Az elmúlt 16 évben nem kezdődött úgy esztendő, hogy ne kellett volna gyakran alapjaiban átszabni a korábbi évben kialakított vállalati gazdaságpolitikát a szabályozók folytonos változása miatt. Ez az év sem kivétel.
Talán annyi a különbség az idei és a korábbi évváltások között, hogy most a vállalati (köz)terhek átrendezését néhány hónappal korábban bejelentették, illetve egy részüket be is vezették. Az előrelátást "köszönik szépen" a cégek, ugyanis ezek többsége az elvonásokról szól, elenyésző számban találunk pénzmegtakarítást lehetővé tevő, illetve adminisztrációt csökkentő tételt.
A cégek többsége eljutott oda, hogy nemhogy az egész elváráscsomagnak nem tud megfelelni, de az egyes részek teljesítése is gondot okoz számára. Mindennek a múlt év végén több hónapon át tartó bértárgyalások során is hangot adtak. Az Országos Érdekegyeztető Tanács menetrend szerinti tárgyalásain előkerültek az érvek és ellenérvek a béremelési ajánlás megfogalmazása kapcsán. Ilyen messze még nem álltak az alkufolyamatban egymástól a felek, ami jól tükrözte azt, hogy a makrogazdasági szinten várt GDP-csökkenés "begyűrűzik". Azaz stagnáló vagy alig emelkedő forgalom mellett fizetett túlzottan emelkedő bér a cégek számára egyenes utat jelenthet a pénzügyi csődig. Egy magára valamit is adó szakszervezet pedig nem írhat alá reálbér-növekedést nem tartalmazó megállapodást. A kormány ezek után a kezdeti számszerű ajánlását félredobva akképpen módosította álláspontját, hogy elfogadja a munkáltatók-munkavállalók megállapodását, bármi is légyen az.
Úgy léptünk át az új évbe, hogy gyakorlatilag nem közeledtek az álláspontok, s kevéssé valószínű, hogy ez rövid időn belül bekövetkezik. Ebből következően iránymutatás nélkül, a helyi szinteken dől majd el, hogy mennyivel javul – javul-e egyáltalán – a dolgozók bérhelyzete.
Mindeközben a bértárgyalásoknak teret adó érdekegyeztetés-fórum is nehéz helyzetbe kerülhet, ha az Alkotmánybíróság néhány eddig is gyakorolt, de az OÉT megreformálásáról alkotott törvénybe is beemelt tételt az alapszabállyal ellentétesnek minősít. Az eddigi alkotmányellenes helyzet arról szólt, hogy egy "törvénytelenül" működő szervezet gyakorolt közhatalmi funkciókat is, most az aláírás előtt emelt köztársasági elnöki kifogás szerint a törvény megszületése ellenére sem gyakorolhat ez a grémium ilyen jogokat. Az ÁB egyetértő döntése esetén már nemcsak a béremelés mértékéről kell majd vitázni, hanem a hogyan továbbról, az OÉT jövőjéről is.
