Program a foglalkoztatás biztonságáért

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint "a munkáltatók és a munkavállalók értékrendjében Magyarországon az egészség és biztonság kérdése háttérbe szorul. A nyugat-európai lakossággal összehasonlítva a biztonság a munka világában nem szerepel előkelő helyen". Ezt a megállapítást erősítik a hazai szakértők is, akik azt állítják, hogy Magyarországon senki nem tudja megmondani, hogy pontosan hány munkahelyi baleset történik, a munkáltatóknak ugyanis érdekük, hogy eltitkolják az üzemi baleseteket. Bizonyosan csak a legtragikusabbak, a halállal végződők kerülnek nyilvánosságra. Különösen így van ez a legveszélyeztetettebb szektorként számon tartott építőiparban, ahol ráadásul a legtöbb a bejelentés nélkül foglalkoztatott feketemunkás.

A nyilvánosság ereje

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál bejelentett megbetegedések és a munkahelyi balesetekről szóló közlések összevetéséből arra lehet következtetni, hogy a bejelentett és az összes munkabalesetek között körülbelül 30 százalékos az eltérés.

Munkavédelmi szakértők szerint jellemzően azok a dolgozók szenvedik el a legsúlyosabb baleseteket, s közülük halnak meg a legtöbben, akiknek a foglalkoztatása nem teljesen rendezett. A helyzetet nehezíti az is, hogy sokszor drágább a biztonság megteremtése, mint az előállított munka értéke. Azok a munkáltatók pedig, akik éppen a biztonság feltételeinek megteremtésén spórolnak, lenyomják az árakat, s így a többiek nem maradnak versenyben.

Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint manapság az állami nagyberuházásokat sorra azok a cégek nyerik el, amelyek a legalacsonyabb áron vállalják a kivitelezést. Azokba az összegekbe pedig nem igazán férnek bele a munkabiztonsági beruházások. Kling Péter munkavédelmi szakmérnök ugyanakkor úgy véli, a jelentősebb építkezéseken lényegesen jobb a helyzet, mint másutt. A nagyobb munkáltatóknál hiába van akár az alvállalkozónak is alvállalkozója, a helyi munkavédelmi megbízott folyamatosan ellenőrzi őket is.

A gazdaságban a munkamegosztás révén a termelés és a szolgáltatás körében mind több területen tapasztalható a többlépcsős vállalkozói kapcsolatok megjelenése, a különféle atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. A partnerek mindezt nem hagyhatják figyelmen kívül, különösen nem a megrendelők, a fővállalkozók.

Munkavédelmi szakemberek szerint nem elegendő csak a szerződésben meghatározni a feltételeket, az eddigieknél tudatosabban kell kiválasztani a közreműködő partnereket, az alvállalkozókat; a nagyobb szervezetektől elvárható a kisebbek támogatása annak érdekében, hogy a balesetek száma csökkenjen a jövőben. E területen reményt keltő, hogy a nyilvánosság megteremtésével a hatósági eljárás során megállapított szabálytalanságok a közvélemény számára is láthatóvá váltak, mindenkinek lehetősége van tájékozódni a munkaügyi bírsággal sújtott munkáltatókról.

Drága következmény

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint idén, az év első hat hónapjában ötven halálos munkabaleset történt, 41-en pedig súlyosan megsérültek munkavégzés közben.

Az üzemi balesetek 82 százaléka és a halállal végződő esetek 90 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál következik be. A legtöbb munkabaleset Budapesten fordul elő, a legbiztonságosabbnak pedig Zala megye munkahelyei bizonyultak. Az okokat elemző munkabiztonsági szakember, Kovácsné Balázs Edit szerint a feszített munkatempó, a rengeteg túlóra, a túlhajszoltság oda vezethet, hogy egy pillanatra kihagy a dolgozó figyelme, s máris megtörténik a baj. Tapasztalatai szerint a legtöbb munkabaleset hétfőn, illetve hétvégén történik, többnyire a feszített tempó miatt.

Az emberi figyelmetlenségen kívül – ami döntő tényező – azonban számos oka lehet annak, hogy miért hal szörnyet valaki munka közben. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a munkáltatók és a munkavállalók sok esetben félvállról veszik a munkavédelmi előírásokat. Az alapvető elővigyázatosság, mint az egyéni védőeszközök – például munkaruha előteremtése és használata –, a munkagépek műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, a biztonságos munkaterület kialakítása – védőkorlátok, állványok szakszerű felállítása – csökkenthetné a balesetek halálos áldozatainak számát. A munkabiztonsági szakértő úgy véli, minden szakterületen elengedhetetlen a kockázatértékelés: pontos meghatározása annak, milyen fizikai, pszichológiai tényezőknek kell megfelelniük a dolgozóknak, s munkájuk során milyen környezeti ártalmaknak lesznek kitéve.

A legtöbb halálos munkahelyi balesetben gondatlan veszélyeztetés miatt indítanak eljárást. A tragikus események mögött legtöbbször a védőeszközök, esetleg a szakértelem és a tapasztalat hiánya áll. A vállalkozások nagy részénél még csak meg sem próbálják a biztonságos munkafeltételek kialakítását. Gyakran beigazolódik az is, hogy elmulasztották a munkavédelmi oktatást. Pedig a következmény "drága": egy esetleges munkavédelmi bírság összege akár tízmillió forint is lehet.

Az év első felében az OMMF felügyelői mintegy 30 ezer munkabiztonsági ellenőrzést tartottak, s ezek nyomán csaknem 3 milliárd 900 millió forint bírságot szabtak ki. Tavaly ez az összeg összesen 7 milliárd 220 millió forintra rúgott. Igaz, a főfelügyelőség vezetői már több fórumon is bejelentették – legutóbb a nyáron megrendezett, Együtt a foglalkoztatás biztonságáért című konferencián –, hogy a hatóság ezentúl háttérbe szorítja a bírságokat, és a segítésre, a támogatásra helyezi a hangsúlyt. A kívánalom pedig az, hogy 2010-re – amint azt az Európai Unió célként tűzte ki – negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma.

Építőipari helyzetkép

Nehéz megmondani, hogy ez mennyire reális cél. A munkavédelmi hatósághoz beküldött munkabaleseti jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy az összes munkabalesetek száma kismértékű javulást mutat, azonban az építkezéseken továbbra is szinte drámai a helyzet.

Az adatokból az derül ki, hogy az építőiparban fordul elő a legnagyobb számban súlyos, sokszor életeket is követelő munkabaleset. Ez vélhetően összefügg azzal is, hogy e szektorban dívik a leginkább a feketefoglalkoztatás. Az ágazatban, az első fél évben 16 590 feketemunkást csíptek el a munkaügyi ellenőrzések során, ami azt jelenti, hogy itt foglalkoztatják a feketén dolgozók több mint 30 százalékát.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy míg 2006-ban az év első felében 14 halálos munkabaleset történt, idén ugyanebben az időszakban 25-en haltak meg az építkezéseken. A felügyelők ellenőrzéseiről készült jelentések szerint jellemző a zuhanás elleni védelem hiánya, illetve sok baleset okozója a dúcolatlan munkaárok is. A munka-egészségügyi vizsgálatok is azt jelzik, hogy ebben a szektorban fordul elő a legnagyobb számban az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat elmulasztása, így a munkáltatók egy része nem is tudhatja, hogy munkavállalója alkalmas-e például a magasban végzett munkára.

A kedvezőtlen tapasztalatok mellett azért előfordul pozitív példa is az építőiparban. Például a négyes metró alagútjának építésénél, ahol – mint Horváth Éva, a DBR Metró Projekt Igazgatóság illetékese elmondta – minden dolgozónak, így az alvállalkozóknak is csak akkor adnak belépőkártyát a munkaterületre, ha részt vettek a kötelező munka- és tűzvédelmi oktatáson. Ha valakinél mégis hiányosságot találnak, először írásban figyelmeztetik, második alkalommal pedig aznapra kitiltják a munkaterületről. Ha harmadszor is kiderül a mulasztás, végleg eltanácsolják, s elveszik a belépőkártyát.

Munkavédelmi bírság

Az ellenőrök szerint nem köthetők nemzetgazdasági ágazathoz az emelőgépekkel kapcsolatosan feltárt problémák. Az év első hat hónapjában a munkabiztonságot érintő súlyos jogsértések mintegy 6,7 százaléka az emelőgépek üzemeltetése során fellépő veszélyeztetés volt.

Súlyos veszélyhelyzetet jelent a fékberendezés nélkül működtetett vagy a pótlólagos ellensúllyal felszerelt villástargonca is. Az üzemeltetés során elkövetett szabálytalanságok az összes súlyos jogsértés 36,8 százalékát tették ki ebben az időszakban.

A legtöbb munkavédelmi bírságot – 10 674-et – az üzemeltetés biztonságtechnikai hiányosságai miatt szabták ki, ami arra is rávilágít, hogy az eltávolított védőburkolatok, biztonsági berendezések okozzák továbbra is a legtöbb kockázatot. Számos baleset okozója a védőeszközök hiánya is: az összes munkavédelmi szabálytalanság 12,3 százaléka sorolható ide.

Az évente bekövetkezett munkahelyi balesetek nagy száma is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági munkák is nagy kockázatú, veszélyes tevékenységnek minősülnek. A növénytermesztés során használt mezőgazdasági erő- és munkagépek veszélyessége szigorú munkabiztonsági szabályok betartását követeli meg. Ennek ellenére az idén az első három hónapban – tehát a mezőgazdasági munkák szezonja előtt – már 201 baleset történt az agráriumban. (Nemzetgazdasági szinten összesen 4301 munkabaleset fordult elő ebben az időszakban, ebből 332 szárazföldi, csővezetékes szállítás közben, 315 a kiskereskedelemben, 291 az élelmiszer és ital gyártása során, 258 az építőiparban, 239 az egészségügyi és szociális ellátásban.)

Hőségriadó célvizsgálattal

A nagy nyári forróságban elrendelt hőségriadóval kapcsolatban célvizsgálatot is végzett az OMMF. Az eredmény lehangoló, hiszen a vizsgálatba bevont 1081 munkáltató több mint 50 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot a felügyelők.

A több mint 30 ezer munkavállalót érintő ellenőrzés során 11 127 dolgozó esetében tártak fel hiányosságot; elsősorban a védőital és a pihenőidők kiadását mulasztotta el az érintett munkaadó, és nem gondoskodott az ivóvíz hűtéséről, s az eldobható poharak beszerzéséről sem. A célvizsgálat során kiderült, zárt munkahelyeken, üzemcsarnokokban hibás volt a védőberendezésnek számító klímaberendezés, a szabadtéri munkahelyeken pedig nem alakítottak ki a kötelező pihenőidő eltöltéséhez megfelelő helyet, árnyékot, ülőalkalmatosságot.

Hiányosak voltak az elsősegélynyújtás feltételei is. Azokban az esetekben, amikor a feltárt kisebb hiányosságokat a munkáltató haladéktalanul, még az ellenőrzés ideje alatt megszüntette, a felügyelők nem alkalmaztak szankciót. Munkavégzéstől eltiltó határozat mindössze 12 esetben született, s csak 214 főre vonatkozott. Összesen 42 munkavédelmi bírságot szabtak ki összesen 1 millió 295 ezer forint összegben.

Partnerséggel a biztonságért

A munkavédelem erősítésében a hatósági munka önmagában kevés, hiszen annak ellenére, hogy a felügyelők ellenőriznek, intézkednek, szigorúan szankcionálnak, a hiányosságok egy része újratermelődik.

Az OMMF ezért tavaly szeptemberben több csatlakozó szervezettel aláírta a "Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért" című dokumentumot, amelyben a munkaadók vállalták, hogy közreműködnek a munkahelyek biztonságának növelésében. Mind többen ismerik fel ugyanis, hogy a munkavállalók élete, testi épsége, egészsége a társadalom és a nemzetgazdaság legfontosabb értéke. Az ezzel kapcsolatos munkavédelmi feladatok megvalósítása a munkáltató felelőssége – teljesítenie kell tehát az alapvető munka-egészségügyi és munkabiztonsági, azaz munkavédelmi előírásokat, meg kell teremtenie az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, és megfelelő munkafeltételeket kell kialakítania.

Mindezeken túl a partnerek törekednek az előírt minimális munkavédelmi követelményeket meghaladó fejlesztésekre, a munkakörülmények folyamatos javítására is. A partner munkavállalók azt is vállalták, hogy a piaci versenyben elfoglalt előnyösebb helyzet elérése érdekében nem sértik meg a munkaügyi szabályokat.

A főfelügyelőség vezetése ugyanakkor úgy látja: eredményeket csak akkor tudnak elérni, ha a munkáltatók minél nagyobb arányban ismerik fel gazdasági érdekeiket a munkavédelem fejlesztésében, s ezzel a súlyos munkabalesetek megelőzésében. Az OMMF ennek jegyében további lépéseket is tett a munkáltatók, főként a mikro- és kisvállalkozások tájékoztatása érdekében. A partnerségi stratégiába illeszkedően – "Megelőzni jobb, mint gyógyítani" mottóval – kialakította a regionális Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot, amely a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségének, társadalmi, gazdasági hasznosságának felismertetését, az alapvető ismeretek terjesztését a közvetlen kapcsolatokra épülő párbeszéd tudatformáló erejével kívánja elérni.

A hatóságnál elmondták: az októbertől működő, ingyenes szaktanácsadást nyújtó szolgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek, elsősorban a szervezett munkát végző dolgozók, önfoglalkoztatók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek munkájának segítése, mind több biztonságos és egészséges munkahely létrehozása.

Uniós stratégia

A főfelügyelőséget az is motiválta a szolgálat létrehozásában, hogy álláspontja szerint a munka világa valamennyi szereplőjének legfontosabb feladata a kellő információk megszerzése. Az összefogás pedig azért is létfontosságú, mert az Európai Unió 2007-2012 közötti közösségi stratégiája a jó munka/minőségi munka megvalósítását látja az egyik legsürgetőbb feladatnak.

Ennek fontosságát az Európai Munkabiztonsági Ügynökség riasztó statisztikája is alátámasztja, amely szerint az Unió tagállamaiban minden ötödik másodpercben megsérül egy munkavállaló, s minden második órában meghal egy uniós állampolgár munkavégzés közben. Vagyis évente 5500-an veszítik életüket üzemi balesetben. Emellett több mint 4,5 millió olyan baleset történik, amely három napnál hosszabb betegszabadságra kényszeríti a sérültet. Az elvesztett munkanapok száma meghaladja a 146 milliót.

Ez a probléma különösen súlyos a kis- és középvállalkozások által üzemeltetett munkahelyeken. Munkabiztonsági szempontból az Európai Unióban is az építőipar a legveszélyesebb terület, ahol – csakúgy, mint nálunk – nem költenek eleget munkavédelmi eszközökre, s a munkáltatók és a munkavállalók sem tartják be a biztonsági szabályokat.

Az ügynökség képviselője, dr. Jukka Takala munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértő szerint a nagyobb vállalatok már felismerték, hogy a megfelelő munka- és egészségvédelem egyben üzleti előnyt is jelent, sőt kulcsfontosságú üzleti kérdés. A tapasztalatok azt jelzik, hogy azokban a tagállamokban, ahol a legjobb munkakörülmények érvényesülnek, a termelékenység is a legnagyobb. Ezért az Unióban is kihívást jelent, hogy a kisebb vállalkozásokat is rávegyék ugyanezen intézkedések alkalmazására, hiszen versenyképességük hosszú távon a motivált, egészséges munkaerőn múlik.

Figyelemfelkeltő kampány

Az ügynökség 2000 óta évente más-más kérdést megcélozva tudatosító és figyelemfelkeltő kampányokat szervez, immár több mint harminc ország részvételével; az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén több mint négymillió információs szóróanyagot osztanak ki.

Tavaly az európai kampány a "Biztos kezdet" nevet kapta, mivel a fiatalok munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét állította középpontba. A statisztika mögött ugyanis egyéni történetek sejlenek fel: fiatalok, akik egész életükben kénytelenek együtt élni egy baleset következményeivel; emberek, akik túl korán halnak meg tapasztalatlanságuk, szakmai tudásuk hiányosságai miatt.

Idén a célterület a váz- és izomrendszeri problémák megelőzése. A legtöbb munkahelyi eredetű váz- és izomrendszeri rendellenesség ugyan hosszabb idő elteltével alakul ki – a munka természete vagy a munkahelyi környezet következtében –, azonban lehet baleset során elszenvedett sérülés, törés következménye is. A kampány lényege az információ és az ötletek megosztása. Elsősorban a partnerségről és a részvételről szól, valamint a fiatalokat készíti fel a munka világába történő belépésükre.

Az EU végső célnak a balesetek, illetve foglalkozási betegségek 25 százalékos csökkentését fogalmazta meg közösségi szinten 2010-re. Ennek elérése érdekében nyolc célterületet jelölt ki, közöttük a közösségi előírások megvalósítását, a jogi keretek adaptálását a munkahelyi változásokhoz, a nemzeti stratégiák fejlesztésének támogatását, a munkaadók és munkavállalóik magatartásának egészségcentrikus megváltoztatásának erősítését, illetve a munkahelyi egészség és biztonság nemzetközi szintű támogatását. A program tervezésében koordinálóként és közreműködőként egyaránt érintett az OMMF is.

A szociális partnerek közül különösen a szakszervezeteknek van fontos szerepük a munkavédelem társadalmasításának ügyében. A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben – ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket – a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és a tájékoztatáshoz való jogot, lehetőséget. Ez a jog minden dolgozót megillet, amit közvetlenül vagy választott képviselőik útján gyakorolhatnak. A szakszervezeteknek tehát fontos feladatuk, hogy ösztönözzék a munkavállalókat jogaik érvényesítésére, s a jelenlegi helyzeten túllépve, minél több helyen kezdeményezzék a munkavédelmi képviselő megválasztását.

Szervezeti átalakulás

Az OMMF ez év január elsejével jelentős átalakuláson ment keresztül: egy kormányhatározat alapján egységes felügyeleti rendszer jött létre azzal, hogy a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladatai egy irányítás alá, egy hatósághoz kerültek.

Ez az intézkedés azt jelentette, hogy Európa többi országához hasonlóan a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy egységes ellenőrzési módszerekkel, megerősített felügyelői létszámmal végzi ellenőrző tevékenységét. A miniszterelnök a közelmúltban bejelentette, hogy a kormány elszánt a munkaügyi és a munkavédelmi szabálytalanságok visszaszorítására, s ehhez plusz anyagi forrásokat is rendel. Mindez azt jelenti, hogy az OMMF szervezetében, hatáskörében és létszámában is megerősödik.

Erre már csak azért is nagy szükség van, mert a munkabiztonsági szabályok betartása a különböző foglalkozási ágazatokban más és más. Ennek oka az is, hogy ma Magyarországon a munkavédelmi törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, miközben számuk 450-500 ezerre tehető. Mintegy félmillió dolgozóra nem terjed ki a kötelező foglalkozás-egészségügyi ellenőrzés sem. E téren sok a gond az alkalmi munkavállalókkal is, hiszen ugyanúgy előzetes orvosi vizsgálaton kellene részt venniük, mint bármely más foglalkoztatottnak. Munkavédelmi szakemberek szerint a munkavédelmi törvény módosításával jogszabályilag kell rendezni ezt a lehetetlen állapotot.

A munkavédelmi érdekegyeztetés legfelsőbb szintje az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavédelmi bizottsága. A háromoldalú testületben – amelynek működését a munkavédelmi törvény szabályozza – a partnerek jellemzően konszenzusos döntést hoznak. A középszintű érdekegyeztetés helyszínei, illetve fórumai az ágazati párbeszédbizottságok, ahol viszont szakértők megfogalmazása szerint még nem bevett gyakorlat a munkavédelmi kérdések megtárgyalása. Úgy vélik, a közeljövőben e bizottságok nagy feladata lesz, hogy a munkahelyi stressz helyzetével foglalkozzanak, amelyet az Európai Párbeszédbizottság az egyes országok ugyanezen testületeinek ajánlott megtárgyalásra.