A szakképzés és a felnőttképzés irányításának átláthatóvá tételét az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvény garantálja – mondta Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) felnőttképzési és szakképzési főosztályának vezetője. A jogszabály megteremti az alapját a munkaügyi és az oktatási tárca közötti egyértelmű feladatmegosztásnak, a szakképzési és a felnőttképzési rendszer költséghatékony működtetésének, elősegíti a támogatási rendszer összehangolását, illetve a támogatásra szolgáló források célzottabb felhasználását.
Intézményi racionalizáció
Mivel a szakképzés irányítása 2006 nyarán az SZMM feladatkörébe került – a felnőttoktatás korábban is e tárca hatáskörébe tartozott –, ezért indokolttá vált, hogy az eddig különálló szak- és felnőttképzési támogatási, tanácsadó-testületi és háttérintézményi rendszert is racionalizálják. Ennek célja, hogy erősödjék a gazdaság képviselőinek szerepe a szak- és a felnőttképzésben. A módosítás értelmében a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonták – ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik támogatási cél hátrányt szenvedne.
A kormányzati struktúra változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került. Indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel, ekképpen szakmailag hatékonyabbá és takarékosabbá válhat a munka. Az intézmény ellátja a korábban két különálló szervezet eddigi funkcióját, gondoskodik a szakképzési hozzájárulás teljesítéséből adódó bevalláskezelésről és a felnőttképzési támogatások lebonyolításáról. Mindezeken túl szerződéskötési, finanszírozási és ellenőrzési jogköre lesz.
Szintén a hatékonyabb, ésszerűbb munkát célozza az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonása; az új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács.
A főosztályvezető kiemelte, hogy átalakul a felnőttképzés normatív támogatási rendszere. Ez év második felétől a kormány a munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetben lévő, fogyatékkal élő felnőttek számára is képzési támogatási lehetőséget nyújt, hogy az érintettek piacképes szakképesítést szerezhessenek. Ugyanakkor a vállalati képzések minőségének garantálása érdekében a törvény előírja, hogy oktatásra kizárólag akkreditált felnőttképzési intézményben kerülhet sor. Ezzel együtt indokolttá vált az akkreditáló testület átalakítása, létszámának csökkentése is; a szaktárcák részvétele helyett a gazdaság szereplőinek bevonása erősödik.
Magyarországon körülbelül 30-50 ezer szakmunkást tudna felszívni a munkaerőpiac, ha megfelelő képzettséggel rendelkeznének. A szak- és a felnőttképzésben jelenleg 800 ezer ember érintett, s közel 5000 képzési intézmény van.
Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és szakképzési kollégiumának elnöke szerint a törvény egyik pozitívuma, hogy a jövőben még nagyobb szerepet kaphatnak a gazdaság szereplői a szakképzésben. Előrelépés, hogy a kamarák részt vehetnek a szakmai vizsgáztatásban. Több mint egy évtizede, 1993 óta javasolják, hogy a vizsgabizottságok elnökeit a kamarák delegálhassák, illetve e grémiumokba tagokat küldhessenek az egyes munkáltatói érdekképviseletek is. Ezt végre sikerült elérni, ugyanis a tárcavezető az idén februárban szakképzési együttműködési megállapodást írt alá az MKIK elnökével.
Kamarai szerepvállalás
Ennek értelmében április 1-jétől tizenhat szakmában a kamarák delegálják a vizsgaelnököket, illetve az egyes érdekképviseletek tagokat küldhetnek a vizsgabizottságokba. E tizenhat szakmában az MKIK már 2004 óta meghatározhatja a szakmai és vizsgakövetelményeket, azonban – a megállapodás alapján – további tizenegy mesterséget érintően is megkapják e lehetőséget. Ugyanakkor a szakma kiváló tanulója versenyt is a gazdaság szereplői rendezhetik. Ezzel a mesterségek, illetve a mesteremberek nagyobb társadalmi megbecsültségét kívánják elérni.
Az MKIK kívánatosnak tartaná a szakképzési feladatok szélesítését, a 2+2-es képzési struktúra átalakítását például 1+1+2 évre, a gyakornoki rendszer életre hívását, az élethosszig tartó tanulás pályaívének megalkotását, a gyakorlati oktatás erősítését, valamint a vállalkozói érdekeltség erősítését. A kamarák – mások mellett - szorgalmazzák a Regionális Szakképzési Modell megalkotását, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés kiterjesztését a felnőttképzésben és a Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítását is.
A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét is; ennek alapján a mikro- és kisvállalkozások saját munkavállalóik oktatása esetén a szakképzési hozzájárulás 60 százalékát igényelhetik vissza.
Ez utóbbi változástól a kormányzat azt várja, hogy a kisebb foglalkoztatók, azaz a vállalkozások túlnyomó többsége az eddiginél nagyobb mértékben képezze saját dolgozóit a szakképzési hozzájárulás terhére. A mikro- és kisvállalkozások által felhasználható kötelezettséghányad emelése nyomán a jövőben 200-500 millió forinttal többet fordítanak e célra a kisebb foglalkoztatók is.
Források felnőttképzésre
Optimista becslések szerint évente 180-200 milliárd forintot fordítunk Magyarországon felnőttképzésre, míg az óvatosabbak 150 milliárdra taksálják az összeget, s ez várható az idén is – emelte ki Mátyus Mihály. Ez a tétel négy részből tevődik össze, nevezetesen a költségvetési forrásból, az európai uniós támogatásból és a vállalatok, illetve a munkavállalók hozzájárulásaiból.
A magyar büdzsé közvetlenül és közvetetten 40-50 milliárddal támogatja a felnőttképzést, az uniós forrás a következő két esztendőben éves szinten – tekintettel arra, hogy egyelőre még csak formálódik a 2007-2008-ra vonatkozó konkrét keretprogram - 15-16 milliárd forintot tehet ki, míg a fennmaradó 100-120 milliárdot a cégek és dolgozóik állják.
A hazai finanszírozás öt elemből áll. Az első a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási célú keretének decentralizált alaprésze, amely felett a megyei munkaügyi központok rendelkeznek, s a pénzt a regionális munkaügyi tanácsok döntése alapján osztják el. Ez az összeg 2006-ban 8,5 milliárd forint volt. Az ez évi forrásról áprilisban születik döntés, ám várhatóan az idei is ehhez hasonló lesz.
A második elem a közvetett költségvetési támogatások – az szja-kedvezmény, a cégeknél felhasznált szakképzési hozzájárulás, az akkreditált képzőintézmények áfamentessége és az egyéb, képzésre fordított állami és uniós eszközök –, ezek csaknem 35 milliárdot tesznek ki. E tételen belül csak a szakképzési hozzájárulás egy részének képzési költségekre történő elszámolhatóságára 2005-ben 6,7 milliárd forintot fordítottak. (A múlt évi összesítés ez év április végére készül el.) E forrás hasznosulása azért garantált, mert a vállalatok saját dolgozóikat csak a gyakorlatban alkalmazható ismeretek elsajátítására iskolázzák be.
A hazai harmadik forrás a Munkaerő-piaci Alap képzési keretének központi alaprésze, amely nemcsak felnőtt-, hanem szakképzési célra is fordítható. Ez – a múlt évihez hasonlóan – az idén is 8,2 milliárd forint lesz. Mindezen források kiegészülnek a csaknem egymilliárd forintos normatív támogatással, valamint a regionális képzőközpontok (RKK) által felhasznált 4 milliárd forinttal.
A főosztályvezető kifejtette: a felnőttképzési támogatási kereteket a kormányzati megszorítások nem érintették érdemben, s reményeik szerint ettől a jövőben sem kell tartani. Csupán az szja-kedvezményt vonta meg a kormány, amit a 2003. és a 2004. évi adatok szerint 30 ezren vették igénybe, ám arányuk egy-egy évben még a tíz százalékát sem érte el a felnőttképzésben részt vevőknek.
Uniós források
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programja – a két ágazati és a regionális operatív programokon keresztül, a magyar költségvetés 15 százalékos társfinanszírozásával – összesen mintegy 1600-1700 milliárd forintot irányoz elő a foglalkoztatás bővítésére, az emberi erőforrás, az oktatás és az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztésére 2007-2013 között.
A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) 933 milliárd áll rendelkezésre; e forrás a felnőttképzés mellett a foglalkoztathatóság javításának és egyéb eszközeinek, például az egészségi állapot megőrzésének finanszírozását is szolgálja majd.
Az infrastrukturális háttér megteremtésére – a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretéből - további 550 milliárd forintra lehet számítani. Ezt egészíti ki hat regionális operatív program helyben elkölthető forrása, ám ezek nagyságáról még nincs döntés. Bár a hetedik, a közép-magyarországi régió beruházási kerete maximált - nem haladhatja meg a 430 milliárd forintot –, azért ennek terhére is lesz pénz infrastruktúra-fejlesztésre.
Emlékeztetőül: a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben 2200 humánerőforrás-fejlesztési programot támogattak 185 milliárd forinttal. A nyertes pályázatok révén 190 milliárd forintot kötöttek le, amelynek négyötödét már kifizették. A közreműködő szervezetek az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató (ESZA) Kht., az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI), a Tempus Közalapítvány és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI).
Prioritások a TÁMOP-ban
A Társadalmi Megújulás Operatív Programnak számos célkitűzése van, az első a foglalkoztathatóság erősítése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, amire 150 milliárd forint fordítható. A következő prioritás az alkalmazkodóképesség javítása 184 milliárd forinttal. Célkitűzése a képzéshez való hozzáférés segítése, a munkaerő-piaci alkalmazkodást ösztönző intézményrendszer fejlesztése, illetve a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása.
A következő prioritás a minőségi oktatás és hozzáférés megteremtése – 184 milliárd forinttal -; az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és az innováció területén -105 milliárd forintnyi kerettel. Ez utóbbi forrás szolgálja a felsőoktatás minőségi fejlesztését, a Nemzeti Kiválóság Program elindítását, a képzés és a kutatás-fejlesztés együttműködésének erősítését a felsőoktatásban.
Mindezeken túl a TÁMOP-ból az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás erősítése 164 milliárddal segíthető, illetve az operatív program céljainak megvalósítására a Közép-magyarországi Régióban 114 milliárd juthat. Technikai segítségnyújtásra 32,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az operatív programok természetesen csak a kereteket adják, a konkrét projekteket, pályázatokat a 2007-2008-ra szóló akciótervek tartalmazzák.
A mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzésének támogatására – az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként – január 31-én megjelent a pályázati kiírás. Erre 1,057 milliárd forint van; a pályázatok március 2-ától december 31-ig adhatók be.
Az elnyerhető források révén – számítások szerint – száz cégnek nyílhat lehetősége, mintegy 8 ezer munkavállaló képzésére. Az elnyerhető támogatás mértéke 1-től 25 millió forint. A pénzek kérhetők szakmai képzésre és az Európai Unióval kapcsolatos oktatásokra – ha azok a vállalkozás tevékenységéhez szorosan kapcsolódnak –, idegen nyelvi kurzusokra, informatikai felkészítőkre, vezetőképzésre, a vállalkozás működésével kapcsolatos pénzügyi, számviteli, adó, vám és társadalombiztosítási, valamint munka- és egészségvédelmi oktatásokra. A korábbi pályázatokhoz képest változást jelent, hogy csak akkreditált intézmény által indított OKJ-s vagy akkreditált képzéseket fogadnak be a programba. A támogatás mértéke általában 80, de hátrányos helyzetűek esetében 90 százalékos is lehet.
Lépj egyet előre!
Folytatódott a tavaly indított, a piacképes szakmai képzést nyújtó Lépj egyet előre! központi program is. Eddig 28 500-an jelentkeztek, s 12 500-an kaptak lehetőséget arra, hogy – ingyenesen – az adott térségben leginkább keresett szakmához jussanak. Azért kaphatott a jelentkezőknek csak kevesebb mint a fele támogatást, mert igen sok volt az olyan pályázó, aki már rendelkezett valamilyen szakmával, a projekt pedig elsősorban a szakképzetlenek oktatását kívánja segíteni.
A program első szakaszában megnyíló 4,2 milliárd forinton felüli pótlólagos keretből még 600 jelentkező kaphat támogatást, ám ezzel a mostani forrás kimerül. A többiek már a márciusra, illetve áprilisra tervezett pályázati körben vehetnek részt a képzéseken. Az újabb kiírások alapján a következő két esztendőben – évente - mintegy 10 000 álláskereső, munkavállaló kap lehetőséget szakma elsajátítására; ennek forrása 2007-2008-ra 10,6 milliárd forint. A támogatás 75 százalékát az Európai Unió finanszírozza.
A Lépj egyet előre! program célja, hogy a keretből 70 százalékban a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségűek, 21 százalékban pedig az érettségizett szakképzetlenek képzését finanszírozzák. Csak 9 százaléknyi arányban kerülhettek a projektbe azok, akik már rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel. A képzésekre több mint 300 képzőintézménnyel szerződött a hivatal; ezek mind akkreditált, garantáltan minőségi oktatást nyújtó intézmények.
Változóban az akkreditáció
Az intézményi akkreditáció módosításának célja a képzés minőségi színvonalának emelése. E téren a jövőben finomításra lesz szükség, azaz alaposabban – nemzetközi mérőszámok alapján – kell mérni az állami támogatást elnyerő cégek hatékonyságát. Ilyen mutató például az elhelyezkedést és a lemorzsolódást elemző statisztika, illetve a sikeresen vizsgázók aránya az egy-egy kurzuson részt vevőkhöz viszonyítva.
Első lépésben megkezdődik a képzőcégek ellenőrzése, amit a Felnőttképzési Akkreditáló Testület irányításával végeznek a szakemberek. Az ellenőr megjelenésére bármely akkreditált intézmény számíthat, azonban elsőként azokat látogatják meg, amelyek tevékenységét panasszal illették az elmúlt időszakban.
Az intézményi akkreditáció feltétele, hogy a képzőhelynek legyen legalább egy megvalósult, majd 2007. július 1-jétől akkreditált képzési programja, s rendelkezzék annak teljes dokumentációjával. Állami és uniós források terhére csak akkreditált intézmények támogathatók, s vállalati külső, szakképzési hozzájárulásból fedezett oktatásra is csak akkreditált intézményben kerülhet sor. Közoktatási feladatot ellátó szakképző intézmény egyszerűsített eljárásban akkreditálható, aminek díja 100 ezer forint.
A felnőttképzési normatív támogatás rendszere szintén átalakul. Ennek lényege, hogy csak a más forrás terhére támogatásban nem részesülő, fogyatékossággal élő felnőttek képzéséhez igényelhető, s a programnak is akkreditáltnak kell lennie.
A változások során pontosítások is történtek. Konkretizálták az iskolarendszeren kívüli képzés célját, a felnőttképző intézmények ellenőrzését végző munkaügyi központok feladatkörét, illetve rögzítették a felnőttképzési szerződés kötelező tartalmi elemeit: például a képzés célját, a hiányzás mértékét, a javasolt vizsgaszervező intézményt.
Az 1992-ben alakult Felnőttképzők Szövetsége (FkSz) az 1293 akkreditált képzőintézményből 225 vállalkozást, iskolát, egyetemet és nonprofit szervezetet tömörít, s ezzel a hazai felnőttképzés legnagyobb szakmai érdekképviselete. Mások mellett feladatának tekinti a felnőttképzés szakmai színvonalának emelését, valamint a minőségbiztosítási és fogyasztóvédelmi törekvések támogatását. Mindennek tükrében már az alapítás évében elkészítették szigorú etikai kódexüket és minősítési rendszerüket; ezek a magyar felnőttképzés minőségbiztosításának fontos sarokkövei.
Fokozatosan lép életbe az új OKJ
A felnőttképzést érintően az új OKJ 2007. január 1-jei hatálybalépését a 2/2006. SZMM rendelet tartalmazza. Ettől kezdve 13 szakképesítés esetében csak az új OKJ szerinti képesítések kapnak zöld utat, azok már nem, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét (szvk) hatálytalanította a rendelet. Mindezt figyelembe véve mindaddig a régi szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat a képzés, amíg azok hatályukat nem vesztik. Ezzel az új OKJ fokozatosan lép életbe, és a régi – ezzel párhuzamosan - fokozatosan szűnik meg.
A felnőttképző intézményeknek nem kell tehát regisztráltatniuk magukat az új OKJ szerinti szakképesítésekre, viszont minden elindított OKJ-képzéshez (szakképesítés, részszakképesítés, elágazás, ráépülés) képzési programot kell készíteniük. E tervben szerepelniük kell a modulzáró vizsgáknak, azok tartalmának és megszervezésének, valamint a képzés nélküli modulzáró vizsgára való jelentkezés feltételeinek.
A modulzáró vizsga eredménye nem számít bele a szakmai vizsga kimenetelébe, annak tartalma tehát eltér(het) az egyes intézményeknél. A modulzáró vizsga/vizsgák igazolására iskolai rendszerben a bizonyítvány szolgál, azon kívüli képzésben pedig a képző-, illetve a modulzáró vizsgáztatóintézmény ad ki dokumentumot. Lehetőség van arra is, hogy az a felnőtt, aki nem formális úton szerzett ismereteit el szeretné ismertetni, ezt megtehesse. Erre azonban a felnőttnek jelentkeznie is és térítési díjat fizetnie is kell.
Magyarország sereghajtó
Lakatos István, az FkSz elnöke elmondta: a felnőttképzésben Magyarországon évente mintegy 800 ezer ember tanul, közülük 270 ezren OKJ-s képzésben vesznek részt. Körülbelül 200 ezerre tehető azok száma, akik gépkocsi-vezetői kurzusra járnak, 100-100 ezer a nyelvet tanuló, illetve a munkaerő-piaci képzésben részt vevő, és 130 ezren lehetnek, akik vállalatok belső oktatásain képezik magukat.
Ezzel együtt Magyarország messze az uniós átlag alatt van, hiszen míg az EU országaiban a képzésben részesülők aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 40, addig nálunk mindössze 12 százalék, s ezzel a 25-ök közt sereghajtók vagyunk.
Az elnök a szak- és a felnőttképzési törvények módosításáról elmondta: céljaival egyetért – azokat a szervezet támogatta –, azonban néhány ponton változtattak volna. Például a felnőttképzési szerződésekbe belefoglalták volna a megengedett hiányzás mértékét, illetve az állami és az uniós forrásokból támogatott képzéseknél kötelezővé tették volna a programakkreditációt. Támogatják viszont, hogy szigorúbban lépjenek fel azokkal az intézményekkel szemben, amelyek úgy oktatnak, hogy e tevékenységüket nem vetették nyilvántartásba. Egyetértenek azzal is, hogy a támogatások szempontjából a részszakképesítés nem minősül első, az állam által elismert szakképesítésnek, célszerű lenne azonban egyetlen szakképesítéshez, illetve elágazáshoz tartozó részszakképesítésekre korlátozni a támogatást.
