35 találat a megadott szakszervezet tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Ennek keretében a szakszervezet köteles tájékoztatni a munkáltatót arról, ha a kollektív szerződés megkötése szempontjából reprezentatívnak minősül vagy reprezentativitása megszűnik.A Kúria az Mfv.II.10.414/2018/6. számú elvi határozatában kifejtette, hogy az Mt. 276. §-ában meghatározott feltételek (a taglétszám és a munkavállalói létszám) objektív körülmények, amelyek fennállta nem a felek kölcsönös tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének mikénti teljesítésétől függ. Ha a szakszervezeti taglétszám az adott munkavállalói létszámhoz képest a kollektív szerződés megkötésének időpontjában bizonyítottan megfelelően fennállt, úgy a szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy bár a szakszervezetet terheli az együttműködési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni, és a sztrájkjoggal való visszaélés tilos [Sztrájk tv. 1. § (3) bek.].A Kúria egy ítéletében értelmezte ezt a rendelkezést, és kimondta: a munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes. A Kúria szerint az ügyvezetőknek az éjjel küldött e-mail, amelyben két órával korábban jelentette be a szakszervezet a hajnali figyelmeztető sztrájkot, nem felelt meg ennek az elvnek, és megsértette az együttműködési kötelezettséget, amelynek szerves része a tájékoztatási kötelezettség is. Érvelése szerint a sztrájk - akkor is, ha annak időtartama a két órát nem haladja meg - a munkáltató és a szakszervezet tevékenységében, illetve a kollektív munkaügyi kapcsolatban rendkívüli eseménynek minősül. A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie. Ennek megállapíthatóságát, az együttműködési kötelezettség teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]reprezentativitásra vonatkozóan egyéb feltételt nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy amelyik szakszervezet a hivatkozott feltétellel rendelkezik, az kollektívszerződés-kötési jogosultsággal is rendelkezik; vita esetén azonban a taglétszámot, s ezzel a kollektívszerződés-kötési jogosultságot annak a szakszervezetnek kell bizonyítania, amely erre a tényre (körülményre) hivatkozik. Az Mt. a szakszervezet taglétszáma igazolásának módját nem határozza meg, és a bíróság előtti szabad bizonyítási rendszer alapján ez nem kizárólag okirattal (közjegyzői[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik [Ptk. 3:63. § (1) bek., 3:67. § (1) bek.].A szakszervezetnek, mint minden egyesületnek, nyilván kell tartania saját tagságát, így a taglétszámát bármikor igazolni tudja. Abban a kérdésben, hogy a tagok közül ki a munkáltató munkavállalója, a tag erre vonatkozó nyilatkozata, illetve a szakszervezet és a munkáltató adategyeztetése - amennyiben ennek jogszerű feltételei fennállnak - adhatnak választ. A Kúria egy eseti döntése szerint elfogadható akár a munkavállaló szakszervezetbe történő belépési nyilatkozata is, ha az alapszabály a belépési feltételeket nem szigorítja - például nem köti az alapszabály elfogadását írásbeli alakhoz. Ilyenkor a belépési nyilatkozat aláírása és leadása olyan magatartásként értékelendő, amely utal az alapszabály elfogadására is, és feltételezhető, hogy aki be kíván lépni a szakszervezetbe, egyben elfogadja annak alapszabályát is (Mfv.II.10.412/2018/6.).Ugyanebben a döntésében mondta ki azt is a Kúria, hogy a törvényi reprezentativitási feltételek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A jogi személy székhelye - így a szakszervezeté is - a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §] - azaz az ide címzett küldeményről alapvetően feltehető, hogy azt átveszik. Ez a feltételezés nem áll fenn a jogi személy ügyvezetője, a szakszervezet elnöke lakhelyének vonatkozásában, hiszen ott nem a jogi személy részére postázott, hanem a magáncélú küldeményeket fogadják.A bírói gyakorlat ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a szakszervezet elnökének lakcímére történő küldés és az ottani közlés is szabályos legyen. A Kúria egy döntése alapján a munkáltatói írásbeli jognyilatkozat első, legkorábbi közlése nyitja meg az előzetes egyetértés megkérésével kapcsolatos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amelytől érvényesen eltérni sem megállapodásban, sem a munkáltató egyoldalú szabályzatában nem lehet. Az Mt. szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272. § (6) bek.]. Alaptalan a munkáltató hivatkozása, hogy ez nem "szakszervezeti ügy", a kérdés szerinti megbeszélés ugyanis nyilvánvalóan érinti a munkavállaló "anyagi vagy szociális" körülményeit, hiszen a tárgya egy komoly juttatásra való jogosultság. Természetesen, mivel egyéni vitáról van szó, a szakszervezet képviseleti jogának gyakorlásához ez esetben szükséges a munkavállaló fentiek szerinti meghatalmazása is. Ha a munkavállaló a megbeszélésen bemutatja a képviselőjének adott írásbeli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés kötésére biztosan nem jogosult. A kérdés: ha korábban teljes jogú kollektívszerződés-kötő fél volt, a már hatályos kollektív szerződés módosításakor, illetve annak megszüntetésekor félként eljárhat-e?A Kúria egy elvi döntésében kifejtette, hogy az Mt. 276. §-a (2) bekezdésének a) pontja kizárólag a kollektív szerződés megkötése tekintetében tartalmaz olyan rendelkezést, amely a 10%-os létszámhoz köti az aláírási jogosultságot. Ez azonban eltérő törvényi rendelkezés hiányában nem értelmezhető olyan módon, hogy a megkötésre jogosult fél annak módosításából kizárható lenne a reprezentativitás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pedig kívülálló, harmadik jogi személyhez köthető. A szakszervezeti föderációk ráadásul tipikusan szövetség formában működő egyesületek, azaz tagjaik nem a munkavállalók (természetes személy tagjuk nem is lehet), hanem a jogi személy szakszervezetek [Civil tv. 4. § (3) bek.]; ebből következően nem is minősülnek szakszervezetnek az Mt. alkalmazásában, mivel nem a munkavállalók által létrehozott szervezetek [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Egyértelmű bírói gyakorlat ugyanakkor a fogalom értelmezésére nincs; az csak abban egységes, hogy a szakszervezet alapszabálya és belső ügyrendje alapján kell meghatározni a felsőbb szakszervezeti szervet. Álláspontunk szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv viszont nem lehet a szakszervezeten kívüli harmadik személy; az a szakszervezet szervezeti rendjén belüli, olyan, a szervezeti hierarchiában a védett tisztségviselő felett elhelyezkedő szervezeti egység, amelyre a szakszervezet a védett tisztségviselővel kapcsolatos, törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételének jogát, illetve kötelezettségét ruházta.Ha a szakszervezet a hozzájáruló jognyilatkozatot nem adta meg, annak pótlása iránt a munkáltató pert[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a munkaadónak tájékoztatnia, ugyanakkor a szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet [Mt. 272. § (4) bek.] - így előzetesen van joga tájékoztatást kérni arról is, hogy a munkáltató tervezi-e a kollektív szerződés alapján az éves munkaidőkeret bevezetését. A szakszervezet továbbá jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni [Mt. 272. § (4) bek.]. Ennek keretében - hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét napig a feleknek érdemi, megfelelő szintű és megállapodásra törekvő tárgyalást kell folytatnia a kérdésben, és addig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre [Mt. 233. § (2)-(3) bek.], azaz a munkaidőkeretet nem vezetheti be (indíthatja el). A konzultáció esetleges eredménytelensége nincs hatással a munkáltatói döntésre, az végrehajtható, és a szakszervezet véleménye sem köti a munkáltatót.Amennyiben a szakszervezet várhatóan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]- kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevétel,b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélytba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékekéntilleti meg,c) amelyet az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás formájában adnak,d) amely pénzbeli juttatásként havonta a minimálbér 50 százalékát meghaladja, az azt meghaladó mértékben[…] részlet vége a válaszból.