több 4600 forintnál.
Az AM könyv, amely a jogszerű, munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyik formája, és valójában az adott napra vagy napokra szóló munkaszerződés, a kötöttsége ellenére is minden érintett szereplő számára előnyös.
Keresetkiegészítés
Vannak, akik – a fiatalabbak – nem tulajdonítanak jelentőséget az alkalmi munkaviszonyokban ledolgozott időknek, holott Ujhelyi Zita találkozott már olyan munkavállalóval, akinek a korhatár betöltésekor csak "néhány napja" hiányzott a nyugdíjához. Másrészt nem kevesen lehetnek, akik azért nem mutatják be a dokumentumot, mert részt vettek ugyan idénymunkán, de közteherjegy nélkül tették, feketén.
Újabb keletű a munkaviszonyban lévők fokozott érdeklődése az AM könyvek iránt, illetve a könyvet kiváltók számának megnégyszereződése egyik évről a másikra. A szakember szerint az adatok önként kínálják a következtetést, hogy az állásban lévők közül nagyon sokan kényszerülnek keresetük kiegészítésére, s ehhez a legális utat választják. Szabadidejükben, szombat-vasárnap vagy szabadságuk alatt alkalmi munkát vállalnak. Ez azonban csak becslés, találgatás, a kérdésre hiteles választ alaposabb elemzés után, egzakt vizsgálatok alapján lehetne adni, hangsúlyozza az osztályvezető.
Munkaügyi szakemberek gyakran hangoztatják: a munkáltatók felelőssége az AM könyv megfelelő használata, mert csak szabályos feltételek között érheti el eredeti célját, érvényesülhetnek előnyei. Ez a foglalkoztatási forma kedvező azoknak a munkáltatóknak, akiknek "beugró" dolgozókra van szükségük. Ugyanakkor a megélhetésükhöz idény- vagy alkalmi munkákra, valamint kiegészítő pénzkeresetre szoruló munkavállalók is előszeretettel élnek e lehetőséggel, mert "tiszta" munkajogi körülmények között juthatnak jövedelemhez, a munkavégzés idejére baleset-biztosítást kapnak, illetve szolgálati időt gyűjthetnek nyugdíjukhoz. Az államnak is előnyös az AM könyv, mert hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához, legális foglalkoztatást és járulékfizetést garantál, s ellenőrzést tesz lehetővé.
Munkáltatói érdekeltség
Szakemberek szerint a rendszer egészében betölti hivatását, de elég sok problémát is hordoz. Ezt bizonyítják a munkaügyi ellenőrzések. Szárazné dr. Zara Andrea, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője emlékeztet rá: a törvényalkotók a jogszabály megalkotásakor abból indultak ki, hogy lehetnek olyan helyzetek, elsősorban a mezőgazdaságban vagy a szolgáltatásban – például idénymunkák, hirtelen megsokasodott feladatok alkalmával –, amikor nem vagy nem feltétlenül igényelnek folyamatos foglalkoztatást, de valamilyen szabályozott megoldást igen.
Ebben viszont érdekeltté kellett tenni a piac szereplőit, mindenekelőtt a munkáltatókat. Elsőrendűen ezt szolgálja a kedvezményes járulékfizetést lehetővé tevő közteherjegy, melynek beszerzéséről a munkáltatóknak kell gondoskodniuk. Általában nincs is baj vele, évente milliárdos értékben vásárolják meg és ragasztják be alkalmi munkásaik könyvecskéibe.
A statisztikák szerint az eredeti elképzeléseknél szélesebb körben élnek a munkáltatók – és a munkavállalók – az alkalmi kenyérkereset lehetőségével. Noha a könyvecskét 1997-ben a munkanélküliek legális foglalkoztatása érdekében hozták létre, azt ma már minden magyar állampolgár igénybe veheti, ha elmúlt 16 éves. Ugyanakkor a könyvet – meghatározott feltételekkel – külföldiek is kiválthatják.
Küldöldiek alkalmi munkája
A külföldi alkalmi munkavállalók száma nagyságrenddel kisebb, mint hazai társaiké, 2006-ban például előbbiek mintegy 11 ezer AM könyvet váltottak ki, csaknem egynegyedével többet, mint 2005-ben.
Messze a legtöbb könyv – 3314 – Bács-Kiskun megyében talált gazdára, de megközelítette a kétezret Csongrád, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A bemutatási hajlandóság a külföldiek esetében sem állt arányban a kiváltott könyvek számával. Míg Bács-Kiskunban és Csongrádban a könyvek alig több mint egyötödét vitték vissza, addig Komárom megyében több mint a felét, de Szabolcsban is 42 százalékát. A ledolgozott munkavállalási napok 44 százalékát Szlovákia, 36 százalékát Románia, 14 százalékát Ukrajna polgárai teljesítették.
Megfigyelhető, hogy a külföldiek alkalmi munkáját magasabb összeggel díjazzák a munkaadók, mint hazai társaikét, főként a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatokban.
Korlátozás nélkül
A tipikus alkalmi munkák közé tartozik – a különféle szolgáltatások mellett – a mezőgazdasági idénymunka, mindennemű segédmunka és a felszolgálás. Hozzájárul az AM-munka elterjedéséhez, hogy a törvény nem tesz különbséget az ágazatok, a munkaterületek között. Nincs olyan rendelkezés, amely korlátozná az alkalmi foglalkoztatást, így azután a veszélyes munkakörökben, például a magasépítésben vagy a képzettséget, gyakorlatot, kompetenciát követelő munkakörökben is megtalálhatók az AM-munkások. Elsősorban a kedvezményes járulékfizetés miatt.
A munkaszerződéssel történő foglalkoztatás védettebb munkaviszonyt jelent a munkavállalónak, azonban a munkáltató számára több kötöttséggel jár. Előnytelenebb a fizetendő járulékok nagysága miatt, de azért is, mert a szerződések tényét, illetve az alkalmazottakat a foglakoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhivatalnak, s ha ez megtörtént, variálni tovább nem lehet. Ugyanez nem mondható el az alkalmi foglalkoztatásról.
Az OMMF tapasztalatai szerint nagyon gyakran előfordul például, hogy az ellenőrzések alkalmával a munkavállalók nem tudják felmutatni az AM könyvet, holott a jogszabály szerint kitöltötten maguknál kellene tartaniuk. Nem feltétlenül a zsebükben, hanem értelemszerűen elérhető közelségben, a személyes holmik között. Ezzel szemben rendszerint a főnöknél találják meg a felügyelők, az íróasztalok fiókjaiban. És – többnyire kitöltetlenül. Vagy éppen kitöltés közben. Az ellenőrzéseknek ugyanis percek alatt híre megy a munkaterületeken, az építkezésen, a mezőn, a szőlőben. A főnökök általában pontosan tisztában vannak azzal, hogy alkalmi munkásaik személyi adatait a kiskönyv aktuális sorába aznapi időponttal munkakezdés előtt kell vagy kellett volna beírniuk.
Az üres AM könyvvel történő, valójában feketefoglalkoztatások mindennaposak, mindezen túl szélsőséges példák is találhatók. A felügyelők találkoztak például olyan esettel, sajnos nem is egyszer, hogy az adatokat eltávolítható tintával írták be a könyvbe, s csak a néhány nap múlva megismételt ellenőrzésnek, valamint a felügyelők éles szemének és jó memóriájának köszönhető, hogy a turpisság kiderült.
Kiskapuk, trükkök
Ha a munkáltatónak valakire hosszú távon szüksége van, azt nem AM könyvvel kellene foglalkoztatnia, mondja az OMMF főosztályvezetője. Ezzel szemben jó néhány olyan esetre bukkantak, amikor a munkáltatók az AM könyv égisze alatt tartósan foglalkoztattak munkavállalókat, pedig a törvény meghatározza az időbeli kereteket. Az sem ritkaság, hogy a közteherjegy megvásárlására különböző módon a munkavállalókat szorítják rá, holott ez minden esetben a munkáltató kötelessége.
A kiskapukeresések, a trükkök, a jogsértések sokáig sorolhatók. Mindez azt jelzi, hogy itt lenne az ideje a törvény módosításának, szigorításának. Szárazné dr. Zara Andrea szerint az alkalmi foglalkoztatásnak olyan rendszerét kellene kidolgozni, amely jobban megakadályozza a visszaéléseket, az utólagos bejegyzések lehetőségeit, a bejegyzéseltávolításokat és hasonlókat, vagy – bizonyos munkakörök esetén - megtiltja az AM könyvvel történő foglalkoztatást. Mindent összevetve azonban a tisztességes munkáltatók széles köre tudomásul veszi, hogy a játékszabályokat a foglalkoztatásban is be kell tartani.
Jóllehet a feketemunka visszaszorítására születtek jogszabályok – például amelyek az állami támogatások megvonását, a pályázatokból való kizárást helyezik kilátásba -, s a munkaügyi ellenőrzések szigorodásának is van eredménye, azonban a törvényalkotóknak tovább kellene foglalkozniuk a munkaerőpiac e szegmensével. Különös tekintettel arra, hogy – miként ezt a számok mutatják – mind nagyobb szerephez jut a foglalkoztatásban az alkalmi munkavállalás.
