Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank 9/2007. (IX. 24.) MNB rendelete értelmében 2007. szeptember 25-étől a jegybanki alapkamat mértéke 7,50 százalék. A rendelet a Magyar Közlöny 125. számában jelent meg.
Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a Magyar Közlöny 122. számában tette közzé a 2007. október 1-je és 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.
Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltségeket a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin: 282 Ft/l
gázolaj: 267 Ft/l
keverék: 304 Ft/l
LPG autógáz: 165 Ft/l
Rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás 2008. naptári évi összege 164 400 forint/fő. Az erről szóló SZMM-közlemény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – KSH által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása a Statisztikai Közlöny 2007. évi 2. számában megjelent tájékoztatás alapján történt. (A 2006. évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 171 200 forint/fő/hó, lásd a 2007. évi Statisztikai Közlöny 2. számában.) A 2008. évi 1 hóra esedékes rehabilitációs hozzájárulás mértéke 13 696 forint, tárgyévi összege 164 352 forint.
A tárgyévi rehabilitációs hozzájárulást az SZMM 100 forintra kerekítve tette közzé.
Munkavédelmi követelmények
Október 7-étől hatályos az a munkavédelemmel kapcsolatos rendelet, amely egyebek mellett előírja, hogy törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat, amelyeknek az átlátszó vagy áttetsző betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletet módosító, a 129-es számú Magyar Közlönyben megjelent 28/2007. (IX. 29.) SZMM rendelet a munkaadók kötelezettségévé teszi továbbá, hogy a munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, továbbá könnyen – meleg munkahelyek esetén zárt folyosón keresztül – elérhető pihenőhelyiséget biztosítsanak, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség kínálkozik.
Ha a munkakörülmények úgy kívánják – különösen veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés esetén –, külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.
A munkavállalók részére elegendő és megfelelő zuhanyozót kell kialakítani, ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok ezt szükségessé teszi. A zuhanyozókat olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő tisztálkodást.
Ha ilyen bekezdés szerint zuhanyozó kialakítására nincs szükség, akkor elegendő számú, folyó vízzel (szükség szerint meleg vízzel) ellátott megfelelő mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani úgy, hogy a higiénés követelmények megtarthatók legyenek, és a kéz szárításához megfelelő eszköz vagy berendezés álljon rendelkezésre.
Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt, és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell garantálni. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló - hordággyal is könnyen megközelíthető – helyiséget kell kialakítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
Cégbejegyzési eljárás
A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása szerint 2007. szeptember 1-jétől a bejegyzést kérőnek a cégbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatvány második részében a bejegyzést kérőnek a választott cégformától függő adatokat kell a megfelelő rovatokban feltüntetnie. Ha az összes adat feltüntetésére a megfelelő rovat nem tartalmaz elegendő helyet, a további adatokat ugyanazon rovatszám alatt, a következő alszámmal megjelölve a kiegészítő lapon kell folytatólagosan feltüntetni. Amennyiben a cégbejegyzési kérelem kitöltését segítő számítógépes program ezt lehetővé teszi, a rovat kiegészítése – a bejegyzést kérő választása szerint – kiegészítő lapon vagy a rovat további alszámmal történő megnyitásával történhet.
A Magyar Közlöny 113-as számában található módosításokat tartalmazó 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet egyebek mellett az alábbiakkal is kiegészíti a korábbi jogszabályt: elegendő a bejegyzési kérelemben foglalt rovatok közül kizárólag azok kinyomtatása, amelyek kitöltése a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, így amennyiben a bejegyzési kérelem a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet melléklete szerinti adott oldalán további, kitöltést nem igénylő rovatok is szerepelnek, azok nyomtatása és a kérelemben való szerepeltetése nem szükséges.
2008 január 1-jétől a cég főtevékenységét (tevékenységi köreit) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-ai 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet négy számjegyű szakágazati besorolása szerint kell felsorolni, a szakágazat után feltüntetve az évszámot ('08) is.
A módosító rendelet 2008. július 2-án hatályát veszti.
A 42/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet szerint az egyszerűsített cégeljárás esetében a cég bejegyzésének közzététele a Cégközlönyben ingyenes.
Pályázat szakmai vizsga szervezésére
A gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó közlekedési szakképesítésekhez kapcsolódó szakmai vizsga szervezésére november 8-áig lehet pályázni. Pályázatot nyújthat be minden olyan szakképzést folytató intézmény, amely
– jogi személyiséggel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozó,
– szerepel a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 8. §-ában meghatározott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában, és nyilvántartásba vétele óta legalább két év eltelt,
– eleget tett az Fktv. 9. §-ának (5) bekezdése szerinti beszámolókészítési kötelezettségének,
– nincs az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság által nyilvántartott, lejárt köztartozása,
– nem áll csőd-, végelszámolási, illetve felszámolási eljárás alatt,
– az Fktv. szerint akkreditált.
A pályázati felhívás a 117. számú Magyar Közlönyben olvasható.
Búcsú az aprópénztől
Már csak jövő év március 1-jéig fizethetünk az 1 és 2 forintos címletű érmékkel. Az erről szóló 10/2007. (X. 1.) MNB rendelet a Magyar Közlöny 130-as számában található.
Végrehajtási szabályok a közalkalmazotti területen
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló, 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett törvényhez kapcsolódóan az egyes ágazatokra vonatkozó végrehajtási jogszabályokat sorra hirdeti ki a Magyar Közlöny. A főbb ágazatok szabályai közül a közoktatási intézményekre vonatkozó 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a 105-ös, az egészségügyi ágazatra vonatkozó 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 223/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet a 113-as, a szociális, valamint a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ágazatra vonatkozó 257/2000. (XII.) 26. Korm. rendeletet módosító 224/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a 115-ös Magyar Közlönyben található.
A rendeletek szabályozzák az általánossá vált pályázati kötelezettség alóli mentesség eseteit, általában úgy, hogy pályázat kiírása nélkül akkor alkalmazható közalkalmazott, ha 3 hónapos időszakon belül már két eredménytelen pályáztatásra kerül sor, vagy amely munkakör haladéktalan betöltése a feladat ellátása szempontjából nem szenvedhet késedelmet. A kötelezővé tett gyakornoki foglalkoztatással összefüggésben meghatározzák a gyakornokkal szemben támasztott szakmai követelmények előírásának és számonkérésének rendjét, valamint azokat az alaptevékenységbe tartozó munkaköröket, ahol kötelező a gyakornoki idő kikötése. A közoktatási ágazatban szabályozzák, hogy a rokon szakmákban (például óvónő, tanítónő) eltöltött időket hogyan lehet az új munkakörben beszámítani a gyakornoki foglalkoztatás mellőzése céljából.
Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények módosulása
A közforgalmú utazási kedvezményeket újraszabályozó 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletet 2007. szeptember 1-jei hatállyal a 227/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 115. számában) módosította, mégpedig a tanulók és hallgatók kedvezményei vonatkozásában. A nappali és esti oktatás munkarendje szerint középfokú oktatásban részt vevő tanuló, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató – az előbbi bármely viszonylatban, az utóbbi csak az intézmény és a lakhely közötti utazásra – 50 százalékos jegykedvezményt vehet igénybe. A bérletkedvezmény a hallgatók esetében 90 százalék.
Kormányzati civil kapcsolatok fejlesztése
A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedések címet viselő 1065/2007. (VIII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 111. számában jelent meg. A kormányhatározat elrendeli egy civil információs portál létrehozását 2008. július 1-jéig, amelyen nyomon követhetőek a jogszabálytervezetek mellett a pályázati kiírások, a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) részére nyújtott támogatások adatai, a rendezvények, a szervezetekről szóló tájékoztatás. Cél a civil szervezetek nyilvántartási adataihoz való közvetlen hozzáférés is. Az adminisztrációs terhek csökkentésének jegyében az elektronikus ügyintézést ki kell terjeszteni az állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére és a pályázati eljárások során a párhuzamos adatszolgáltatások elkerülésére (egyablakos ügyintézés).
