Munkanélküliség – számokban
Idén, a június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 945 ezer, a munkanélkülieké 305 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent – tudatta szeptemberben a KSH. Egy hónappal ezelőtt a hivatal azt közölte, hogy az idei május-júliusi időszakban a munkanélküliek létszáma 297 ezer volt, ez 7 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A június-augusztusban mért mutató 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A vizsgált időszakban az állástalanok 19 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,3 százalék volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél. A munkanélküliek 48,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap.
Csökkent a reálkereset
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma – a nemzetgazdaság egészét tekintve – idén január-júliusban átlagosan 2 millió 776 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 8,2, a nettó átlagfizetések 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Eközben a január-júliusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett) 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan bruttó 181 500, ezen belül a vállalkozásoknál tevékenykedők 172 100 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206 700 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi különjuttatást.
Lépj egyet előre!
Folytatódik a "Lépj egyet előre!" program; a jelentkezéseket 2008. december 31-éig fogadják. A tervek szerint a 10 milliárd 665 millió forintnyi támogatási keretből 2009. június 31-ig legalább 22 ezer felnőtt személy ingyenes képzésére kerül sor. Többek között erről is szó volt a Lépj egyet előre! program szeptemberi regionális budapesti szakmai konferencián. A projekt célja, hogy az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek hozzájussanak a szakképesítéshez szükséges alapfokú végzettséghez, valamint az elhelyezkedést elősegítő szakmához. A képzésért nem kell fizetni, sőt még a minimálbért jelentő ösztöndíjjal is segítik a képzésben részt vevőket. A program 2006 februárjában indított és az idén záruló első szakaszában több mint 15 ezer személy juthat szakképesítéshez. A kezdeti 3,9 milliárd forintos keretösszeget először 4,2 milliárd forintra, majd 4,8 milliárd forintra sikerült kiegészíteni. Az eredetileg tervezett 11 ezer személy helyett így jóval többen kapcsolódhattak be a képzésbe.
Start programok
Dr. Lamperth Mónika munkaügyi miniszter, valamint dr. Szikora János, az APEH elnöke szeptemberben közösen köszöntötte az ezredik Start Plusz kártyát kiváltó Koor Bernadettet munkahelyén, egy csepeli kisvállalkozásnál. A számottevő járulékkedvezményt nyújtó Start Plusz és Start Extra program idén júliustól indult. Szeptember közepéig 1927 darabot igényeltek a Start Plusz kártyákból, és 1205 darabot a Start Extra kártyákból. A Start Plusz és a Start Extra programot annak érdekében dolgozta ki a kormány - és finanszírozza az Európai Unió szociális alapja –, hogy a kisgyermek otthoni gondozását vagy közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek, valamint a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása könnyebbé váljon. Utóbbiak közül nagyobb kedvezmény vehető igénybe az 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásához. A program egyszerűsített adminisztráció mellett 2010-ig várhatóan 42 ezer hátrányos helyzetű embernek nyújt támogatást. A kedvezmény a minimálbér másfélszeresének mértékéig (például 98 250 forintos havi munkabér esetén) két év alatt a Start Plusz programnál összesen több mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent. A Start Extrával foglalkoztatók esetén pedig több mint 620 ezer forint megtakarítás jelentkezik munkavállalónként. Mindkét program esetében két évig mentesül a munkáltató a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A Start Plusz programban részt vevők után a munkáltató az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. A Start Extra program még ennél is kedvezőbb: az első évben a munkaadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alól, a második évben a bruttó kereset után 15 százalék közterhet kell fizetnie.
Foglalkoztatási források
Több mint 983 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a magyarországi foglalkoztatás növelésére és a közszolgáltatások javítására az Európai Szociális Alap (ESZA) és – a magyar kormány társfinanszírozásában megvalósuló két program keretében – az Európai Unió - közli a Napi Gazdaság. Ezek közül a nagyobb volumenű a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 943 milliárd forinttal, a fennmaradó 40 milliárd forint pedig az Államreform Operatív Program (ÁROP) forrásait bővíti. Mindkét projekt az Európai Unió elkötelezettségét jelzi az emberi erőforrás fejlesztésére szánt beruházások minőségének és intenzitásának növelésére – jelentette ki Vladimir Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jelentősen elmarad a Lisszabonban célként kitűzött 70 százaléktól, így a foglalkoztatottak arányának növelése, a hátrányos helyzetűek körülményeinek javítása és az emberi erőforrás fejlesztése a legfontosabb célok között van.
Munkapiaci információk
Foglalkoztatási Információs Pontot nyitott Sajószentpéteren az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, ahol a munkanélküliek mások mellett állásajánlatokról kaphatnak tájékoztatást. Az információs ponton az érdeklődők tájékozódhatnak a munkaügyi kirendeltségeken bejelentett állásajánlatokról, képzési lehetőségekről, a munkaügyi központ szolgáltatásairól és a támogatásokról, a foglalkoztatást érintő jogszabályi változásokról, az alkalmi munkavállalás feltételeiről, a külföldi munkavállalási lehetőségekről, illetve a pályázatokról. Az ország régiói közül Észak-Magyarországon a legmagasabb a munkanélküliség. A regisztrált állástalanok száma alapján kimutatott munkanélküliségi ráta a térségben 19 százalékos.
Fókuszban a távmunka
Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter Simon Gáborral, a Távmunka Tanács elnökével tartott szeptemberi sajtótájékoztatón ismertette a távmunka esélyteremtő lehetőségeit, illetve bemutatta a "Távmunka Ismeretanyagok" internetes adatbázisát. A távmunka elterjesztése érdekében új típusú szolgáltatás kialakítására kerül sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bázisán; információval, tanácsadással segítik a vállalkozásokat, hogy az eddiginél lényegesen jobban kihasználják a távmunkában rejlő lehetőségeket. Cél, hogy a 2007-2013 közötti időszak végére e forma felzárkózzon az uniós átlaghoz, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 150 000 újabb távmunkás álláshely kialakítására lesz lehetőség. Bemutatták a "Távmunka Ismeretanyagok" internetes adatbázisát, amely tanulmányokat, alapismereteket, illetve filmeket tesz közzé, hogy segítsen a távmunkában való eligazodásban.
Feketefoglalkoztatás
Az idén augusztus végéig 51 ezer feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak a munkaügyi ellenőrzések során; 2004-ben egész évben 10 ezer szerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásért vonták felelősségre a munkáltatókat, 2005-ben 29 ezer feketén foglalkoztatottért – tudatta szeptemberben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Az ellenőrzött 36 ezer munkáltatónál alkalmazásban álló 497 ezer munkavállaló közül 342 ezret szabálytalanul foglalkoztattak. A kiszabott munkaügyi bírság összege 4 milliárd 476 millió forint volt, a munkavédelmi bírság összege elérte a 730 millió forintot. Leginkább az építőiparban alkalmaznak feketén munkavállalókat, az összes szerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott 33 százalékát ebben az ágazatban találták. Sok volt a feketemunkás a feldolgozóiparban, a biztonsági tevékenységben, a szálláshely, a vendéglátás területén. Gyakori volt a munka- és pihenőidőre, a munkabérre vonatkozó szabályok megsértése is. Visszaélésekre került sor a munkaerő-kölcsönzés szabályainak kijátszásával is. A feketefoglalkoztatás és a feketegazdaság arányát magasnak nevezte, s célzott, tudatos és szigorú lépéseket helyezett kilátásba ezek visszaszorítása érdekében Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter békéscsabai tájékoztatóján szeptemberben. A tárcavezető kutatói becslésekre hivatkozva elmondta: napjainkban 400 ezer körüli a feketefoglalkoztatottak száma; a 2006-os GDP-hez képest a feketegazdaság aránya 17-20 százalék lehet.
Ágazati kollektív szerződés
A Víziközmű Ágazati Párbeszédbizottság - annak alkalmából, hogy 15 éves a víziközmű-ágazat kollektív szerződése - szeptemberben konferenciát tartott. Az eseményen elhangzott: jelenleg Magyarországon 329 különböző méretű, tulajdonú és működési helyzetű víziközmű-vállalat működik. Jelenleg az ágazati kollektív szerződéshez (ÁKSZ) a víziközmű-társaságok önként csatlakoznak: az ÁKSZ teljes szövegét 14, a dokumentum egy részét 18 társaság fogadta el, amelyek létszámban lefedik a víziközmű-szolgáltatásban tevékenykedők mintegy 75 százalékát.
Új másoddiplomás szakok
Új szakokat indít a másoddiplomás képzések vezető magyarországi intézménye, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete: a felsőfokú képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek számára megkezdi a versenyszabályozás, valamint az egészségügyi biztosítás speciális ismereteinek az oktatását. A februárban induló, négy féléves képzési idő alatt a hallgatók az egyes szakmák elismert szakértői, felelős vezetői, hazai és külföldi vendégprofesszorok előadásain vesznek részt, és tanulmányaikat záró dolgozattal, diplomamunkával fejezik be. A két új szak jól illeszkedik az intézetnek abba a törekvésébe, hogy kövesse a gazdaság változó szakemberigényeit, sőt annak elébe menjen. Ebből a meggondolásból hirdették meg legutóbb a vezetési tanácsadó és az esélyegyenlőség szakot, és kezelik kiemelt fontosságú területként az emberi erőforrás-menedzsment, a munkaügyi kapcsolatok és a munkaerő-piaci specializáció szakot.
