Béregyezségek a versenyszférában

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a tavaly októberben elkezdődött, s a december végére tető alá hozott bérajánlási vita alapján arra lehetett következtetni, hogy a helyi béralkuk sem lesznek feszültségmentesek. Mára kiderült, hogy – a tömegközlekedést bonyolító társaságok kivételével – szinte nagyobb konfliktus nélkül megköttetnek a 2008-ra szóló helyi egyezségek. Az OÉT 5-7,5 százalékos sávban ajánlott keresetemelést a versenyszférában, s az év első hónapjainak tapasztalatai azt jelzik, hogy – különösen a nagyobb cégeknél – az ajánlás felső határa körül emelik a foglalkoztatottak fizetését.

Reális ajánlás

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint a ténylegesen megkötött bérmegállapodások alapján reálisnak tekinthető az országos keresetajánlás. A bérpolitikai szakember úgy látja, egyre több cégnél jellemző a valós teljesítményeket tükröző, tudatos bérezési modell alkalmazása. Az úgynevezett kombinált bérezés ott válik gyakorlattá, ahol nagyon erőteljes értékesítési lehetőség van. Ez a modell – amelynek lényege, hogy az értékesítésnek megfelelően alakul a jutalék aránya – máshol nem is alkalmazható.

A VOSZ nem gyűjti a bérfejlesztésekre vonatkozó konkrét információkat a vállalkozásoktól - hárította el megkeresésünket Dávid Ferenc, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ugyanakkor elmondta, hogy a nagyobb cégeknél az idén az országos bérajánláshoz illeszkedik a dolgozók fizetésemelése. Ott, ahol munkavállalói érdekképviselet is működik, a 8 százalékot is eléri a bérfejlesztés – tette hozzá.

A vállalkozások figyeltek arra is, hogy az adómentes természetbeni juttatások összegét is növeljék – az adómentesség határáig. A főtitkár szerint szerencsés lenne, ha már ősszel sikerülne megegyezniük a szociális partnereknek a következő évi béremelési ajánlatról, hogy a cégek időben meg tudják tervezni élőmunkaköltségeiket. Ugyanakkor elismerte, hogy a hazai gazdasági körülmények között érthető az óvatosság, nevezetesen hogy a munkaadói szövetségek és a szakszervezetek csak hosszas alkudozás eredményeképpen képesek egyezségre jutni.

Irányadó a Posta

A versenyszféra ágazatainak egy részében már sikerült tető alá hozni a bérmegállapodást, másoknál azonban ez csak a második negyedévben várható.

Ahogyan hagyománnyá vált, a Magyar Posta ezúttal már karácsony előtt megállapodott a szakszervezetekkel a több tízezer postás idei fizetéséről. Blazsovácz Péter, a társaság igazgatója úgy fogalmazott: "Ránk vár az OÉT; évek óta a mi bérfejlesztésünk határozza meg az országos átlagot. Most is megcéloztuk a 7,5 százalékot." Az állami vállalatnál bértömeg-gazdálkodást folytatnak, s az üzleti terv előkészítésekor egyben a bértárgyalásra is készülnek. Ez azért is lényeges, mert a Magyar Posta dolgozóinak többsége minimálbért kap munkájáért, amelynek összegét kötelező évente megemelni. A vállalat bérpolitikájában meghatározó, hogy a nem minimálbéres alkalmazottak esetében ott növeljék a keresetet jobban, ahol alacsonyabb a bér, hogy ne nyíljon tovább az olló.

Az ágazatok közül az édesiparban már megszületett a bérmegállapodás. Eszerint átlagosan 6 százalékkal keresnek többet a munkatársak, a munkaadók azonban 3 és 9 százalék között differenciálhatnak. Az építőiparban a garantált bérminimum teljesítése 4,5-13 százalékos alapbéremelést jelent, 8 százalékos átlaggal.

A súlyos helyzetben lévő ruházati iparban a cégek szigorúan tartják magukat a 2005-ben elfogadott hároméves minimálbérről szóló megállapodáshoz. Eszerint a kötelező legkisebb kereset az idén 69 ezer forint. A béren kívüli juttatások közül legfeljebb étkezési utalványt kapnak a dolgozók változó értékben, de azt sem minden munkahelyen.

A nyomdaiparban bruttó 4-8 százalékos emelésre tett ajánlatot a szakszervezet a vállalkozásoknak a helyi szintű megállapodásokhoz, ágazati szinten ugyanis idén sem született egyezség. Bár a tapasztalatok szerint a bértárgyalások sarokpontja az inflációt ellensúlyozó emelés, van olyan nyomda, ahol a reálbér növekedését is garantálták, 10 százalékkal emelték a fizetéseket.

Szakmunkás-minimálbér

Kuriózumnak számít a mezőgazdaság, ahol az Ágazati Párbeszédbizottságban külön megállapodást kötöttek a garantált bérminimumok összegéről és a keresetfejlesztés ajánlott mértékéről is. Ennek megfelelően a legfeljebb kétéves gyakorlattal rendelkezők garantált bérminimuma 75 900, az ennél hosszabb gyakorlati időt felmutatóké 79 400 forint ebben az évben. A bruttó kereseteket 4,5-9 százalék között emelik az ágazatban.

Rendkívüli mértékben szórt az alapbéremelés a vasas ágazatban. Hódi Zoltán, a vasasszakszervezet alelnöke elmondta: ágazati megállapodás erre az évre nem várható, ezért a gépipari vállalatok számára közös bérajánlást kezdeményeztek. Az ennek alapján született, több mint 25 ezer munkavállalót érintő egyezségek szerint az alapbéremelések mértéke 5 és 13 százalék között alakul, keresetben viszont átlagosan 8-9 százalékos növekedést mutat. A vasasoknál előfordul, hogy a cég 13. havi fizetést is ad alkalmazottjának, s hagyománnyá vált a kis összegű ajándékutalvány és az üdülési csekk is. Ugyanakkor a Dunaferrben megszüntették a 13. havi fizetést, helyette egyéni értékelésen alapuló év végi részesedésben állapodtak meg a szakszervezeti vezetők a menedzsmenttel.

A hazai nagyvállalati palettán viszonylag újnak tekinthető Hankook Tire Magyarország Kft.-nél lapzártánkig nem született döntés a béremelés mértékéről. Roy Katalin kommunikációs vezető szerint folyik az egyeztetés a menedzsment és a munkavállalók képviselői között.

A béralku Dunaújvárosban nemcsak a fizetésemelésről szól; még nem fejeződött be a bérrendszer kidolgozása, nem végeztek a munkaköri besorolásokkal sem. A cég ugyanis a munkakörök szerinti differenciálásra készül.

Roy Katalin elmondta: a Hankook gyárban a csaknem másfél ezer dolgozó számára lehetővé teszik a napi egyszeri, a műszak szerinti ingyenes étkezést, s ugyancsak térítésmentes az alkalmazottak szállítása, sőt a munkásszállásért sem kell fizetniük. A koreai kultúrában ugyanis a munkahelyi étkeztetés és a munkába járás, valamint a munkavégzés feltételeinek megteremtése magától értetődő, nem is tekintik juttatásnak.

Bérfelhajtó konkurencia

A szakszervezetet is meglepte, hogy miközben a kereskedelemben a munkaadók folyamatosan azt sugallták, hogy idén nem tudják kifizetni a szakmai bérminimum megemelt összegét – s azzal riogattak, hogy a dolgozókat részmunkaidőben tudják csak foglalkoztatni, a szociális juttatásokat pedig lefaragják –, a legtöbb vállalkozásnál az 5-7,5 százalékos országos bérajánlás felső határa körül születtek a közel félmillió embert foglalkoztató ágazatban a bérmegállapodások. (Tavaly a bruttó éves ágazati átlagkereset-emelkedés meghaladta a 9 százalékot.)

A kis cégek 30-40 százalékánál 8-9 százalékkal nő idén a fizetés – mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki azt prognosztizálja, hogy a bolti alkalmazottak reálbére átlagosan mintegy 4-5 százalékkal lesz több 2008-ban. Sáling József szerint ehhez vélhetően lökést adott, hogy Magyarországon is megjelent az Aldi üzletlánc, amely közel négyszáz diszkontboltot nyit országszerte, s több ezer dolgozót csábít el más hálózatoktól – relatíve magas keresetet kínálva.

A bruttó százezer forintos fizetés ugyan nem túl magas, az Aldi azonban ezt nem a máshol szokásos heti 40, hanem csupán 25 órás munkaidő után fizeti. A szakszervezet információi szerint a "szegény" cégek sem próbálkoztak azzal, hogy a béren kívüli juttatások rovására emeljék a bolti alkalmazottak fizetését

Spórolás "leminősítéssel"

Az úgynevezett csoportos bérezés sem vált általános gyakorlattá az ágazatban, igaz, elsősorban a dolgozók tiltakoznak a bérkeretből adható "pofapénz" ellen. Szerintük ugyanis a prémium vagy jutalom formájában osztott forintok odaítélése többnyire szubjektív döntésen alapul.

A munkaadók sem igen preferálják ezt a bérezési formát, elsősorban a jelentősen megnőtt minimálbér és szakmai bérminimum miatt. Sáling József negatív példaként említette ugyanakkor a TESCO-t, ahol a menedzsment a pénztárosok "leminősítésével" próbálkozott. Ha ugyanis a pénztárost nem a szakképzettek kategóriájába sorolják, akkor nem kötelező számukra megadni a szakmai bérminimumot, ami az idén több, mint havi bruttó 86 ezer forint. A kereskedelmi törvény azonban erre nem ad lehetőséget, ugyanis pontosan meghatározza, hogy melyik munkakör betöltéséhez kell szakképzettség. Márpedig a vevőkkel kapcsolatba kerülő pénztárosé ilyen.