Az elmúlt tíz évben csupán 2004-ben volt alacsonyabb a tényleges keresetnövekedés, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlása; szakértők azt valószínűsítik, hogy idén a valós béremelések nem fogják meghaladni a versenyszférának javasolt 5,5-8,5 százalékot.
Béren kívüli juttatások
A kormányzati megszorító intézkedések hatására sok vállalkozásnál szóba sem jöhet a béremelés. Az egyetlen járható útnak egyre több cégnél a béren kívüli juttatások körének bővítését látják.
Mindennek némileg ellentmondanak a Központi Statisztikai Hivatal adatai, ezek szerint az év első öt hónapjában a vállalkozásoknál 10,4 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek. A versenyszféra gyors bérnövekedése szakértők szerint annak is következménye lehet, hogy a minimálisan előírt járulékalapra csak felemelték az egyes – minimálbéren bejelentett és egyébként zsebbe fizetett – munkavállalóik után fizetett közterhet a szürkegazdaság szélén tevékenykedő cégek. Erre utal, hogy a béremelés ott volt nagy – például az építőipar fizikai foglalkoztatottjainál 20 százalék feletti –, ahol az átlagos bér nem éri el a minimumjárulék szintjét, s ott volt alacsonyabb, ahol eleve magasabb a kereset. Ez a különbség szinte minden ágazatban fellelhető a fizikai és a szellemi foglalkozásúak között.
Mindazonáltal gazdaságkutatók úgy vélik, a 6-7 százaléknál magasabb béremelések azzal a veszéllyel járhatnak, hogy éves szinten még az adó- és járulékemelésekkel együtt sem érvényesül a kormányzati törekvés a reálbérek csökkentésére és a fogyasztás visszaszorítására, különösen ha az év második felében valóban mérséklődik az infláció.
Iránymutatás a cégeknek
A vállalatvezetők engedékenységére utal ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének a kis- és középvállalkozások körében végzett év eleji felmérése is. E szerint tavaly nyáron a megkérdezett cégvezetőknek még 16,1 százaléka gondolta úgy, hogy elhalasztja a tervezett béremeléseket a kormány 700 milliárd forintos elvonást jelentő Új egyensúly programja miatt, idén januárban viszont kiderült, valójában csak 3,5 százalékuk élt a takarékoskodás e formájával.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (MGYOSZ) tartozó vállalatoknál az országos bérajánlás tartományában, 6-7 százalékos keresetemelésről születtek meg az ez évre vonatkozó béremelések – tudtuk meg Rolek Ferenc alelnöktől. Az országos bértárgyalásokon a munkaadói oldal szakértőjeként is részt vevő bérpolitikai szakember szerint ez részben annak is tulajdonítható, hogy az országos bérajánlás orientálja a piacot és ezzel a munkáltatókat is: irányt mutat, hogy versenyképességük megőrzéséhez nagyjából milyen keresetemelést kell végrehajtani.
Az alelnök ugyanakkor úgy véli, ha a kormány és a szociális partnerek nem egyeznének meg semmilyen bérajánlásban, valószínűleg a vállalatok nagy része hasonló nagyságrendben emelné dolgozói bérét, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet, a jövedelmezőség, a vállalatokat érintő megszorító intézkedések nagyjából ennyit tesznek idén lehetővé.
Nehéz a differenciálás
Az MGYOSZ alelnöke szerint a bérek alapvetően a teljesítményhez kötődnek; ez teljeskörűen általánossá vált a gazdaságban. Ez alól egy-egy vállalkozás a verseny miatt sem tudja kivonni magát, s szinte rákényszerül, hogy érvényesítse a teljesítményelvet – magyarázta Rolek Ferenc. Ámbár ebben a helyzetben, amikor a megszorító intézkedések, illetve az infláció hatására a béremelés nagyjából az inflációt fedezi, nehezebb a teljesítmény szerinti differenciálás. Utóbbi az inflációt lényegesen meghaladó béremelés esetén könnyebb, s nehezebb, ha inflációközeli vagy attól elmaradó bérfejlesztésre van lehetőség.
Megfigyelhető - hangsúlyozta –, hogy a javadalmak a piachoz igazodnak. Vannak keresett szakmák, amelyeknek magas az értékük a munkaerőpiacon, s vannak kevésbé keresettek; utóbbiak művelői kiszámíthatóan alacsonyabb bérrel tudnak elhelyezkedni – mondta Rolek Ferenc.
Az alelnök tapasztalatait az általunk megkérdezett vállalkozásoknál is alátámasztották. Az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, az amerikai tulajdonú GE Hungary Zrt. például idén mindössze 5,5 százalékkal emeli 12 és fél ezer dolgozójának az alapbérét. Mivel a béren kívüli, adómentesen adható természetbeni juttatások körében csak az étkezési utalványok értéke nőtt, ez éves szinten további félszázalékos keresetnövekedést eredményez.
A háromezer dolgozót foglalkoztató győri Rába Járműipari Holding három önálló üzletágat működtet, de közös a bérmegállapodás – tudtuk meg a társaság humánerőforrás-igazgatójától. Vissi Ferenc elmondta: a Rába 111 éves cég, s főként a világpiacra dolgozik, exportjával a világ másik végéig, Amerikáig terjeszkedik. Néhány évvel ezelőtt ugyan még sokmilliárdos veszteséggel küszködött, mára viszont bővülés jellemzi. Több mint kétszer akkora árbevételt mutat fel a korábbinál kevesebb, mint a fele alkalmazottal. Ez azzal járt, hogy érzékenyen figyelnek az árbevétel-arányos bérköltségre annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak. Arra is ügyelnek, hogy a szakmai tapasztalatot megbecsüljék, hiszen a cég nem betanított munkára alapozza tevékenységét – hangsúlyozta az igazgató.
Hatékonysághoz kötve
A bérmegállapodással idén nem várták meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlást, az egyezséget korán, már január 15-én megkötötték a holdingnál működő szakszervezettel. Vissi Ferenc szerint az OÉT-ben folytatott hosszas alkudozás, illetve az arról kiszivárgott információk, a sorozatos hezitálás inkább zavaróak voltak, mintsem segítették volna a helyi egyezkedéseket. A bizonytalanságban a társaság úgy döntött, nem várják meg az országos szintű alkudozás eredményét, már csak azért sem, mert ha magasabb ajánlásról születik egyezség, mint amit Győrben el tudnak fogadni, oda vezethet, hogy felbomlik a munkabéke, s helyben nem tudnak megállapodni.
A Rábának indiaiak, brazilok, mexikóiak a versenytársai, akikkel a hazai vállalkozásnak is versenyképesnek kell lennie. A bérek azonban összehasonlíthatatlanok: a magyarok keresnek többet. Ezt is figyelembe véve, végül is arról született megállapodás a győri cégnél, hogy január 1-jétől mozgó bérként minden dolgozónak 3 százalékkal emelkedik a fizetése. Emellett az év második felében már a hatékonysági mutatókhoz kötve nő további 3 százalékkal.
A holdingnál tevékenykedő fizikaiak havi átlagfizetése 160 ezer, a szellemi dolgozóké pedig 200 ezer forint. A béren kívüli juttatásokat az úgynevezett cafeteria-rendszer fogja össze, amelynek összege a tavalyi évi 120 ezer forintról 130 ezerre emelkedett. A munkavállalók körében a legnépszerűbb itt is az étkezési hozzájárulás, az üdülési csekk, a beiskolázási támogatás, az utazásibérlet-térítés, az egészségpénztári befizetés és az otthoni internet-előfizetés.
A javadalmazásban a teljesítmény elismerése a vállalatnál is gyakorlat: a hatékonysági paramétereknek megfelelő dolgozó havi 25 ezer forinttal is többet vihet haza. A nagyobb volumenű, szezonális munkák esetén szükséges túlóra ugyancsak keresetemelési tényező. Az igazgató mindazonáltal úgy véli, a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell a holding gazdálkodásáról. Ezzel is magyarázza, hogy a munkavállalók elfogadják a viszonylag kisebb bérfejlesztést, ha tudják, hogy ezzel nem veszélyeztetik a munkahelyüket, esetleg jövőbeni fejlődésük is garantált.
A jövő évi bérfejlesztésről azonban nehezebb lesz az alku. Minden jel arra utal, hogy jók lesznek a holding eredményei, ez pedig előrevetíti, hogy az érdekképviselet harcosabb lesz – prognosztizálta az év végén kezdődő béralku hangulatát Vissi Ferenc. Ezért is bíznak abban, hogy az országos érdekegyeztető fórumon idén időben megszületik a bérajánlás, s reményeik szerint legalább 0,5 százalékkal a felső határ fölé tudnak menni.
Meglódultak a bérek a szomszédban
A nyugat-szlovákiai Nagyszombat térségében 4-6,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévben a fizetések, miközben a fővárosban, Pozsony környékén mindössze 3,3 százalékkal. Helyi szakértők szerint Nagyszombat térségében a bérek növekedése azért számottevő, mert a gyorsan fejlődő ipar – elsősorban a külföldi beruházások révén – magasabb fizetésekért csábít jó munkaerőt a környék üzemeibe. (A nagy nyugati cégek közül Nagyszombat a központja a japán Sonynak; az autógyártásban a PSA Peugeot Citroën üzeme van itt; s a Samsung LCD-gyártó üzemében jövőre indul a termelés.)
Egy másik tényező, hogy a külföldi tulajdonú társaságokban növekvő számban dolgoznak jól fizetett külföldi vezetők, akik nyugati színvonalú javadalmaikkal jelentősen javítják a térség átlagbérszintjét. Pozsony és környéke bérelőnye ezzel együtt is nagy: a havi 14-18 ezer koronás (410-530 euró) havi átlagbér mintegy harmadával magasabb más szlovák térségek átlagbérszínvonalánál. Az első negyedévben ugyanakkor a nyolc szlovákiai régióból hétben gyorsabban nőttek a bérek, mint a fővárosban és környékén.
Szóródó bérfejlesztés
A vasipari cégek vezetői általában az OÉT-megállapodás ajánlásait próbálták érvényesíteni a bértárgyalások során, a nagy különbségeket mutató egyezségek döntő többségükben az alapbérek növeléséről születtek. Az ágazatban a bérfejlesztés 1 és 20 százalék között szóródik; a vártnak megfelelően differenciáltan. Viszonylag kevés helyen – 15-20 munkáltatónál – sikerült megállapodni a tarifakategória bértételek emeléséről.
A kohászatban közel 7 százalékkal nőttek az alapbérek, ez az átlagkeresetekben 9-9,5 százalékos növekedést jelent. A villamosenergia-ipari ágazati párbeszédbizottságban ugyan a szociális partnerek egész évre vonatkozóan minimálisan bruttó 7,5 százalékos átlagkereset-növekedésben alkudtak meg, de például a Mátrai Erőmű Zrt.-nél a személyi alapbérek tekintetében ennél magasabb, 8 százalékról írták alá a megállapodást. A bányaiparban jellemzően 5-7 százalék között szóródik a bérfejlesztés mértéke.
Az adatok szerint nem mindegy, hogy valaki hol dolgozik az elektronikai, a műszerész- és a gépiparban, hiszen van olyan cég, ahol mindössze 2 százalékkal emelték idén a kereseteket, más vállalkozásoknál – vélhetően ugyanabban a munkakörben – akár 12 százalékkal is. Szakértők úgy látják: a kedvező folyamat mellett a kedvezőtlen (bérinfláció) jele lehet, hogy azokban az ágazatokban és területeken is jelentősen, 10 százalék feletti mértékben nőtt az átlagkereset, ahol az egyébként is magas volt, s a feketefoglalkoztatás általában nem jellemző. Ilyen például az energiaszektor.
Reálbércsökkenéssel kell számolniuk az idén az élelmiszer-ipari cégek munkavállalóinak, hiszen az inflációt, az üzleti teljesítményt, a munkaerőmozgást, a környező vállalkozások bérét és juttatásait is szem előtt tartó, az alapbér 2,5-7,5 százalékos emelését előirányzó megállapodást sikerült tető alá hozni. Hogy a piaci körülmények mennyire meghatározóak a béralkuban, mutatja, hogy például a sütőiparban a minimális eredménnyel dolgozó cégeknél 5-10 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre 2007. január 1-jétől, ugyanakkor 5-6 százalék körülire került sor az amúgy veszteséget termelőknél is, mert a piac kikényszerítette.
Mindent visz a bérminimum
Noha a kereskedelemben a bértárgyalások idején elterjedt, hogy a munkáltatók zöme az adómentes természetbeni juttatások megszüntetésével teremtene forrásokat az idei béremeléshez, a statisztikák szerint erre a cégek mindössze öt százaléka szánta el magát.
Az ágazat fizikai állományba tartozó közel 215 ezer dolgozójának bruttó átlagkeresete a versenyszféra átlagánál három százalékkal magasabban, 15,7 százalékkal növekedett, kétszeresen meghaladva a szellemi foglalkozásúakét (7,8 százalék). Ez alapvetően a kötelező bérminimumra való kétszeri átállás következménye. A szakmunkás-minimálbér a hálózati dolgozók közel 60 százalékát érinti, az adatok pedig azt mutatják, hogy a béremelést végrehajtó munkáltatók közel 40 százalékánál csupán a kötelező átállás történt meg.
A kötelező béremelés által erőteljesen érintett területeken fordul elő, hogy a minimálbérre és a bérminimumra való átálláson kívül nem volt, s nem is várható további keresetemelés. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint előfordul, hogy a munkáltatók a minimálbér és a bérminimum felemelése helyett ismét keresetemelést elkerülő intézkedéseket vezetnek be, a következmények "kivédésére" pedig részmunkaidőt, boltbezárást, létszámcsökkentést és a teljesítménykövetelmény emelését tervezik.
Az ágazati bértárgyalásokon a munkáltatók 12,7 százalékánál jelezték, hogy az idén a kötelezőn felül egyáltalán nem lesz keresetemelés, s 10 százalékuknál halasztották el a bérezésre vonatkozó döntést, illetve hatályba léptetését a korábban megszokottnál későbbre. Az érdemi béremelés elmaradásának, illetve halasztásának indokául ezúttal is a romló pénzügyi, gazdasági helyzetet, a kedvezőtlen piaci pozícióból eredő forgalomcsökkenést, illetve a versenytársak erősödését hozták fel.
A megállapodások nagy többsége kiterjed a béren kívüli és szociális juttatásokra. Szinte mindenütt megtalálható az étkezési költségtérítés adómentes mértékének emelése, sok helyütt az iskolakezdési támogatás, illetve az üdülési csekk – összegezte az idei bérmegállapodások tapasztalatait Hódi Zoltán, az MSZOSZ ügyvivője. A jelentések azt mutatják, hogy a cégek sokféle juttatást alkalmaznak: gyakori a törzsgárda, valamint a kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztári befizetés. Kismértékben növekedett a versenyszférában a cafeteria-rendszerhez kapcsolódók száma: az ismert bérmegállapodások közel negyede tartalmaz ilyet.
Beindulhat a gazdasági növekedés
A Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese szerint jövőre magasabb lesz a gazdasági növekedés üteme, mint az idén. Csermely Ágnes egy rádióműsorban azt mondta: a versenyszférában tapasztalható 10-11 százalékos keresetemelések miatt várhatóan több cég az árait is az inflációt meghaladó mértékben fogja növelni. A bérek inflációs hatásáról az igazgatóhelyettes kifejtette: óriási különbség van Magyarországon a bruttó nominális bérköltség és a reálkeresetek között. Miközben emelkednek a bérek, nőnek a nyersanyag- és energiaárak, valamint az adóterhek. Az érintett vállalatok viszont az áraikat csak 3-4 százalékkal emelték, ami nyilvánvalóan a profit csökkenéséhez vezet. "Márpedig a vállalatok nem szokták tartósan elviselni a profit összeszűkülését" – fogalmazott.
