A rehabilitációs járadék bevezetésének célja – legalábbis a jogszabály általános indoklása szerint – a megváltozott munkaképességű személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Ebből következően rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé. Ezáltal nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, az államháztartáson belül csökken a passzív ellátást, és nő a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya.
Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság
Lássuk először, hogy kik azok, akik "teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé", azaz rokkantsági nyugdíjat kaphatnak.
2008. január 1-jétől rokkantsági nyugdíjra csak az válik jogosulttá, aki
– egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
– 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt,
– az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
– az egészségkárosodás következtében keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
– táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A jogosultsági feltételekben tehát a legnagyobb változás, hogy szemben az eddigi 67 százalékos - egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében elszenvedett – munkaképesség-csökkentéssel, a jövő évtől csak a 79 százalékot meghaladó egészségkárosodás esetén jár a további jogosultsági feltételek fennállása esetén minden további nélkül a nyugdíj.
Munkavégzés rokkantsági nyugdíj mellett
Szigorodnak a rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szabályok is.
E szerint megszűnik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén, ha a – reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő – nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó (a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadék
Rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadék jár, amennyiben az egészségkárosodás (az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás) mértéke "csak" 50-től 79 százalékig terjed, és
– ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
– keresőtevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá
– rehabilitálható, és
– az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.
Rehabilitációs járadékra való jogosultság
A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is.
A rehabilitációs járadék összege
A rehabilitációs járadék összege – a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120 százalékával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120 százalékával. A járadékból 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak le.
Rehabilitációs járadék melletti munkavégzés
A rehabilitációs járadék mellett keresőtevékenységet folytatni csak korlátok között lehet. A juttatás összegét 50 százalékkal csökkenteni kell, ha keresőtevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 3 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Nem jogosult rehabilitációs járadékra, aki
– öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban,
– bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
– terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,
– az 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásban,
– átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban,
– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban
részesül.
A rehabilitációs járadék időtartama
A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.
Amennyiben az igénylő e napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.
Rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
A rehabilitáció meghosszabbítása
Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
A jogosultság feléledése
Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és
– a kereseti korlátra vonatkozó megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy keresőtevékenysége megszűnt, illetve
– az egészségi állapotban történő, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás bekövetkezett, de az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.
A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követően ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján az igénylőnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásoló lényeges változás következett be.
A rehabilitációs járadék igénylése
A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon írásban, valamint elektronikus úton lehet igényelni.
A járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni.
A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.
A járadék igénylésének elbírálása
A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv [a 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet alapján működő Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet] a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad
– az egészségkárosodás mértékéről,
– a szakmai munkaképességről,
– a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van, e szakvélemény megérkezéséig a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti.
Az elutasító határozat, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményében foglaltak alapján az egészségkárosodás hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be. Az elutasításról a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatot hoz.
A rehabilitációs járadékra jogosult együttműködési kötelezettsége
A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
– az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá
– teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.
A rehabilitációs megállapodás
A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:
– a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, és elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá
– a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
– az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint
– a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő – a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával – a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül köteles megkeresni az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
Az egészségi állapot felülvizsgálata
A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője a rehabilitációs járadékban részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy a megállapítottnál kisebb mértékű volt.
A rehabilitációs ellátás megszűnése, szünetelése
Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha
– a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,
– a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte,
– az ellátás időtartama letelt,
– a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik,
– keresőtevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,
– a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
– a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy
– a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Átmeneti szabályok
Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel,
– 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentése esetén, valamint
– 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során
kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során, amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79 százalékot meghaladja – attól függően, hogy mások gondozására szorul-e –, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79 százalékos, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult.
A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.
