Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott több munkaviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Hivatalsegéd további munkaviszonya

Kérdés: Jelenleg hivatalunk az egyik munkavállalót hivatalsegédként alkalmazza az Mt. szerint 8 órában. Decembertől egy, az Mt. hatálya alá tartozó intézettel kötött szerződés alapján ők fogják alkalmazni egy évig, szintén munkajogviszonyban, a 20/2018. EMMI rendelet alapján. Kérdésem lenne, hogy december 1-jétől hivatalunk négy órában alkalmazhatja-e továbbra is a munkavállalót hivatalsegédként?
Részlet a válaszból: […]jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Jelen esetben ilyen sérelem lehet akár az is, ha a két munkaviszonyban a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje részben fedi egymást, vagy ha az egyik munkahelyen történő pihenőnapi vagy éjszakai munkavégzés miatt a munkavállaló nem tud kipihenten, munkára képes állapotban megjelenni a másik munkahelyen. Ezeken kívül észszerű korlátja lehet a további jogviszony létesítésének a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértéke. Ha ugyanis a munkavállaló az intézetnél teljes napi munkaidős (napi 8 órás) munkaviszonyt fog létesíteni, akkor emellett egy napi 4 órás további részmunkaidős munkaviszony esetén felmerül a munkaviszonyból eredő munkavállalói kötelezettségek teljesíthetősége (pl. a munkára képes állapot folyamatos fenntartása megítélésünk szerint az adott munkakör jellegétől függően nem feltétlenül biztosítható ilyen esetben). Mindebből következően a közigazgatási szerv oldaláról - a fenti szempontokat is figyelembe véve - önmagában nem zárja ki az Mt. és a Kttv. a további munkaviszony fennállását, de konkrét válasz csak az egyedi eset körültekintő megvizsgálása után adható.Természetesen az érintett munkavállalónak ezt az összeférhetetlenségi kérdést tisztáznia kell az új munkáltatójával, az intézettel is, tekintettel arra, hogy az új munkáltató oldaláról ugyanúgy fennállhat egy esetleges további jogviszony-létesítési tilalom vagy korlátozás. Az intézet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4046

2. találat: Azonos felek között - a második munkajogviszony kérdése

Kérdés: Egy munkavállalónk 2 éves kisgyermekével otthon van, fizetés nélküli szabadságon, de szükségünk lenne a segítségére, és más munkakörbe szívesen vissza is jönne pár hónapra dolgozni, azzal, hogy utána folytatná a fizetés nélküli szabadságát. Ilyen esetben hogyan érdemes eljárni? Más, határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni a meglévő mellé az új munkakörre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezések, amelyek annak formáit maximalizálják, és a pihenőidők legalacsonyabb mértékeit megállapítják. Ezen szabályokat tenné súlytalanná az, ha egymás mellett több munkaviszony is fennállhatna ugyanazon felek között, még ha más munkakörre is. Ebből következően álláspontunk szerint - még ha a törvény kifejezetten nem is mondja ki - a munkajog alapvető intézményéből következik, hogy ugyanazon felek között csak egy munkaviszony állhat fenn. Alátámasztja ezt, hogy még az alapvetően rövid idejű egyszerűsített foglalkoztatást sem engedi meg a jogalkotó második munkaviszonyként [Mt. 201. § (1) bek.].A fentiekből következően álláspontunk szerint nem lehetséges a fizetés nélküli szabadságon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3749

3. találat: Szabadság másodállásban

Kérdés: Van egy bejelentett főállásom (heti 40 óra), de egy másik cégbe is be vagyok jelentve heti négy órában (egy cégcsoport). Ha a főállású munkahelyemről elmegyek akár egy nap szabadságra, akkor ugyanazt a napot ki kell vennem a heti négy órában bejelentett munkahelyemről is? Mennyi pluszszabadság jár a heti négyórás bejelentett munkám után?
Részlet a válaszból: […]illetné meg. A részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságra való jogosultsága pedig kifejezetten következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából (Mt. 12. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló is évi 20 munkanap alapszabadságra jogosult, és a teljes munkaidőre szerződöttekre azonos feltételekkel járnak részére a pótszabadságok. A bírói gyakorlat rámutatott, hogy ha a munkavállaló egyszerre több munkaviszonyban is áll, a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti (MK 18. számú állásfoglalás). Minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni a munkavállalót megillető szabadság mértékét és kiadását. Ha az egyes munkaviszonyokban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3386

4. találat: Vezető állású munkavállaló további munkaviszonya

Kérdés: Társaságunk gazdasági igazgatóját megkereste egy francia cég, hogy részmunkaidőben, távmunkában legyen a magyarországi tanácsadójuk a francia társaság piacra lépésnek előkészítésében. Az igazgató elmondása szerint havi 2-3 nap munkáról lenne szó, és teljesen más a francia vállalat tevékenysége, mint a miénk. Engedélyezheti-e az ügyvezetés a gazdasági igazgatónak ezt a másodállást, tekintettel arra, hogy nálunk vezetői munkaszerződése van?
Részlet a válaszból: […]és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (Mt. 208. §). Ha a fenti két lehetőség közül valamelyik alapján a gazdasági igazgató vezetőnek minősül, általános szabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Mt. 211. § (1) bek.]. Ugyanakkor, a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől - bizonyos kivételekkel - eltérhet [Mt. 209. § (1) bek.]. Így az előbbi, a további munkavégzési jogviszonyt tiltó szabály is eltérést engedő. Ha tehát a munkáltató engedélyezni szeretné a vezető állású munkavállaló számára a másodállást, ezt egy írásos megállapodásban kell rögzíteni, miszerint a felek megegyeznek, hogy a munkavállaló jogosult munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni, megjelölve a konkrét másik céget. Mivel vezető állású munkavállalóról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3371

5. találat: Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszból: […]alapján a kinevezési jogot nem a munkáltató vezetője (az intézményvezető), hanem a tankerületi központ igazgatója gyakorolja. Ebből következően az ugyanazon fenntartóhoz tartozó másik köznevelési intézmény az elsőtől különböző önálló munkáltató, illetve jelen esetben megbízó lesz. Tehát nem merül fel a Kjt. 42. §-ának alkalmazása, hiszen nem saját közalkalmazottjával létesítene munkaköri feladataira további munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkáltató (a köznevelési intézmény).A köznevelési intézmény vezetőjének vizsgálnia kell, fennáll-e összeférhetetlen helyzet. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos munkáltatói jog az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése alapján a köznevelési intézmény vezetőjét illeti meg, hiszen ez nem tartozik a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kérdéskörei közé, amelyek tekintetében a tankerületi igazgató van felhatalmazva jogkörgyakorlásra. A Kjt. 44. §-a szerint a közalkalmazottat előzetes bejelentési kötelezettség terheli az intézményvezető felé, aki köteles megvizsgálni, hogy a tervezett foglalkoztatás révén létrejönne-e összeférhetetlen helyzet. Ha igen, akkor a foglalkoztatást megtiltja. Abban az esetben, ha a munkaidők a két munkahelyen egybeesnének, a Kjt. 43. §-a alapján mérlegelési joga van, hogy engedélyezi-e a további jogviszony létesítését.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3209

6. találat: Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság betöltése [Kjt. 42. § (2) bek. b) pont]. Ezen általános szabályoktól egyes ágazatokban eltérések is lehetségesek, például az utóbbi szabály alól akkor, ha a munkáltató közegészségügyi vagy felsőoktatási területen működik. A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél (GAMESZ) tiltott a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenység végzése. Katasztrófavédelmi feladatot ellátó munkáltatóknál tilos a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál történő munkavégzés; nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltatónál nem kerülhet sor olyan munkavégzésre, ami veszélyezteti a nemzetbiztonsági feladat vagy a munkaköri kötelezettség ellátását; központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél a munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazásával, hasznosításával járó munkavégzés tiltott (Kjt. 43/A-43/D. §). Ezekkel kapcsolatban a "jövendőbeli" munkáltatónál kell érdeklődni.A főállású mezőgazdasági vállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3150

7. találat: Második munkaviszony létesítése azonos felek között

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?
Részlet a válaszból: […]rendelkezéseit, illetve az abból következő korlátozásokat félretéve kibővítsék az Ön foglalkoztatásának lehetőségeit. Ezzel azonban többek között a munkavállalót védő rendelkezések érvényesülését kerülnék meg. Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre. A semmis megállapodás érvénytelen [Mt. 27. § (3) bek.]. Mindebből leszűrhető a következtetés: az Önök által létesíteni tervezett második munkaviszony nem lehet jogszerű.Az Mt. csak a 18. életévét be nem töltött, ún. fiatal munkavállaló esetében írja elő a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejének összeszámítását, esetükben azonban egyáltalán nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés [Mt. 114. § (1)-(2) bek.]. Feltételezzük, hogy Ön nem minősül fiatal munkavállalónak, így nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3126

8. találat: További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszból: […]Mt. általános magatartási követelményeire, és meg kell tartania néhány olyan rendelkezést, amelyből levezethető, hogy a munkáltató bizonyos esetekben megtilthassa az újabb munkaviszony létesítését a már fennálló munkaviszony mellett.Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében az Mt. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ebből levezethető, hogy a munkavállaló köteles előzetesen bejelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt kíván létesíteni. Ezt a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtennie, hogy az lehetővé tegye a munkáltató ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlását. Mivel a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3071

9. találat: Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszból: […]igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is [Art. 46. § (5) bek.]. A foglalkoztató a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén a jövedelemigazoláshoz csatoltan soron kívül köteles kiadni továbbá a biztosított (munkavállaló) részére a nyilvántartása adataival egyező igazolást a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről [Tbj-tv. 47. § (3) bek.].A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" (a továbbiakban: igazolvány) elnevezésű nyomtatványba köteles bejegyezni a megszűnést, valamint a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kiadásának tényét, majd a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadni a biztosítottnak (munkavállalónak), aki az igazolvány átvételét igazolja [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bek.]. Ezen túlmenően a munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához köteles az Flt. 36/A. §-ában meghatározott igazolólapot két példányban, a 34/2009. SZMM rendelet melléklete szerinti tartalommal kiállítani. Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni [34/2009. SZMM rendelet 1. § (1)-(2) bek.].A munkáltató köteles továbbá az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak ilyen tartozása nincs. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni [Vht. 78. § (1)-(2) bek.].A fentieken kívül van olyan igazolás is, amelyet csak a munkavállaló kérése esetén szükséges kiadni. Eszerint a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3059

10. találat: Főállás és a mellékállás megszüntetése

Kérdés: A másodállás megszűnése, illetve megszüntetése esetében - ideértve a felmondási idő és a végkielégítés szabályait is - ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak a munkáltatóra, mint a főállásnál?
Részlet a válaszból: […]megszüntetésére az Mt.-nek az adott munkaviszonyra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetében a felmondási idő tartamára, a felmentési időre, valamint az arra járó távolléti díj mértékére, a végkielégítésre való jogosultságra, annak összegére ugyanazon általános szabályok vonatkoznak. A felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem annak van jelentősége,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2933
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést