Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott vezető helyettese tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Belső ellenőrzés - a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet a válaszból: […]felmentési idejét töltő - tehát távol lévő - belső ellenőrzési vezetőt helyettesíteni szükséges. Annak a belső ellenőrnek, akinek a munkaköri leírásában szerepel, hogy a belső ellenőrzési vezetőt távolléte esetén helyettesíti - saját munkaköre mellett vagy helyett -, köteles ellátni a belső ellenőrzési vezetői feladatokat, a helyettesítést elrendelő munkáltatói utasításban, a munkaköri leírásában, valamint a polgármesteri hivatal belső szabályzataiban (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, közszolgálati szabályzat) foglaltak szerint. Ez a helyettesítési rend nem sérti a 370/2011. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját, és a Kttv. rendelkezéseivel is összhangban áll.A felmentési idő leteltét követően a belső ellenőrzési vezetői munkakörbe - amennyiben a jegyző nem nevez ki rögtön egy új belépő köztisztviselőt vagy az egyik belső ellenőr kollégát - ideiglenesen továbbra is átirányítható valamelyik belső ellenőr. Figyelemmel arra, hogy a belső ellenőrzési vezetői munkakört - bár ideiglenesen, de - ebben az esetben is betölti egy köztisztviselő, ez az állapot sem sérti a 370/2011. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4260

2. találat: Óvodavezető-helyettes - a megbízás feltételei

Kérdés: Településünk óvodájában a gyereklétszám 50 fő feletti. A 326/2013. Korm. rendelet szerint kötelező intézményvezető-helyettest kinevezni. Az intézményvezető-helyettesnek rendelkeznie kell intézményvezetői szakképzettséggel?
Részlet a válaszból: […]intézményvezetői megbízás elnyerésének feltétele, hogy a pályázó pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezzen. Ezek az előírások azonban nem vonatkoznak az intézményvezető-helyettesekre. Az intézményvezető-helyettesnek tehát az alapmunkakörére előírt képzettségi feltételeknek kell megfelelnie, amelyeket a 326/2013. Korm. rendelet IV/A. fejezete és 6. melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4173

3. találat: Önkormányzati egészségügyi szolgáltató - az intézményvezető jogviszonya

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)
Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet 5/A. §). Az Ebtv. alapján a háziorvosi ellátás nem vonható ebbe a körbe, ezért itt külső engedélyeztetésre nincs szükség (Ebtv. 11. §, 13. §). Az 528/2020. Korm. rendelet előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Amennyiben a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz a volt vezető nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből álláspontunk szerint az következik, hogy a vezető munkaszerződésében a vezetői megbízás valójában munkakört jelent, amely mellett nem kell szakmai (beosztotti) munkakört is megjelölni. Ami a vezető ügyeleti tevékenységét illeti, az Eszjtv. szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetője gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat, azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít [Eszjtv. 4. § (10) bek.] Ez alapján a szolgáltató első számú vezetője 2021. március 1-jétől kizárólag a vezetői feladatait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4119

4. találat: Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy - figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre - a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszból: […]járó feladatokat, illetve az intézményvezetői felelősséggel járó poszt megfelelő személlyel való betöltésének munkajogi garanciáit a pályázati eljárás keretében történő kiválasztás biztosítja. Tehát a kérdés szerinti vezetőhelyettesi feladatokat külön magasabb vezetői megbízás alapján kell ellátni.A 257/2000. Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a szociális intézmény intézményvezetőjének helyettese magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlójának pályázatot kell kiírnia. A 257/2000. Korm. rendelt 1/A. §-a a pályázat alóli kivételek szabályozásánál nem enged eltérést a törvény pályázati kiírásra vonatkozó szabályától.A fentiekből következően az a gyakorlat, miszerint az adott intézménynél a fenntartó nem biztosított vezetőhelyettesi álláshelyet, és így nem tette lehetővé a vezetőhelyettesi megbízás megpályáztatását és adását, ellentétes a jogszabályi előírásokkal. Ebben a helyzetben a vezetőhelyettes a fenntartó által biztosított mozgástér miatt nem írhatott ki pályázatot, ettől azonban az, hogy családsegítő munkakörben foglalkoztatott kollégáját pályázat kiírása nélkül bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal, a fenti szabályok megsértésének minősült. Ez jogszabályba ütköző foglalkoztatást jelent, amelynek semmisség a jogkövetkezménye. Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis semmis az a megállapodás, jognyilatkozat, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba (pl. jogszabályba) ütközik. Jelen esetben az érintett kolléga foglalkoztatására a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, mivel beosztotti foglalkoztatása jogszabálynak megfelelő volt, csak a vezetői feladatokkal való megbízása nem. Az Mt. 29. §-ának (3)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3482

5. találat: Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet a válaszból: […]hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását, a me­nedzsmenttagok legfeljebb az első számú vezető helyetteseiként lehetnek vezetők. Ekkor két feltételnek kell megfelelniük; az egyik, hogy álljanak az első számú vezető közvetlen irányítása alatt, azaz szervezeti hierarchiában közvetlenül alatta, köztes vezetők, szakmai/egyéb irányítók közbeiktatása nélkül, és felettük a munkáltatói jogkört az első számú vezető gyakorolja. Ha ez a körülmény fennáll, akkor is teljesülnie kell a második feltételnek, amely alapján részben vagy egészében az első számú vezető helyettesítésére kell, hogy jogosultak legyenek. A helyettesítésre jogosultság tényleges kell, hogy legyen, azaz nem elegendő a formális jog, ha azt valójában soha nem gyakorolhatják.A tényleges helyettesítés keretében a fő szempont: a munkavállaló nem csak akkor minősülhet a vezető helyettesének, ha annak távolléte, illetve akadályoztatása esetén teljes körű helyettesítésére jogosult, és nem kell, hogy az első számú vezetővel azonos hatáskörrel rendelkezzen. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkakör tartalmát vizsgálva annak van jelentősége, hogy egyébként rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő szerepe legyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2579

6. találat: Pedagógus szakmai gyakorlati idejének számítása

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?
Részlet a válaszból: […]irányítása az Nkt. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében az oktatásért felelős miniszter (emberi erőforrások minisztere) feladata. Az ún. ágazati irányító hatásköre kiterjed az Nkt. hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy hogy ki az intézmény fenntartója. Az irányító hatáskörbe tartoznak az Nkt. 77. §-ának (2) bekezdése által felsoroltak, például a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával, a tankönyvkiadással, a pedagógiai munka szakmai értékelésével, az állami fenntartású köznevelési intézmények létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével stb. kapcsolatos feladatok.Az "országos" jelző az illetékességi kör terjedelmére utal, az ágazati irányítási feladatokat a miniszter az ország valamennyi köznevelési intézménye és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2348

7. találat: Indokolási kötelezettség munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Operatív igazgatóként dolgozom cégünknél. A munkaszerződésem szerint nem vagyok vezető állású, de ténylegesen mindig én helyettesítem az ügyvezetőt. Azt hallottam, hogy a tulajdonos le akar engem is váltani, de szerintem nem adtam okot a felmondásra. Ilyen esetben létezik olyan indok, amivel felmondhat nekem?
Részlet a válaszból: […]ha átszervezést hajtanak végre a munkaszervezetében, ahol a továbbiakban nincs szüksége operatív igazgatói munkakörben dolgozó munkavállalóra. Emellett a létszámcsökkentés is lehet adott esetben a felmondásnak jogszerű indoka. Annak tényét azonban, hogy ezen indokokkal jogszerűen él-e a munkáltató, mindig a konkrét esetre vonatkozóan kell megvizsgálni. Kérdéséből viszont nem állapítható meg, hogy megalapozott lehet-e a fenti indokokkal a munkáltatói felmondás.Az Ön esetében vizsgálni kell, hogy az operatív igazgató nem minősül-e vezető állású munkavállalónak. Az Mt. rendelkezései szerint ugyanis vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló, és részben vagy egészében helyettesítésére jogosított más munkavállaló [Mt. 208. § (1) bek.]. Emellett a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából ki­emelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].A kérdésben leírtak szerint a munkaszerződés szerint nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2246

8. találat: Vezető helyettesének felelőssége

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
Részlet a válaszból: […]gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet [Mt. 192/A. § (1), (3) bek.]. E szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 192/B. § (1) bek.]. Az ügyvezető helyettese, amennyiben jogállását a Gt. nem szabályozza - nem cégvezető -, kizárólag az Mt. szabályai szerint felel. E felelősség pedig csak akkor polgári jogi, ha az ügyvezető helyettese a vezetői tevékenységének keretében okoz kárt a munkáltatónak. Az ilyen vezetői tevékenységbe tartozó munkaköri feladatokról a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót [Mt. 76. § (5) bek.]. Továbbá álláspontunk szerint, a vezetői tevékenység feltételezi az önálló döntési és eljárási hatáskört; ennek hiányában a szigorúbb felelősségi alakzat nem állhat fenn. Amennyiben az ügyvezető helyettesének jogköre csökken, úgy ezzel párhuzamosan csökkennek azon területek is, amelyek vezetői tevékenységébe tartoznak, és amelyekért ilyen minőségben a polgári jog szabályai szerint felel. Ha pedig a vezető bizonyos területeken nem tevékenykedik, akkor az ott bekövetkező eredményekért felelőssé nem tehető; ebből eredően, álláspontunk szerint, ha nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1151