Ekhózható bevételek
Az ekho szerinti adózást a munkavállaló azon bevételeire választhatja, amely
– munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként, és/vagy
– megbízási jogviszony (ideértve a felhasználási szerződést is), vagy
– vállalkozási jogviszony
alapján illeti meg.
Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni – tehát a munkabér teljes egészére nézve lehetséges az ekho szerinti adózás –, ha
– a magánszemély nyugdíjas,
– a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik,
– a magánszemély igazolja, hogy munkaviszonyból az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteher-viselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.
Tevékenységek, amelyek esetén választható az ekho
Az ekho szerinti adózást természetesen továbbra is csak a jogszabály által pontosan meghatározott foglalkozásokban lehet választani. Ezek köre:
2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője; 2616 Újságíró; 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások; 2621 Író (újságíró nélkül); 2622 Műfordító; 2623 Képzőművész; 2624 Iparművész; 2625 Zeneszerző; 2626 Rendező; 2627 Operatőr, fotóművész; 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg); 2631 Színész, előadóművész, bábművész; 2632 Zenész, énekes; 2633 Koreográfus, táncművész; 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs; 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs; 3721 Segédszínész; 3722 Segédrendező; 3723 Népzenész; 3725 Cirkuszművész; 3729 Egyéb művészeti foglalkozások; 5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns; 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású; 5343 Díszletező, díszítő; 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében.
További feltétel, hogy a munkavállaló az adóévben rendelkezzék olyan
– munkaviszonyból származó jövedelemmel vagy
– vállalkozói kivéttel vagy
– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértékeként kapott jövedelemmel, vagy
– vállalkozási, megbízási díjjal,
amely után a közteher-viselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik.
Szintén jogosult az ekho szerinti adózás választására, aki
– az adott évben legalább 183 napon át nyugdíjas (saját jogú, vagy olyan özvegyi nyugdíjas, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte),
– valamely EGT-állam olyan polgára, aki a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy valamely EGT-államban, és rendelkezik az illetékes hatóság erre vonatkozó (E101-es) igazolásával. Ebben az esetben az érintettnek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségét kell igazolnia.
Az ekho szerinti adózás jövedelemhatára
Az ekho szerinti adózást legfeljebb évi 25 millió forintos jövedelemhatárig lehet vállalni, feltéve hogy az érintett általános szabályok szerint adózott jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. E feltétel hiányában az ekho szerinti adózást arányosan lehet igénybe venni. (Például 6 havi minimálbérnek megfelelő általános szabályok szerint adózott jövedelem esetén 12,5 millióig.)
Nyugdíjas esetében az évi összeghatár szintén 25 millió forint.
Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a 25 millió forint bevételi határt már elérte.
Fenti összeghatárt csökkenti az a bevétel,
– amelyet az adóévben eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató magánszemélynek az eva alapjába tartozó bevételként kell figyelembe vennie,
– amely az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás bevételéből a társas vállalkozás ekhót választó tagjára (tulajdonosára) a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésére előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedése arányában jut.
Az ekho alapja
Az ekho alapja: a bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval.
A kifizetőt terhelő ekho mértéke
A kifizetőt 20 százalékos ekho terheli, melyből
– 3,3 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
– 16,7 százaléka nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül.
A munkavállalót terhelő ekho mértéke
A munkavállalót alapesetben 15 százalék ekho terheli, melyet a kifizető köteles levonni tőle.
A 15 százalékos ekhóból:
– 9,5 százalék személyi jövedelemadónak,
– 1,6 százalék természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és
– 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak minősül. (Magánnyugdíjpénztár tagja esetén 3,8 százalék a tagdíj és 0,1 százalék a nyugdíjjárulék.)
Ennél kisebb mértékű, 11,1 százalékos ekho terheli azt a munkavállalót, aki a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy
– nyugdíjas, vagy
– az adóévben – figyelembe véve minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekho-alapot képező bevételét, amely után 15 százalék mértékű ekhót fizetett – a járulékfizetés felső határáig megfizette. Amennyiben a munkavállaló az adott kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban a magánszemély megjelölheti az ekho-alapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét. Ebben az esetben a fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos mérték.
Szintén 11,1 százalék az ekho mértéke az ekho-alap azon része után, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj-tv. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határnapi összegének szorzatát.
[Ha az érintett a felső határ elérésére vonatkozó nyilatkozattételi lehetőségével nem élt, illetőleg nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint nem volt kötelezett, az ekho-alap 4 százalékának megfelelő különbözetet a Tbj-tv.-nek és Art.-nak a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) különbözete visszaigénylésére vonatkozó szabályai alkalmazásával igényli vissza.]
EGT-államban biztosított személy ekho-fizetése
A fent említett mértékektől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho-alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le.
A 9,5 százalékos mértékkel levont ekhót az állami adóhatóság személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemély a 9,5 százalékos mértékkel megfizetett ekho alapján társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.
Az ekho átvállalása a kifizetőtől
A munkavállaló megbízási, illetve vállalkozási jogviszony esetén nyilatkozhat úgy, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.
Ebben az esetben az általa megállapított ekhót negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg.
A kifizető az ekho alapjaként figyelembe vett kifizetésről, a levont, megfizetett ekhóról a magánszemély részére a kifizetéssel egyidejűleg igazolást ad. Az ekho átvállalása esetén a kifizető az adóévet követő január 31-ig a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatósághoz a magánszemély részére az adóévben juttatott, ekho-alapot képező bevételről.
Társadalombiztosítási ellátások az ekho alapján
Az ekho szerint adózó magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult, tehát az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nem illetik meg.
Nyilatkozat az ekho választására
A magánszemély egyébként az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot adóéven belül bármikor megteheti azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát, vagy el nem éri a 25 milliós összeghatárt.
Az ekho jogosulatlan választásának következményei
Az ekhóra vonatkozó jogszerűtlen nyilatkozat következményei a magánszemélyt terhelik. Ez pedig azt jelenti, hogy az "ekhózott" jövedelmet a személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításánál – a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen – figyelembe kell venni azzal, hogy a bevétel ekho-alapnak tekintett része 9,5 százalékát kifizető által levont személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint e bevétele ekho-alapnak tekintett része 9 százalékát különadóként köteles adóbevallásában feltüntetni, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.
Ettől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekho-alap után,
– amely az adóévben a 25 millió forintot meghaladja, és/vagy
– amelyre az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát a tevékenységére tekintettel nem tehette volna meg.
