Élő szervezet
A szervezetpszichológiával foglalkozók számára alaptétel, hogy a vállalatok eredményes működésének oszlopai a lelkes, munkájukat szerető és élvezni tudó emberek. Az ezt felismerő vezetők feladata többek között, hogy e lendületet, lelkesedést fenntartsák.
Mindez egyértelmű a céges hierarchia csúcsán állók számára, de a mindennapok forgatagában gyakran háttérbe szorulnak az emberek a számok mögött. Gyakran a fáradságos munkával felépített, jól működő szervezet gépezete is elakadhat. Ekkor jöhet jól egy tanácsadó vagy a polcról egy bármikor leemelhető kézikönyv. Az Edge2000 kiadó nemrég megjelentetett műve, "A szervezet lelke" éppen e célt szolgálja. Az SHL-könyvek sorozatban megjelentetett műben a 30 éves múltra visszatekintő tanácsadó cég munkája során gyűjtött tapasztalataiból nyújt egy csokorra valót, célzatosan azokból válogatva, amelyek segítenek a vállalatot élő szervezetté alakítani.
A könyv hat fejezete végigvezeti az olvasót az intelligens szervezet kialakításától a megfelelő emberek kiválasztásán, a kreativitás, az önbecsülés felélesztésén, a kompetens vezetői képességek fejlesztésén, a dolgozók motivációján, a karrierépítésen át a szervezeti kultúra, a stratégiai gondolkodás jelentőségéig. Mindezek mellett gyakorlati példákkal, megtörtént esetekkel támasztják alá a leírtak fontosságát a szerzők. Ellenőrző kérdések, a kapcsolódó, illetve felhasznált irodalom ismertetése a vállalati felhasználóknál tágabb körben is jól használhatóvá teszi a kézikönyvet.
lein Balázs-Klein Sándor: A szervezet lelke
Edge2000 Kiadó, Budapest, 2006. 923 oldal. Ára: 5490 Ft
Az új társasági és cégtörvény
A 2006. július 1-jével hatályba lépett, gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (új Gt.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (új Ctv.) rendelkezéseit ismerjük meg a hozzájuk fűzött magyarázatok kíséretében a SALDO Kiadó kézikönyvében. Az új Gt. alapvető szabályai a gazdasági társaságok meghatározásáról, a törvény területi, személyi hatályáról és a társasági formákról szólnak. A gazdasági társaság életszakaszai közt az alapítás lépéseit, az átalakulás, az egyesülés, a szétválás, a megszűnés előírásait, majd a gazdasági társaság szerveit, a könyvvizsgáló jogállását, az érdekvédelmi és konszernjogi szabályokat ismerjük meg.
Az új cégtörvény magyarázatából a törvény szerkezetében és az érdemi szabályokban történt változásokat ismerjük meg. A törvény szabályozza a cégbíróságok hatáskörét, a Cégszolgálat feladatait, tisztázza a cégjogi alapfogalmakat (cégnév, székhely, telephely, fióktelep, képviselet, cégjegyzés). Rendelkezik a cégnyilvántartás nyilvánosságáról, a cégbejegyzési eljárásról, a jogorvoslatokról és a törvényességi felügyeleti eljárásról.
Végül az új Gt., az új Ctv., valamint a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet teljes szövegét tartalmazza a kézikönyv a rendelethez tartozó melléklete (cég- és változásbejegyzési, névfoglalási kérelem) mintáival együtt.
r. Sárközy Tamás-dr. Wellmann György-dr. Komáromi Gábor-dr. Vezekényi Ursula: Kézikönyv a társasági törvényről és a cégtörvényről 2006
SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 2006. 320 oldal. Ára: 2900 Ft
A könyvvizsgálati munka
A könyvvizsgálat kialakulása a gazdálkodó szervezetek vezetési és tulajdonosi funkcióinak a szétválásával függ össze; a tulajdonosok vállalatuk vezetésével szakembereket bíztak meg. Később – a hitelkapcsolatok kibővülésével - a hitelezők is igényelték, hogy megbízható képet kapjanak a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről. Magyarországon a hites könyvvizsgálói intézmény megszületése az 1930. évi V. törvénnyel kapcsolható össze. Ma Magyar Könyvvizsgálói Kamara néven működik az "utódszervezet". A könyvvizsgálat alapjai című könyv szerzői a történeti előzmények után a könyvvizsgálói munka menetéről, feladatairól és módszereiről számolnak be.
A könyvvizsgálati munka szabályozásától, céljától és előkészítésétől kezdve az éves beszámoló könyvvizsgálatának végrehajtásáig, a könyvvizsgálati jelentésig és a dokumentálásig ismerjük meg a legfontosabb tudnivalókat. A szerzők foglalkoznak a könyvvizsgáló felkérésével, az előzetes tájékozódással, az ajánlattétellel, a megbízás elfogadásával és a szerződéskötéssel.
Az éves beszámoló tárgyalásánál a feladatok ütemezését, a dokumentumokat és a számviteli alapelvek érvényesülését is megismerjük. Ezt a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet, a cashflow-kimutatás és az üzleti jelentés feladatainak leírása követi. Végül a könyvvizsgálói jelentés formai és tartalmi követelményeiről, a jelentéskészítés dokumentumairól számolnak be a szerzők.
r. Bíró Tibor-Fridrich Péter-Kresalek Péter: A könyvvizsgálat alapjai
Perfekt Gazdasági, Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., Budapest, 2006. 178 oldal. Ára: 2500 Ft
