Programok segítik az atipikus konstrukciókat
A kormány az elmúlt években számos lépést tett az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése érdekében, azonban csak lassan nő az e konstrukciókban tevékenykedők száma – mondta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezető főtanácsosa. Vermes Lajos emlékeztetett rá, az Eurostat a részmunkaidőben, a határozott idejű szerződéssel tevékenykedők és az önfoglalkoztatók adatait gyűjti. A számok azt mutatják, hogy míg Magyarországon a három vizsgált formában alkalmazottak aránya 2004-ben 25,7, addig az EU-ban 47,3 százalék volt. Bár az Eurostat nem nyújt áttekintést az összes atipikus technikáról, azt azonban érzékelteti, hogy az Unió régi tagországaiban megszokottak a munkavégzés rugalmas formái, és nem kis szerepük volt a foglalkoztatás bővítésében.
Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiájával összhangban Magyarországon is segíteni kell a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodását a változásokhoz, figyelembe véve a rugalmasság és a biztonság követelményét is. Ez a kormány, illetve a szaktárca célja is. A vezető főtanácsos kiemelte: az EU régi tagállamainak többségében az elmúlt években az atipikus munkaformák terjedése révén javult a foglalkoztatási szint. Ám az új tagállamokban – így Magyarországon is – nem következett be áttörés.
A kormány szándékait jelzi, hogy az idei évben a minisztérium 600 új távmunkásállás kialakítását támogatja az SZMM-TP-2008 program keretében. Emellett az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a közösségi távmunkaterek támogatására fog pályázatot meghirdetni.
A részidős foglalkoztatás ösztönzését segítő kormányzati intézkedések között említhető, hogy a fix összegű egészségügyi hozzájárulás összege arányossá vált a foglalkoztatás időtartamával. E sorba illeszthető a közszférára kidolgozott "Prémiumévek program" is. Ez utóbbi a közszféra idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalói számára nyújt lehetőséget a munkaerőpiacról történő fokozatos kivonulásra, ha vállalják a nyugdíjjogosultság eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatást.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében zajlik a munkaügyi szolgáltatások fejlesztésére irányuló EU-program előkészítése, melynek egyik prioritása lesz a "Távmunka és a rugalmas foglalkoztatás" című projekt. Célja a távmunka és a rugalmas foglalkoztatás bővítése, a vállalkozások aktivizálása a nem tipikus foglalkoztatás lehetőségeinek kiszélesítésében. A program célja 8 ezer új rugalmas munkahely feltárása – tette hozzá Vermes Lajos.
Az egyes célokra - azok eltérő jellege és időtartama miatt – nehezen határozhatók meg pontosan a rendelkezésre álló pénzeszközök. Egyes esetekben ugyanis bevételekről mond le a költségvetés, máskor viszont konkrétan meghatározhatók a rendelkezésre álló pénzeszközök.
A távmunka fejlesztésére a következő időszakban összesen 600 millió forintot szán a kormány, amelyből az idén 420 millió forint használható fel. A TÁMOP keretében előkészítés alatt álló EU-programra – amelynek egyik prioritása lesz a "Távmunka és a rugalmas foglalkoztatás" című projekt – a lebonyolítás évei alatt a várható pénzügyi felhasználás 5,5 milliárd forintot tesz ki. Emellett az álláskeresők foglalkoztatásának bővítésére a Munkaerő-piaci Alap decentralizált részéből 11,7 milliárd forintot különítettek el a regionális munkaügyi központok. Igaz – mondta Vermes Lajos – ennek döntő részét a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében veszik igénybe a cégek, ám esetenként előfordul a részmunkaidőben történő foglalkoztatottak bérének támogatása is. Az önfoglalkoztatásra pedig ebben az évben 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre.
Célszerű lenne a jogszabályok módosítása
A munkaadók szerint az atipikus foglalkoztatási formák jogi szabályozásában lehetne olyan megoldásokat találni, amelyek a szakszervezetek számára is elfogadhatók lennének, ám ehhez szakértői vitákat kellene folytatni – mondta a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke.
A munkaadói szempontokat megvilágítva Antalffy Gábor kifejtette: a szakszervezeteknek is el kell elfogadniuk, hogy a globális gazdaság diktálta egyre keményebb versenyben a munkaadóknak talpon kell maradniuk ahhoz, hogy megtarthassák a munkahelyeket. S ennek érdekében szükség van – és szükség lesz – a rugalmas foglalkoztatási formákra. Ezek ráadásul a munkaerőköltségek mérséklésében is fontos szerepet játszanak, ami kedvezően hat a versenyképességre.
Az ügyvezető elnök szerint a szakszervezeteknek túl kellene lépni azon az állásponton, miszerint a munkaadók az atipikus formákkal spórolni akarnak a munkaerőn. Saját szakterületéről példaként említette a vendéglők működését, ahol hét közben kisebb a forgalom, míg hétvégén élénkebb, így akkor több alkalmazottra van szükség. Ugyanez a forgalomkülönbség a különböző napszakokban is megfigyelhető; például a szakácsok esetében indokolt lenne az osztott munkaidő. Ugyanakkor az atipikus foglalkoztatási formákat a gazdaság számos más területén, a mezőgazdaságtól a feldolgozóiparon át a turisztikáig sok helyütt lehetne és kellene alkalmazni.
Antalffy Gábor elmondta: a kormányoldal feladata a jogi háttér megteremtése lenne, nevezetesen a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Persze - tette hozzá – ehhez előbb a munkaadói és a munkavállalói oldal egyezségére lenne szükség.
A munkaadói oldal érti és elfogadja a szakszervezetek aggályait az atipikus munkaformák alkalmazásával kapcsolatban, ám a KISOSZ ügyvezető elnöke szerint lehetne olyan jogi megoldásokat találni, amelyekkel a dolgozók kiszolgáltatottságát ki lehetne küszöbölni. A szakszervezeteknek azért is át kellene gondolniuk jelenlegi merev álláspontjukat, hiszen az elmúlt évek munkaügyi adatai szerint a foglalkoztatás szintje nem emelkedett, s a munkanélküliség sem csökkent. Mindez azt jelzi, lépni kellene – hangsúlyozta Antalffy Gábor.
Nem sérülhetnek a munkavállalói jogok
A szakszervezetek nem zárkóznak el mereven az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásától, mert látják ennek előnyeit, a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatásukat, azonban a munkavállalók érdekében kemény feltételeket szabnak – mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökségének tagja. Pék Zsolt hangsúlyozta: nem dugják homokba a fejüket, hiszen érzékelik a gazdasági nehézségeket, a foglalkoztatás alacsony szintjét, ám bármilyen, a munkavállalók jogait csorbító megoldást nem tudnak elfogadni.
A szakszervezetek minden módon fellépnek az ellen, ha az atipikus foglalkoztatási formákat úgy alkalmazzák a munkaadók, hogy azzal sértenék a munkavállalók korábban már kivívott jogosítványait. Ha a munkahelyek számának bővítéséről vagy megőrzéséről van szó, vagy ha a munkavállaló élethelyzetéből adódóan igényli (például gyermeket nevelő szülők), akkor megfelelő megállapodások esetén támogatják e megoldásokat.
Lényegesnek tartják, hogy a munkavállalónak, bizonyos esetekben legyen joga megválasztani, hogy milyen formában dolgozzon. Lehetnek olyan élethelyzetek, amikor egy ideig praktikus a részmunkaidőben, vagy az otthon, viszonylag kötetlen időben, a távmunkában történő foglalkoztatás. Ilyen esetekben a munkavállalónak meg kellene adni a jogot, hogy kérelmezze az élethelyzetéhez jobban igazodó rugalmas munkaidő-beosztást, amire a munkaadónak kötelező lenne érdemben, záros határidőn belül válaszolni. Ugyancsak lehetővé kellene tenni, hogy ha megszűnik a speciális ok, a munkavállaló ismét kérelmezhesse a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás visszaállítását. A teljes munkaidős kereset ugyanis magasabb a részmunkaidősnél.
Külön megítélés alá esik az atipikus formákban rejlő új foglalkoztatásbővítő lehetőség. Például a távmunka elterjesztése ezt eredményezheti, jó példák igazolják a létjogosultságát. Ami a munkaidő rugalmasságát illeti, a szakszervezetek a hazai munkaidő-szabályozást kellően rugalmasnak tartják, további lépéseket nem tartanak indokoltnak. A hektikusság ugyanis komoly terhet jelent a dolgozóknak, ami elfogadhatatlan – hangsúlyozta Pék Zsolt.
Ugyanakkor a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a munkaadók a rugalmas munkaidő alkalmazásából adódó gazdasági hasznot – például a túlórák csökkennek stb. - megosszák a munkavállalókkal.
