Vállalkozásfejlesztés

Végre a kormányzat is belátja, hogy a nemzetgazdaságban, a hazai foglalkoztatásban milyen fontos szerepet töltenek be a mikro- (családi), kis- és közepes vállalkozások – fogalmaztak egybehangzóan a kkv-szektorban érintett munkaadói szervezetek képviselői, akik hosszú évek óta vívják harcukat ennek elismeréséért. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértői által készített elemzés megállapítja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor a hazánkban alkalmazottak csaknem kétharmadát foglalkoztatja, a bruttó hazai terméknek (GDP) felét, az exportnak több mint egyharmadát (36 százalékát) adja.

Alacsony tőkeintenzitás

A számok első ránézésre is jelzik, hogy e szektorra a magas munkaerő- és az alacsony tőkeintenzitás jellemző, vagyis a kkv-k a foglalkoztatásból jóval nagyobb részt vállalnak, mint amennyivel az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből részesülnek. Arra is könnyű rájönni, hogy – nemzetközi összehasonlításban – e tekintetben elég nagyok a különbségek a hazai kis- és nagyvállalatok között.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) bevezetőjében megállapítja: a Magyarországon működő vállalkozások 99,9 százaléka mikro-, kis- vagy közepes méretű, ezen belül az alkalmazott nélkül vagy 1-9 fővel működők aránya 95,1 százalék – tehát a középvállalkozók aránya nemzetközi mércével mérve igen alacsony, a kicsik között pedig köztudottan sok a kényszervállalkozó. A GOP által használt, 2004. december 31-ei állapotot tükröző statisztikai adatok szerint a működő vállalkozások száma összesen 708 307 volt.

A kkv-k fejlesztésére kidolgozott és elfogadott koncepció megállapítja, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképessége "alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét és a foglalkoztatást", ezért számukra "a lehető legjobb üzleti környezet kialakítására kell törekedni".

A koncepció elfogadása a kormány helyzetfelismerését és elszántságát tükrözi; az elgondolás összhangban áll a kormányprogrammal, a konvergenciaprogrammal, a lisszaboni akcióprogrammal, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és annak operatív programjaival. A program sikeres végrehajtásától a kormány a szektor növekvő jövedelemtermelését, a foglalkoztatás bővülését és az adóalap szélesedését várja.

Erős verseny

Az első lépés mindenképpen a helyes diagnózis felrajzolása volt, hiszen látni kell: szerkezetileg hiába jó a sok kis- és középvállalkozás, ha ezek a legtöbb mutatót tekintve lemaradást jeleznek az uniós átlagoktól.

Az elemzés szerint a szektor fejlődése mindvégig az erős verseny körülményei között zajlott, ám a hálózatépítés még ma is gyenge, a megfelelő humán erőforrás bevonása korlátozott, lassan korszerűsödik az infokommunikációs (IKT) technológia, s nem elég kedvező az üzleti környezet (vállalatalapítás, ipari parkok, logisztika, üzleti szolgáltatások – ez utóbbiakat a kicsiknek mindössze 3,3 százaléka veszi igénybe). A Világbank 155 országra kiterjedő felmérése szerint Magyarország az üzleti környezetet tekintve az 55. helyen áll – ennek javítására külön program készül.

A helyzetelemzés részeként a szaktárca felmérte azt is, hogy a vállalkozók szerint melyek a működést, illetve a növekedést akadályozó legfőbb tényezők. Első helyen a magas közterheket és a túlzott adminisztrációs kötelezettségeket, vagyis a szabályozási környezetet jelölték meg az érintettek a növekedést leginkább hátráltató tényezőként. A második helyre a piaci háttér egyes elemei (erős, tisztességtelen verseny, nem elégséges megrendelés), a harmadikra a finanszírozási problémák, a negyedikre az inputok (beszerzési nehézségek, munkaerőhiány, a kapacitások korszerűtlensége) kerültek.

Finanszírozási gondok

A tőkehiánnyal, a finanszírozással kapcsolatos gondok nem új keletűek. Bár az elemzés szerint a kkv-szektor hitelezése dinamikus fejlődést mutat (a szektor hitelállománya a hitelintézeteknél minden méretkategóriában a nagyvállalatokét meghaladó ütemben és mértékben nőtt, s 2005-re elérte a 2996 milliárd forintot, meghaladva a nagyvállalati hitelállomány 2571 milliárd forintos értékét), a kereskedelmi bankok még ma sem tekintik igazán vonzó partnereknek a kicsiket.

Magyarországon mind a hitelek GDP-hez viszonyított aránya (csaknem 25 százalék), mind a hitelgarancia (10 százalék), mind a faktorálás (4-5 százalék) jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A lízingpiac imponáló növekedést produkál (a 2000. évi 411 milliárdról 2005-re 1174 milliárd forintra bővült), ám a kockázati- és a magántőke-befektetések (2005-ben 131 millió eurós) nagysága az évek óta tartó emelkedés ellenére a hazai tőkepiac fejletlenségére utal. Összegezve elmondható, hogy a nálunk fejlettebb uniós országokban a vállalkozások sokkal nagyobb mértékben jutnak külső forráshoz a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül (ott 70-85, nálunk 20-22 százalékos arányban).

E tapasztalatok ismeretében hangoztatják az érdekképviseletek, hogy nagyobb arányú állami segítségre lenne szükség, ám az Európai Unió a közvetlen támogatásokat csak speciális esetekben engedi meg. Preferációs politikájának fő elve a kevesebb és célzott állami támogatás, a finomabb gazdasági megközelítés, a hatékonyabb eljárások, a jobb végrehajtás, a nagyobb kiszámíthatóság, a fokozott átláthatóság, valamint a felelősségmegosztás az Európai Bizottság és a tagállamok között.

Uniós keretek – hazai célok

Az Unió a Maastrichti Szerződés aláírása óta átfogó és egyre intenzívebb kkv-politikát folytat, amelynek lényege a szektor versenyhátrányainak mérséklése – a támogatással történő elkényelmesedés nélkül. A legfőbb tennivalóként a vállalatok indulása, fejlődése, növekedése előtt álló korlátok lebontását, a vállalkozói kockázatvállalás és az elérhető eredmény közötti egyensúly helyreállítását, valamint a vállalkozás társadalmi elismertségének fokozását jelölték meg.

Ezt a szellemet tükrözi az Európai Bizottság 2005. novemberi közleménye is, amely a "Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért" címet viseli, és a "Gondolkozz először kicsiben" elvet igyekszik érvényesíteni minden uniós szakpolitikában.

A kormány által elfogadott kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció fő célja a szektor jövedelemtermelésének erősítése, közelítése a fejlett uniós tagállamok szintjéhez, továbbá az általuk foglalkoztatottak számának bővítése, a humán tőke minőségének javítása. A fejlesztési politika a források elosztásában piackonform eszközök alkalmazására és pénzügyileg fenntartható programok kidolgozására törekszik, s arra a meggondolásra épül, hogy az állami beavatkozás elsősorban a nem kielégítően működő piacok korlátainak lebontásához járuljon hozzá, illetve piaci kudarc esetén lépjen közbe.

A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök alkalmazásakor (amivel a kormány közvetítő szervezeten keresztül pénzügyi vagy üzleti szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak) a fenntarthatóság mellett fontos szempont a piaci mechanizmusokra épülő koordináció, az objektivitás, az átláthatóság, továbbá az, hogy egységnyi közösségi pénz a lehető legtöbb magánforrást mobilizálja.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások az ÚMFT több operatív programjából részesülhetnek közvetlen támogatásban. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) mellett a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) és a regionális operatív programok (ROP) is megnyitnak forrásokat kkv-k számára. A kicsiket több más operatív program is segíti (képzési, oktatási programok, vidékfejlesztés, infrastruktúra, az Innovációs Alapból finanszírozott további projektek), de ezek hatása közvetett, a kkv-k számára pontosan nem számszerűsíthető.

Az érintett munkaadói érdekképviseletek örömmel üdvözölték, hogy észrevételeik alapján (a koncepciót decemberben az Országos Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta) némiképpen nőtt, csaknem 75 százalékos lesz a vissza nem térítendő támogatások (beruházások, K+F, szolgáltatások) aránya, jóllehet az elérhető külső források nagy részét – különféle áttételeken keresztül – a pénzügyi programok nyújtják majd.

Fejlesztési célok

A vissza nem térítendő támogatás arányának növelését kompromisszumos megoldásnak tartja Kállay László, a GKM vállalkozásfinanszírozási főosztályának vezetője. A szaktárca eredetileg kivételes esetekre (például innovációra) szerette volna koncentrálni a támogatást. A közvetlen vállalkozásfejlesztési eszközök (vissza nem térítendő, célzott támogatás, szolgáltatás) csak a vállalkozások szűkebb körét érinthetik, alapelvük a korlátozott (például piaci kudarc esetén történő) állami beavatkozás.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési Operatív Program nyújtja a legtöbb pályázati lehetőséget, ezen belül az "A" jelűek 5 millió forint alatti támogatása szinte automatikusan elnyerhető, ha a pályázó vállalja a növekedési feltételeket. Itt ismét egyet nem értés van a szaktárca és az érdekképviseletek között: utóbbiak szerint ugyanis túlzottak a növekedési (évente átlagosan 10 százalék körüli) elvárások. A főosztályvezető szerint mindenképpen szűkíteni kellett a potenciális nyertesek körét, hiszen az odaítélhető keretből csak a pályázók töredéke részesülhet, és az a cél, hogy ezek tartósan növekvő cégek legyenek.

Mivel a források korlátozottan állnak rendelkezésre, elsősorban nem a talpon (piacon) maradást kell szolgálniuk, hanem a fejlődést, a foglalkoztatás bővítését – véli Kállay László. Szerinte erre ma mintegy 40 ezer vállalkozás alkalmas (az érdekképviseletek ennél jóval borúlátóbbak, 29-30 ezerre becsülik ezt a számot).

A célcsoport nagyobbik része soha sem lesz támogatható, a vissza nem térítendő források nagysága az összes fejlesztési pénzeszközhöz viszonyítva mindig korlátozott, ezért kellenek a szűkítő feltételek – magyarázza a főosztályvezető. Érveit azzal támasztja alá, hogy a vállalkozások saját tőkéje mintegy 10 000 milliárd, a pénzpiaci eszközöké 5000 milliárd forintra tehető, ennek a néhány tízmilliárdos támogatás csak töredéke lehet, évente mintegy 1200 beruházási támogatás ítélhető oda.

Hidak a jövőbe

Azt mindenesetre a GOP készítői is elismerik, hogy a vállalkozások finanszírozásának folytonossága nincs megoldva, szükség lenne tehát a rések betömésére, vagyis állami finanszírozásra, az úgynevezett elő-magvető (pre-seed) tőke és – már korai szakaszban – a magántőke (kockázati tőke) bevonására.

A pénzügyi szektor ugyanis még mindig csak korlátozottan járul hozzá a kkv-k finanszírozásához, s ez piaci elégtelenségeket vált ki. Ezen segíthet a GOP 4. számú prioritása, az angol betűszóval JEREMIE-ként egyre ismertebbé váló program (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises), amely a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös kezdeményezésére jön létre, a strukturális alapok egy részének terhére. E célra a GOP 674 milliárd forintos keretéből 149,4 milliárd forintot fordítanának.

A GOP és a külön kezelt KMOP pályázatainak egy részét (szám szerint hetet) március 1-jétől kiírták, pályázni (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján feltüntetett időpontokig) már lehet, 60-75 százalékos önrésszel. A 4. prioritás, a JEREMIE egészét is arra használják, hogy forráshoz juttassák a mikro-, kis- és középvállalkozókat – mondta Kállay László. A program forrásait egy holdingalapba helyezik, amely döntően a magánszektorba tartozó pénzügyi közvetítők refinanszírozásán, illetve társfinanszírozásán keresztül javítja a kkv-k forráshoz jutási lehetőségeit. A végrehajtásba bevonható pénzügyi közvetítők köre nyitott, ők versenyezhetnek a végrehajtás lehetőségeiért.

A már említett piaci elégtelenségek orvoslására a kormány a következő beavatkozásokat tervezi: mikrohitel-finanszírozás, garanciaeszközök, illetve a tőkepiac fejlesztése (kockázati tőke, magvető tőke). Ezen eszközökkel néhány ezermilliárd forintnyi forrást is meg lehet mozgatni, s ez nagyobb segítség lehet, mint a támogatás, amely kevés, és nem elég hatékony. A program ez év második felében, a nyár elején elindulhat. Az intézkedési terv már készen van; a végleges döntés előtt lezajlik az akcióterv vitája, amelyben pénzügyi közvetítői szervezetek, a vállalkozók érdekképviseletei is részt vesznek, sőt, érdekeltté is válnak saját közvetítői szervezetük létrehozásával. A JEREMIE új program az Unióban – teszi hozzá Kállay László, de nemcsak nálunk próbálják ki, hanem 60 régióban. Magyarországon két ilyen program lesz; előnye, hogy rugalmasabb, és a források könnyebben felhasználhatók.

Üzletre hangolva

A kkv-politika kiemelkedő eleme a vállalkozási környezet javítása. Ennek egyik mércéje az, hogy milyen mértékben csökken a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett tranzakciós költsége, ezért az üzleti környezet javítását célul tűző reformok a vállalkozásfejlesztési politika kihagyhatatlan részei. A vállalkozók nem ok nélkül panaszkodnak a túlburjánzó ügyintézési költségekre: Magyarországon ma az adminisztrációs terhek becsült értéke a GDP 4,5-6,7 százaléka körül van, míg az EU 25-ök átlaga 3,5 százalék.

A vállalkozói környezet dinamizálása érdekében a GKM a kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció részeként – Üzletre hangolva címmel – külön programot dolgozott ki. Ennek első lépéseként a szaktárca begyűjtötte a vállalkozók javaslatait (mintegy 400 ilyen projekt érkezett), s ezek alapján külön program készül a kkv-fejlesztési koncepcióval összehangolva. Ennek célja, hogy egyszerűsítse a cég- és adóadminisztrációt, növelje a vállalkozások jogbiztonságát, javítsa a pénzügyi működési feltételeket, ügyeljen a verseny tisztaságára, átláthatóságára, illetve magasabb szintre emelje a vállalatirányítást.

A tárca elképzelései szerint 2012-re érhetjük el az EU 25-ök átlagát, s ez évi 100-150 milliárd forint megtakarítását eredményezheti. Ennek megvalósítása érdekében – a beérkezett 400 javaslat értékelése után – kétfajta kormányzati beavatkozás látszik szükségesnek. Az egyik az állami szabályozás korszerűtlenségéből következő adminisztrációs terhek csökkentése, illetve a piacok szabályozási hiányosságaiból és a jogérvényesítési elégtelenségekből adódó többletráfordítások, veszteségek mérséklése.

Mindez természetesen nemcsak egy tárca, hanem az egész kormány összehangolt tevékenységét igényli, s megfelel a vállalkozók sokféle fórumon megfogalmazott igényeinek. A cselekvési terv szerint a tervezett intézkedések nagy része egy éven belül megvalósítható vagy érezhető hatással jár, míg az adó- és járulékbevallás egyszerűsítése, a hivatali ügyintézés javítása, a körbetartozások visszaszorítása éven belüli és azon túli intézkedéseket egyaránt szükségessé tesz. Folyamatos feladat lesz a cégadatok, adóslisták nagyobb nyilvánossága, a feketegazdaság elleni fellépés koordinációja, valamint a szabályozási környezetről szóló tájékoztatás gyorsabbá és teljesebbé tétele.

Küzdelem a megmaradásért

A Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (KÉSZ) mind a négy tagja megelégedéssel nyugtázta, hogy a kormány végre komoly dokumentumban (a kkv-koncepcióban) is elismerte a szektor nemzetgazdasági fontosságát. Nevezetesen azt, hogy a hazai vállalkozások szerkezete immár megfelel az uniós gyakorlatnak; a kisvállalkozások jövedelemtermelése egyenletes, sokkal kisebb szóródást mutat, mint a nagyoké, s hogy a foglalkoztatást tekintve a kkv-szektor az egyetlen a nemzetgazdaságban, amely az elmúlt 15 évben nettó létszámbővülést mutat fel. Arra is utal a dokumentum, melyek a legfőbb akadályozó tényezők, s tennivalókat is felsorol ezek mérséklése, a felzárkózás érdekében.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, Üveges László szerint ugyanakkor a felzárkózás megkívánná a nagyobb állami támogatást a feltőkésítéshez, a technológia fejlesztéséhez. A koncepció és a GOP ma egyértelműen azokat a vállalkozásokat "díjazza", amelyek képesek a gyors kiugrásra, holott a kkv-k többsége a piacon maradásért küzd. A kicsik (családi vállalkozások) többsége ugyanis nem exportorientált, inkább a hazai piacon, az adott kisrégióban működik. Ezeket helyben kellene segíteni abban, hogy saját környezetükben munkahelyeket tudjanak teremteni, s hogy megállják helyüket a nemzetközi cégekkel folytatott, kiélezett versenyben.

Ezt nem kellően segítik a GOP 2.1.1. már kiírt pályázatai, amelyek három év alatt 30 százalékos növekedést (évi átlagban 10 százalékot) írnak elő feltételként (menekülési esélyt sem adva), és a többi kitétel is nehézzé teszi a pályázaton való indulást a kereskedelemben. Abban bíznak, hogy a pályázatok első körének lezárultával (április vége után) értékelni lehet a tapasztalatokat, s le lehet vonni a jövőre szóló következtetéseket, illetve finomítani lehet a következő kiírásokat.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor úgy véli, a koncepció kidolgozásával fontos változás történt. Mind a helyzetelemzést, mind a kedvező változásokat támogatják, ám a GOP pályázataival kapcsolatban továbbra is vannak gondjaik. Egyelőre nem látják a kormány konkrét lépéseit az adó- és járulékfizetés egyszerűsítése, a működési költségek, az üzleti adminisztráció mérséklése érdekében, s a talpon maradáshoz azt is fontosnak tartanák, ha a foglalkoztatás bővítését kedvezményekkel ösztönöznék. Mindez a kormány egészének feladata, és nem csupán egy tárcáé.

Megszűnő vállalkozások

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György szerint a mikro- (családi) és kisvállalkozások tovább már nem terhelhetők. Ezt jelzi, hogy egy év alatt több mint 40 ezer vállalkozás szűnt meg. Az IPOSZ a konvergenciaprogram meghirdetése óta sürgeti, hogy történjék változás a szabályozásban, a kicsik megbecsülésében, illetve a szürke- és feketegazdaság kifehérítésében. Ehhez szükség van az egyéni vállalkozói törvény - végre tervbe vett – gyökeres megváltoztatására is.

A kkv-fejlesztési koncepciót hosszú érdekegyeztetési viták, kompromisszumok árán fogadta el a kormány, a megvalósítás folyamatos ellenőrzését az újra működő Vállalkozásfejlesztési Tanács magára vállalja. A GOP eddig kiírt pályázatai csak kevés mikrovállalkozónak adnak esélyt, ezért az IPOSZ a következőkben a többi (regionális, vidékfejlesztési) operatív programtól vár esélyt. A finanszírozási gondok enyhítését remélik a mikrohitelezési és a hozzá kapcsolódó garanciarendszertől, amelynek gyakorlati megvalósításában – a KÉSZ többi tagjához hasonlóan – az IPOSZ is részt kíván venni.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György fejtette ki a KÉSZ nevében, mi is az, amire közösen készülnek a JEREMIE-program keretében. Elmondta: gazdaságfejlesztésre a következő hét évben nem sok, évente kevesebb mint 100 milliárd forint jut, ráadásul a növekedési feltételek előírása, az árfolyamkockázat viselése is túl nagy terhet ró a kisvállalkozásokra. Az adminisztrációs teher, a bürokrácia is lassan mérséklődik, és a feketegazdaság kifehérítése is várat magára. Az intézményrendszer átalakításra szorul, de addig is tenni kell valamit, korrigálni, amit lehet.

A JEREMIE-program olyan pénzintézeti háttér létrehozását ígéri, amely segítségére lehet a tőkeszegény kis cégeknek, s valóban közel kerülhet hozzájuk. A KÉSZ terve, hogy hamarosan (az ehhez szükséges 50 millió forintos alaptőkével) a cégbíróságon is bejegyeztet egy olyan közvetítő pénzintézetet, amely jogosult lesz a mikrohitelezésre – ez év második felétől a kölcsönök összege akár 2-3 milliárd forint is lehet. Ennek hátterében ott állhat az Unió Garancia Szövetkezet, s mindezek együtt komplex szolgáltatást nyújthatnak a mikro- és kisvállalkozásoknak: információt, pályázati segítséget, tőkét és garanciavállalást, biztosítást és faktorálást.

A saját pénzügyi szervezet versenyez ugyan a meglévő intézményekkel, ám kész együttműködni mind a Helyi Vállalkozói Központokkal, mind a Hitelgarancia Zrt.-vel. A legfontosabb az, hogy az érdekképviseletek széles hálózata, a tagság ismerete minél gyorsabban, egyszerűbben és olcsóbban segítse forráshoz jutni a vállalkozókat.

Kétségek és kérdőjelek

Korai lenne értékítéletet alkotni, hiszen az operatív programokat még jóvá se hagyta az Európai Bizottság – vélekedett Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ellenőrző Bizottságának tagja. A szövetségnek van véleménye, ezt eddig is, ezután is eljuttatja az illetékes kormányzati szerveknek, ám a következő lépésre, az esetleges korrekcióra már csak az elsőként meghirdetett pályázatok tapasztalatai alapján, április végén kerülhet sor.

A JEREMIE-programnak csak az első két üteme indul el valamikor az év második felében, a harmadik üteme (feltőkésítés, tőkejuttatás) pedig csak jövőre. A közvetítő intézmények pályáztatása is hosszabb időt igényel, hiszen vélhetően sok lesz a jelentkező, ideértve a munkaadói szervezeteket is. A mikrohitelezés új formájának pedig csak akkor van értelme, ha gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb és megbízhatóbb lesz az eddiginél. Előbb azonban az alapkezelő intézményt is fel kell építeni, s a közvetítő szervezeteknek is létre kell jönniük – csak ez után derülhet ki, hogy a sok áttétel után is megfelel-e az új rendszer a fent említett követelményeknek.

Addig is igénybe lehet venni a Magyar Fejlesztési Banknak a Sikeres Magyarország program keretében működő kedvezményes kamatozású refinanszírozási hiteleit, amelyeknél az állam az árfolyam-kockázatot is magára vállalja. Ez a rendszer ma működik, olcsó is, bár nem éppen egyszerű. A gyakorlat fogja majd eldönteni, hogy az új rendszer jobb lesz-e – ha nem, a vállalkozások egyszerűen nem fogják igénybe venni.