40 ezer ember képzése valósulhatott meg
Magyarországon 2004-ben indultak az Európai Szociális Alap forrásaiból támogatott uniós pályázatok – emlékeztetett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakmai tanácsadója. Kiss Csaba elmondta: 2004 és 2006 között a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) pályázatai jellemzően a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek – az álláskeresők, a megváltozott munkaképességűek, az idősebb munkavállalók, a nők – esélyteremtését, foglalkoztathatóságuk javítását célozta. Kiss Csaba a legfontosabbnak azokat a központi programokat tartja, amelyekben az előre megjelölt állami intézményi rendszer végezte el a fejlesztések jelentős részét, valamint azokat a pályázati konstrukciókat, ahol nyílt versenyben választották ki azon szervezeteket, amelyek uniós pályázatokon elnyert támogatással valósíthatták meg a projektjeiket.
Azt Kiss Csaba is elismeri, hogy a HEFOP alapvetően a nonprofit és az államigazgatáshoz kapcsolódó költségvetési szervezeteket támogatta, s a gazdálkodóknak szerény lehetőségük volt pályázásra. Ez alól kivétel volt a munkavállalói készségek fejlesztésére kiírt pályázat, amely iránt nagy volt az érdeklődés, 2004 és 2006 között közel kétezer beadvány érkezett. Az egész hazai vállalkozói szektort felvillanyozta a lehetőség; mintegy 40 ezer ember képzése valósulhatott meg. A jelentős forrásokat tartalmazó programok a 2007-2013 közötti időszakban folytatódnak, s a cél az, hogy még inkább igazodjanak az egyes célcsoportok igényeihez. Az NFÜ-nek a kezdetektől jelezték a programok bonyolultságát, azonban a pályáztatás uniós elváráson alapul, az EU-ban alkalmazott gyakorlatot követi.
Kiss Csaba szerint Magyarország nagyon komoly tanulási időszak vége felé közeledik. Látható, hogy létrejött egy erős pályázó, sőt pályázatírói kapacitás, amely képes megfelelni a kívánalmaknak. Az első időszak nehézségei valóban rányomták a bélyeget a projektek végrehajtására is: nehézségek mutatkoztak az intézményi és a pályázói oldalon is, mert nem voltak felkészülve az uniós szabályoknak való megfelelésre. Az ügynökség immár 2005 óta azon dolgozik, hogy a pályáztatási folyamat minél gyorsabb, egyszerűbb és átláthatóbb legyen. Ennek jegyében minimálisra csökkentették az adminisztrációs terheket. Arra is szándék van, hogy teret nyerjen az elektronikus pályáztatás. Mivel a kisvállalkozások közül vannak olyanok, amelyek egyáltalán nem képesek részt venni a pályázatokon, ezért olyan konstrukciókon is gondolkodnak, amelyek révén közvetve, például ernyőszervezetek bevonásával juthatnak támogatáshoz, képzési lehetőségekhez.
A 2006. december végéig elnyert pályázati pénzek lehívására 2008. december 31-ig van lehetőség Brüsszelből. A mérleg azt mutatja, hogy a szerződéseket szinte minden esetben megkötötték, a kifizetések viszont különböző stádiumban vannak. A források felhasználása a kiemelt, központi program esetében mondható csaknem százszázalékosnak. A HEFOP – a vállalkozások munkahelyi képzéseit támogató - pályázatai esetében a forrásoknak kevesebb mint felét fizették ki. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a pályázók jelentős része meggondolta magát és visszalépett a szerződéstől, illetve nagyon sok olyan szabálytalanság történt, ami miatt a támogató szerződést bontott a vállalkozással. E források megmentése fontos. Kiss Csaba, hozzátette: "azt szeretnénk, ha ezek a pénzek sem vesznének el". Ugyanakkor a pályázati konstrukciókat a cégek eltérő igényei alapján alakítják ki, hogy a mikro- és kisvállalkozások is eséllyel juthassanak hozzá a forrásokhoz.
Átláthatatlan és bonyolult az eljárás
Az uniós pályázatokon elnyert pénzeket a cégek általában nem létszámbővítésre és új munkahelyek teremtésére használják, hanem technológiai korszerűsítésre és beruházásra – állapította meg Dávid Ferenc, aki szerint ennek egyik magyarázata az, hogy Magyarországon magasak az élőmunka költségei. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hivatalos statisztikák alapján jutott erre a következtetésre, amelyek szerint a foglalkoztatási adatok továbbra sem mutatnak kedvező képet. Ebből következően tehát az uniós forrásoknak nincs szignifikáns hatásuk a foglalkoztatás bővülésére; a negyedévenkénti 20-30 ezres ingadozás nem jelent érzékelhető javulást. Minden jel arra utal, hogy az uniós pénzekkel finanszírozott fejlesztéseknek nem lesz különösképpen pozitív hatásuk a foglalkoztatásra, azonban a versenyképességre és az új érték teremtésére természetesen igen. Dávid Ferenc szerint, ha hosszú távon innováció lesz Magyarországon, az a foglalkoztatás bővülése ellen hat. Ennek akkor lenne pozitív hozadéka, ha a technológiai fejlesztés révén fölöslegessé vált munkaerő a szolgáltatásban jelenne meg.
A pályáztatás átláthatatlan és bonyolult, ezzel is magyarázható, hogy külön üzletággá vált a pályázatkészítés, s az erre szakosodott cégek nem kevés sikerdíjért dolgoznak - hangsúlyozta Dávid. A szakember szkeptikus a bírálati rendszerrel kapcsolatban is, mint mondta: fontos lenne, hogy ne a "csókosoknak", hanem azoknak ítéljék oda az uniós forrásokat, akik valóban olyan új értéket kívánnak teremteni, ami az adott régiónak, településnek a hasznára válik. Probléma a viszonylag magas önrész, valamint az, hogy teljesíthetetlen árbevételi növekedési ütemet írnak elő a vállalkozások számára.
Az uniós pályázatok eddigi mérlegére vonatkozó kérdésre Dávid Ferenc úgy reagált: ezt a kérdést neki kellene feltennie az illetékes miniszternek, Bajnai Gordonnak. Vállalkozói érdek-képviseleti vezetőként ugyanis tájékozatlan ebben az ügyben. Az a tény, hogy – mint a miniszter bejelentette – Magyarország az uniós támogatások kifizetésében első helyen áll az új tagok sorában, jó hír, de csak a dolog egyik fele. A másik fele az, hogy vajon maradandó értéket alkotunk-e belőle, amiért érdemes volt lehívni a pénzt.
Az uniós forrásokkal a kkv-kat kellene erősíteni
A szakszervezetek nem látnak bele, hogy az uniós forrásoknak milyen hatásuk van az ország versenyképességére, azt viszont látják, hogy a foglalkoztatás alakulását egyelőre nem befolyásolta – mondta Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint szakszervezeti szempontból az a legfontosabb, hogy csökkenjen a munkanélküliségi ráta, bővüljön a foglalkoztatás, márpedig legfeljebb azt lehet mondani, hogy beállt a munkaerőpiac, hiszen meg sem mozdul. Stagnál a munkanélküliségi ráta, miközben a szakértők is azt várták, hogy csökken az állástalanok száma, és nő a foglalkoztatás szintje az uniós források felhasználásával.
Az érdekvédő az uniós forrásokat célzó pályáztatás legnagyobb problémájának azt tartja, hogy nem követhető végig a beadványok útja. A pályáztatás időszakában még áramlanak az információk, működnek az illetékes bizottságok, amelyekbe a szakszervezeteket is bevonják, a későbbiekben azonban nem követhető a folyamat, s az eredményről sincs megfelelő tájékoztatás. Borsik János szerint fontos lenne annak mérése, hogy a befektetéshez és a pályázaton elnyert összeghez képest milyen a megtérülés. Pillanatnyilag nincs visszajelzés arról, hogy az elnyert pénz felhasználásával javult-e a foglalkoztatás színvonala vagy a munkakörülmény – ha a pályázónak ez volt a célja.
A szakszervezeti vezető az OÉT plénuma elé vinné a kkv-k körében meghirdetett programokat, s megvitatná azok eredményeit. Noha az érdekvédelmi szervezetek helyet kaptak a megyei és regionális szintű fejlesztési bizottságokban, de gyaníthatóan e testületek is felszínesen működnek: a fő irányelveket megszabják, a pénz elosztásánál még valamiféle beleszólásuk van, azt azonban már nem tudják követni, hogy a forrásokat konkrétan mire használják fel, ezáltal bővült-e a foglalkoztatás, fejlődött-e helyben a gazdaság. Borsik János kívánatosnak tartja, hogy az érdekegyeztetés országos szintjén bizonyos rendszerességgel napirendre tűzzék a pályáztatások tapasztalatait, s az illetékes vezetők konkrétan beszámoljanak arról, hány program indult, milyen céllal, és ezek milyen eredménnyel jártak.
Az autonómok elnöke szerint a kis- és középvállalkozásokat kellene megerősíteni az uniós források felhasználásával, mert ez a kör tud foglalkoztatást bővíteni.
