1218 cikk rendezése:
1. cikk / 1218 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
2. cikk / 1218 Cégautó biztosítása megbízottnak
Kérdés: Amennyiben egy kereskedelmi képviselet vezetője a tisztséget megbízási jogviszonyban látja el, jogosult lehet a céges autó használatára? A cégautó esetében mennyire szigorúan kell betartani azt a követelményt, hogy a megbízott rendszerint saját eszközével dolgozik? Mennyire érvényesülhet cégautó esetén ez az elvárás?
3. cikk / 1218 Távmunka – a munkavégzés helye
Kérdés: Amennyiben egy munkavállaló távmunkában dolgozik, a munkaszerződésben a távmunkavégzés konkrét helyét (pl. a munkavállaló lakcímét) meg kell jelölni, vagy elegendő a város, esetleg földrajzi tájegység? Ha a munkavállaló a távmunkaszerződésében foglalt két munkavégzési helytől (munkáltató székhelye, munkavállaló lakcíme) eltérő helyen kíván dolgozni, az munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősülne, a negyvennégy munkanapos évi korláttal? Vagy nem minősülne annak, mivel a munkavállaló kérte a „home office-t”, nem pedig a munkáltató utasította?
4. cikk / 1218 Vasárnapi pótlékra való jogosultság
Kérdés: Terembérbeadással foglalkozó kft. a hét minden napján 8–22-ig tartó időpontokban ad ki termeket külső vállalkozóknak az általuk szervezett eseményekre, illetve részben saját szervezésű programjaik (workshopok) is vannak. A teremberendezőknek, recepciósoknak és a takarítóknak jár-e vasárnapi pótlék?
5. cikk / 1218 Kölcsönzött munkavállalók figyelembevétele a rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Kölcsönbe adó cégünk egy kölcsönvevő partnernél jelenleg magyar munkavállalókat foglalkoztat egy kimondottan magyar toborzásra létrejött munkaerő-kölcsönzési keretszerződés szerint. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a statisztikai létszám számítása során az érintett kölcsönzött munkavállaló a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevőnél számít a statisztikai létszámba. Kölcsönbe adó cégünk a létszám növelése érdekében a kölcsönvevő cégtől szeretné a létszámot átvállalni, de csak az újonnan beléptetett munkavállalókra vonatkozóan. Mivel ennél a kölcsönvevő cégnél egész évben egy fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatunk (jelenleg is állományban van), és nem volt más munkavállaló kölcsönzésben, ezt az egy főt a kölcsönvevő átvenné saját állományba. A cél, hogy egész évben a kölcsönvevőhöz számítódjon ez az egy fő, mivel a rehabilitációs hozzájárulási költség szempontjából nem szeretnénk károsítani a partnert. Amennyiben a fenti szerződés kereteiben foglalkoztatott munkavállalók mindegyikét (1 fő) átveszi a kölcsönvevő saját állományba, és a kölcsönbe adó kötne egy új keretszerződést ugyanezzel a partnerrel, Magyarországgal nem határos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, járható-e az az út, hogy ott már úgy rendelkezzenek a szerződésben, hogy a statisztikai létszám számítása során a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönbe adónál vesszük figyelembe a létszámot? Tehát a fent említett munkaerő-kölcsönzési szerződés szerint például 2024. január 1-től 2024. augusztus 31-ig a létszám a kölcsönvevőnél számít, 2024. szeptember 1-től egy új keretszerződést köt a kölcsönbe adó ugyanezzel a kölcsönvevővel, de abba már úgy állapodnak meg, hogy a kölcsönbe adónál számít a statisztikai létszámba, 2024. december 31-ig. Így az éves bevallásnál egy cégnél kétféle eljárás lenne.
6. cikk / 1218 Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
7. cikk / 1218 Újraválasztott alpolgármester és a végkielégítés
Kérdés: Főállású (nem társadalmi megbízatású) alpolgármestereink újra lesznek választva a képviselő-testület alakuló ülésén. Jól értjük, hogy a Kttv. alapján nem jár nekik a végkielégítés? Végkielégítés akkor járna, ha nem lennének újraválasztva, vagy ha a 225/D. § (2) bekezdése alapján nem az alakuló ülésen, hanem az azt követő három hónapon belül lennének megválasztva, viszont az időarányos részt vissza kellene fizetniük. Amennyiben nem lehet tudni szeptember 30-án, a jogviszonyuk megszűnéskor, hogy meg lesznek-e választva, és a KIRA generálja nekik a végkielégítést, egy az egyben vissza kell fizetniük azt, hiszen újraválasztották őket az alakuló ülésen. Ha újraválasztották őket az alakuló ülésen, akkor nem jár a végkielégítés.
8. cikk / 1218 Újraválasztott (al)polgármester és a szabadságmegváltás
Kérdés: Újra megválasztott polgármester (alpolgármester) szabadságának megváltása, illetve megállapítása tárgyában a Kttv. 62/A. §-a és 107. § (1) bekezdése értelmében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ebből arra lehetne következtetni, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. A „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre” című Önkormányzati Tudástár I. Önkormányzati Hírlevél különszáma 2024. évi 6. számában (https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets// 1/11/117/117dc2c26d84590deab1483ad4926f3.pdf, 13–14., 36–37. oldal) található erre vonatkozó leírás szerint azonban – ha jól értelmezem – meg kell váltani a (régi-új) polgármester, alpolgármester szabadságát, és újra meg kell állapítani az év végéig járó szabadnapok számát.
9. cikk / 1218 Globális informatikai hiba miatti munkakiesés
Kérdés: A július 19-i Crowdstrike frissítési hiba a Windowsra a cégünket is érintette, a számítógépeken nem tudtunk dolgozni. Erre a napra mit kell fizetnie a cégünknek? Az irodai és műszakos kollégákat korábban elengedték. A délutánosokat értesítették, hogy ne jöjjenek be.
10. cikk / 1218 Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat
Kérdés: Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A Mötv. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 300 000 forint. A Kttv. a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyának szabályait tartalmazza. Amennyiben a polgármester megválasztása főállásúként történt, és egyidejűleg helyi önkormányzati képviselőnek is megválasztották, jogosult-e az illetménye és polgármesteri költségtérítése mellett az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra is?
