Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, amihez komoly jogosultságok, illetve kötelezettségek kapcsolódnak. Éppen ezért a baleset üzemiségének elbírálása meghatározó jelentőséggel bír. A következőkben az ezzel kapcsolatos problémákat járjuk körül címszavakban.
A baleset meghatározása
Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérülést, mérgezést, esetleg más egészségkárosodást, vagy halált okoz. A definíció valamennyi jelzője nagyon fontos a baleset tényének megállapítása során.
Mi minősül munkabalesetnek?
Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Ami nem munkabaleset
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Az üzemi baleset
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
A jogszabály ebben a pontban a dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettségei teljesítése vagy jogai érvényesítése során elszenvedett balesetek – ideértve a kiküldetés alatti baleseteket is – üzemiségét rögzíti.
Üzemi balesetnek tekintendő továbbá a munkavállaló tisztálkodás, öltözködés, étkezés, vagy üzemorvosi vizsgálat és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesete.
A munkáltató által a telephelyén kívül szervezett étkeztetés igénybevétele során bekövetkezett baleset szintén üzeminek tekinthető.
Nem üzemi balesetek
Nem ismerhető el viszont üzemi balesetnek, ha a dolgozóval akkor történik a baleset, mikor a munkáltató telephelyén kívül vásárolja, illetve elfogyasztja az élelmiszert, feltéve hogy a munkáltató - akár a telephelyén belül, akár azon kívül – a szervezett étkezésről gondoskodik.
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót a munkahelyén sport és kulturális rendezvény közben, nem a munkájával összefüggésben érte.
Úti baleset – üzemi baleset
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.
Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek.
Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.
Üzemi baleset – közcélú munka végzése közben
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely közcélú munka végzése közben éri.
Közcélú munkának az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett vagy jóváhagyott társadalmi munkát lehet érteni.
Üzemi baleset egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a dolgozót egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Üzemi balesetnek nem minősülő balesetek
Az ittasság mint kizáró ok
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt következik be.
Amennyiben a munkáltató nem tett meg minden óvintézkedést az ittas munkavégzés megakadályozására, akkor a baleset üzeminek minősül, és a munkaadó felelőssége megállapítható. Az ittasság tehát nem zárja ki automatikusan a baleset üzemiségét.
Engedély nélkül végzett munka során bekövetkező baleset
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be.
A két kizáró oknak együttesen kell fennállnia. Amennyiben tehát a dolgozó engedéllyel végezte a munkakörébe nem tartozó feladatot, akkor a baleset üzemiségét meg kell állapítani.
Engedély nélküli járműhasználat során bekövetkező baleset
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely engedély nélküli járműhasználat során következik be.
Nem üzemi baleset tehát az engedély nélkül "kölcsönvett" vállalati autóval, a "feketefuvar" alkalmával, de a kiküldetés esetén nem a munkáltató által engedélyezett jármű igénybevétele során bekövetkezett baleset sem.
Munkahelyi rendbontás során bekövetkező baleset
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely munkahelyi rendbontás során következik be.
A munkahelyi rendbontás, verekedés, során bekövetkezett baleset nem minősül üzeminek. Ám annak a dolgozónak a balesete, aki azért szenvedte el a sérüléseket, mert a rendet akarta helyreállítani, vagy az értékeket mentette, üzeminek tekintendő.
Egyes utazás során bekövetkező baleset
Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Amint utaltunk már rá, a napi elemi életszükséglet beszerzése (például élelmiszerbolt útba ejtése) nem minősül indokolatlan megszakításnak, de egy születésnapi vacsora munkaidő utáni beiktatása már igen.
A szándékosság mint üzemi balesetet kizáró ok
Végül meg kell említenünk, hogy nem illeti meg a baleseti ellátás azt, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.
Foglalkozási betegség
Foglalkozási betegség esetén a munkavállalót szintén megilleti a baleseti ellátás. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
A balesetek nyilvántartása és üzemiségük elbírálása
Munkabaleseti jegyzőkönyv
A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" elnevezésű nyomtatványon köteles felvenni. Ennek kitöltési szabályait az 1993. évi XCIII. törvényben, illetve a hozzá kapcsolódó 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletben találjuk.
Üzemi baleseti jegyzőkönyv
A fenti körbe nem tartozó üzemi balesetet (úti baleset) a munkáltató "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" köteles rögzíteni.
Jegyzőkönyv egyéni vállalkozó üzemi balesete esetén
Az egyéni vállalkozó üzemi balesete esetén, annak bejelentése alapján, a vállalkozás telephelye szerinti – ennek hiányában az illetékes Megyei (Fővárosi) – Egészségbiztosítási Pénztár veszi fel a jegyzőkönyvet.
A balesetek kivizsgálása
A munkáltató köteles kivizsgálni minden tudomására jutott balesetet.
Amennyiben a dolgozó a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez kérelemmel fordulhat.
Ha a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás szerint a keresőképtelenséget baleset okozta, de a balesetet az üzemi baleseti nyilvántartásba felvezetni nem kell, mivel az nem üzemi baleset, a balesettel kapcsolatos körülményeinek tisztázása érdekében a biztosítottnak a "Nyilatkozat" elnevezésű nyomtatványt kell kiküldeni, amit az érintettnek 8 napon belül vissza kell juttatni a kifizetőhelynek.
Baleseti ellátások
Baleseti ellátásként – az egészségbiztosítás keretében - a sérültet
– baleseti egészségügyi szolgáltatás (mely keretében igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár),
– baleseti táppénz (mely a folyamatos biztosítási időre tekintett nélkül 1 évig jár, és a mértéke 100 százalék) és
– baleseti járadék (15 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenés esetén, feltéve hogy rokkantsági nyugdíjra nem jogosult)
illeti meg.
A nyugdíjbiztosítás keretében járó baleseti ellátások:
– baleseti rokkantsági nyugdíj,
– baleseti hozzátartozói nyugellátás.
A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége
A foglalkoztató (munkaerő-kölcsönzés esetén e tekintetben foglalkoztató alatt a kölcsönvevőt is érteni kell) köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Ugyanígy, a nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset a munkavédelmi szabályok megsértése miatt következett be, illetve ha a foglalkoztató vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan okozta.
Az egészségbiztosító a követelését megtérítésre kötelező fizetési meghagyással érvényesíti. A jogerőre emelkedett fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.
A követelés érvényesítése
A követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
Az egészségbiztosító jogosult a megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére.
