Hazánkban a társadalombiztosítás kötelező, azaz sem a munkavállaló, sem pedig a foglalkoztató nem döntheti el, hogy óhajt-e társadalombiztosítási jogviszony alanyává válni, vagy sem. Vagyis, ha valaki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, vagy ilyen jogviszony keretében foglalkoztat valakit, akkor akaratától függetlenül biztosítottnak, illetve foglalkoztatónak minősül. Ez a szigorú következetesség jellemzi a társadalombiztosítási jogszabályok egészét: biztosítást csak a fent említett jogviszonyok alapján lehet szerezni, a járulékokat csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni, ami viszont azt is jelenti, hogy csak e jövedelmek képezhetik az ellátások alapját.
"Szívességi bejelentés"
A Tbj-tv. (1997. évi LXXX. törvény) szigorú felelősségi szabályokat fogalmaz meg a "szívességi bejelentés" ellen. E szerint: a foglalkoztató, aki (vagy amely)
– valótlan adatok feltüntetésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, a kijelentésig, illetve mindaddig, amíg az illetékes igazgatási szerv a bejelentés jogtalanságát meg nem állapítja, köteles a járulékot megfizetni, illetve
– a biztosított járulékalapul szolgáló jövedelmét a ténylegesnél magasabb összegben jelenti be, vagy a bejelentett időre jövedelemcsökkenésének a bejelentését elmulasztja, elkésetten teljesíti, a bejelentett időre, illetőleg a tényleges kereset megállapításáig köteles a bejelentett magasabb összeg után a járulékot megfizetni.
Mindeközben az érintettet természetesen nem illetik meg az ellátások.
Megállapodás az egészségbiztosítóval
A jogszabálynak ezt a "vonalasságát" némileg lazítják azonban a megállapodási lehetőségek, illetve a járulékfizetők bizonyos - jogszabály adta – döntési lehetőségei. (Más kérdés, hogy ez utóbbiak többsége vélhetően inkább bevételi megfontolásokból, mint a biztosítottak érdekében került be a törvénybe.)
Először lássuk a megállapodásokat, illetve tisztázzunk egy félreértést: a belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatás érdekében megállapodást nem köthet.
A minimálbér után fizetendő 9 százalék
Amennyiben valaki nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a minimálbér alapján (illetve a családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről) 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A járulék megfizetése érdekében az adóhatósághoz kell bejelentkezni.
A járulékfizetés átvállalható
Ez azonban nem önkéntes döntés, hanem kötelezettség, még akkor is, ha a járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. (A járulékfizetés átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.) Az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult tehát nem mérlegelheti, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékért szolgáltatást szerezzen-e, hanem köteles azt fizetni.
Külföldi megállapodása az egészségbiztosítási pénztárral
A külföldinek minősülő személyt (például tartózkodási engedéllyel nem rendelkező EGT-állampolgárt) ez a kötelezettség nem terheli. Ő "valódi" megállapodást köthet az egészségbiztosítási pénztárral. Ennek azonban meglehetősen "borsos" az ára, hiszen havonta a minimálbér összegét kell megfizetnie. Igaz, ezt is átvállalhatja más szerv vagy személy, tehát akár az érintett foglalkoztatója is. További korlátozás, hogy e megállapodás alapján az érintettnek egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai érdekében megállapodást kötni nem lehet.
Megállapodás a nyugdíjbiztosítóval
A nyugdíj-biztosítási ellátások érdekében többféle megállapodás is köthető az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél. Ezek lényegét az alábbiakban vázlatosan összegezzük.
Nyugellátásra jogosító idő szerzése
A megállapodás célja: nyugellátásra jogosító idő + nyugdíjalapot képező jövedelem. Ilyen megállapodást az a nagykorú, belföldinek minősülő személy köthet, aki
– nem biztosított vagy
– biztosítása szünetel.
A megállapodás ára
A megállapodás havi ára: a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetés felső határnapi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási + 8,5 százalék nyugdíjjárulék).
Megállapodás a magánnyugdíjpénztárral
Amennyiben valaki magánnyugdíjpénztár tagja (akár kötelezően, akár önkéntesen), akkor a magánnyugdíjpénztárral is megállapodást kell kötnie. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosításhoz csak 21,5 százalék járulékot kell fizetni, a fennmaradó 8 százalék tagdíj formájában a magánnyugdíjpénztárat illeti.
A nappali tanulmányok idejének elismertetése
A megállapodás célja: a nappali tanulmányok idejének elismertetése. Ilyen megállapodást az a személy köthet, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányainak az idejét szeretné szolgálati időként elismertetni.
A megállapodás díja
Ennek díja: a szolgálati időként elismerhető időszak napjainak a száma és a megállapodás megkötésének a napján érvényes minimálbér harmincadrészének a szorzata x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék és 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék) nyugdíjjárulék.
Amennyiben a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
Szolgálati idő meghosszabbítása
A megállapodás célja: szolgálati idő meghosszabbítása. Az a személy kötheti meg ezt a megállapodást, akinek a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.
A megállapodás ára
Ennek ára: a szolgálati időként elismerhető időszak napjainak a száma és a megállapodás megkötésének a napján érvényes minimálbér harmincadrészének a szorzata x 29,5 százalék (21 százalék nyugdíj-biztosítási járulék és 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék) nyugdíjjárulék, amit a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni.
A megállapodás megkötésének határideje
A megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető.
A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.
Szolgálati idő szerzése a gyes idejére
A megállapodás célja: szolgálati idő szerzése a gyes idejére.
Ilyen megállapodás köthető:
– az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
– arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.
A megállapodás költsége
Ennek költsége: a megállapodás megkötése napján érvényes gyes összege x 8,5 százalék nyugdíjjárulék.
A járulék megfizetésének határideje
Az 1998. évre vonatkozó megállapodás esetén a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül, egy összegben kell teljesíteni.
A másik lehetőség szerinti megállapodásnál, amennyiben változik a gyes összege, vagy a nyugdíjjárulék mértéke, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
A járulékfizetés átvállalása
A fent említett megállapodásokat a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
A nyugdíjjárulék csökkenti az adóalapot
A megállapodás alapján nyugdíjjárulékként (tagdíjként) fizetett összeg 25 százaléka csökkenti – az azt ténylegesen fizető - magánszemély Szja-tv. szerinti összevont adóalapjának adóját.
A járulékfizetést a munkáltató átvállalhatja
A munkaviszonyban álló dolgozó esetében – "szükségből erényt kovácsolva" – vállalhatja a foglalkoztató, hogy a havi 131 ezer forint után megfizeti a járulékokat abban az esetben is, ha az érintett tényleges munkabére ennél kevesebb. (Ez a lehetőség lényegében "felülírja" a korábbiakban foglalt magasabb összeggel történő bejelentés következményére vonatkozó felelősségi szabályt.) Ekkor a többlet – tehát a tényleges jövedelem és a 131 ezer forint közötti különbözetet terhelő – egyéni járulékot a munkáltatónak kell viselnie, viszont a munkavállaló 131 ezer forintos ellátási alapra tesz szert.
Egyéni, társas vállalkozások és evások járulékátvállalása
Ugyanez a lehetőség adott az egyéni és társas vállalkozók számára is.
Sőt, az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetében ennél magasabb járulékalap vállalására is van mód. Az erre vonatkozó – teljes adóévre érvényes – nyilatkozatot a vállalkozó a tárgyévet megelőző év december 20-áig teheti meg.
Mezőgazdasági őstermelő járulékátvállalása
Ugyancsak vállalhatja magasabb összegű járulékalap után a járulékok megfizetését a mezőgazdasági őstermelő. Neki az érintett év február 15-ig lehet erre vonatkozóan nyilatkozatot tennie.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése
A kötelező társadalombiztosítási rendszerrel összefüggésben meg kell említenünk a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 százalékos mértékének 10 százalékra történő kiegészítésének lehetőségét. Ezt akár a munkáltató (ebben az esetben viszont minden munkavállalóra egyforma mértékkel és feltételekkel), akár az érintett tag egyoldalúan vállalhatja.
